Kisteleki EFI
   
     
 
ÚJSÁGCIKKEK
+ Házasság hete

Közel két évtizede Angliából indult el a Házasság hete kezdeményezés, amely Valentin-nap környékén minden évben egy hétig a házasság és a család fontosságára kívánja irányítani a figyelmet. A házasság hetét – amelyhez hazai és nemzetközi szinten is számos ismert közéleti személyiség csatlakozott kifejezve elköteleződését a házasság, a család ügye iránt – mára 4 kontinens 21 országában ünneplik. Hazánkban az országos eseménysorozatot 2008 óta rendezik meg a keresztény egyházak és civil szervezetek széles körű összefogásával, számtalan nagyváros, település, közösség részvételével.

Miért kellene, hogy mindenhol fontos legyen a házasság és a család? A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a házasság még mindig a többség eszménye és reménye minden korosztályban – még a millenniumi nemzedékben is, ahol olyan sokat hallani az önként vállalt szingli életről, a személyes szabadságról és a házasság helyetti együttélésről. Az az igazság, hogy a világon a túlnyomó többség még mindig szeretne gyermekeket vállalni és erős családokat alkotni. Amikor már megházasodtunk és gyermekeink is vannak, még inkább nyilvánvalóvá válik, hogy mi az, ami igazán közös az emberiségben. Családos emberként – bárhol is élünk és bármiben is hiszünk – sok hasonló küzdelemben, egymáshoz való alkalmazkodásban, reményben, aggodalomban és álomban osztozunk gyermekeink miatt. Hisznek a házasság alatti teljes hűségben, és hisznek házassági esküjükben, miszerint betegségben és egészségben is együtt lesznek, míg a halál el nem választja őket.

A házaspárok, ha egymást támogatják nagyon nagy segítségére lehetnek például a munkahelyi problémák leküzdésében. Nagyon fontos személyiségformáló erő lehet az a fajta intimitás, ami jó esetben összeköti a házaspárt, az hogy van egy ember, aki számára ő a legfontosabb.

Ez egyenrangú viszony, aminek nagyon nagy önbizalom erősítő hatása van, hiszen magabiztosságot ad az, hogy van valaki aki szeret engem olyannak amilyen vagyok, aki örül nekem. És ez után nagyon valószínű, hogy más területeken is nagyobb teljesítményre képes, mert megadja számára azt az önbizalmat, azt a biztonságérzetet a párja mint egy támogató hátország. Természetesen ezeknek az ellenkezője is igaz lehet, hogy egy rossz házasságban, ahol folyton becsmérli, ócsárolja egyik a másikat, soha semmi nem jó, az viszont ugyan ilyen mértékben rombolhatja az önértékelést, tehát kétélű ez a dolog is. Egy kapcsolat akkor jó, ha őszinte, tervezett és mindkét fél ápolja, a mindennapokban a párok azonban hajlamosak elfeledkezni arról, hogy odafigyelés nélkül tönkremegy a kapcsolat.

Ha párkapcsolati problémája van a Kisteleki EFI pszichológus kollégája ingyenes és diszkrét segítséget nyújthat ahhoz, hogy elinduljon/ elinduljanak a megoldás felé.

Kis Emese - EFI Mentálhigiénés munkatárs

A szakmai tájékoztató az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával készült.

+ Szervezett szűrővizsgálatok jelentősége

A szűrés tünet-és panaszmentes személyek időnkénti vizsgálatát jelenti, amit abból a célból végeznek, hogy a még rejtett betegség fennállásának valószínűségét kizárják, vagy éppen megerősítsék.

A megbetegedések és a halálozás aránya arra mutat, hogy a daganatos betegek többsége előrehaladott állapotban kerül kezelésre az egészségügyi ellátórendszerbe, amikor a beteg még kezelhető ugyan, de eredményes gyógyításának a kilátásai már korlátozottak.

Az orvostudomány mai állása szerint a daganatos betegségek miatt bekövetkezett halálozás egy jelentős hányada elkerülhető lenne.

A szervezett szűrést az egészségügyi ellátórendszer kezdeményezi. Nagy lakosságcsoportokra terjed ki, olyanokra, akik életkoruk alapján a célbetegségre veszélyeztetettnek minősülnek. Az alkalomszerű szűréstől abban különbözik, hogy a veszélyeztetett életkorban lévők személyes meghívása útján igyekszik elősegíteni, hogy minél teljesebb számban vegyenek részt a szűrővizsgálaton.

A szűrésen való részvétel önkéntes. A szűrővizsgálatra meghívott személy olyan támogatást kell, hogy kapjon a szolgáltatótól, amely segít döntése meghozatalában: eleget tesz- e meghívásnak, és részt vesz a vizsgálaton, vagy elutasítja a meghívást. Félelmet kelthet a szűrővizsgálaton először résztvevő személyben az, hogy előzetes tapasztalatok híján nem tudja, mi fog vele történni, hogyan is zajlik a szűrővizsgálat, valamint kínozhatja a bizonytalanság érzése, amíg a vizsgálat eredményére várakozik. Az egészségügyi szakemberek, különösen a háziorvosok, védőnők és a szűrést szolgáltatók feladata, hogy pontos, részletes információval szolgáljanak.

Pro és kontra érveket összevetve érdemesebb a szervezett lakossági szűrővizsgálatokon részt venni, mint egy kezelhetetlen végstádiumban szembesülni a betegséggel. Igen sajnálatos jelenség, hogy épp a mammográfián való megjelenés nagyon alacsony, amikor az emlődaganat az egyik leggyakoribb női daganattípus.

Frank Zsanett – EFI munkatárs

A szakmai tájékoztató az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával készült.

+ Immunrendszerünk védelmében

Manapság, napjainkban nagyon csábító rendszeres étke¬zés helyett különféle pótszerekhez és élvezeti cikkekhez nyúlni, mint a cigaretta vagy a koffeinben gaz¬dag tea vagy kávé. Ezek viszont nem vagy alig tartalmaznak vita¬minokat vagy ásványi anyagokat, sőt gátolják értékes ásványi anya¬gok, mint a vas, a magnézium és a kalcium felszívódását, fokoz¬zák a kiürülésüket. Stresszhelyzet¬ben az emberek könnyebben fordulnak a nyugtató és feszültség¬oldó hatású alkoholhoz. Rendsze¬resen fogyasztva az alkohol táp-anyaghiányt okozhat: csökkenti a szervezetben az A-, B- és C-vitamin, a cink, a magnézium és az esszenciális zsírsavak szintjét.

Az édességek, cukros sütemé¬nyek ugyan rengeteg energiát, viszont annál kevesebb tápanyagot tartalmaznak. Az egyszerű szénhidrátok nagyon gyorsan szí¬vódnak fel a vérbe, és a kiugró vér¬cukorszint miatt az inzulin-elvá¬lasztás hirtelen megnő. A kezdeti vércukor-emelkedést és a feldobott¬ság érzését azután hamarosan a vércukorszint leesése és az ezzel járó levertség, fáradtság követi.

Az egészséges táplálkozás fontos alapszabályait vizsgálva, sokszor nem is gondoljuk, hogy egy-egy mondat, milyen sok információt takarhat. Nálunk ma Magyarországon az OKOSTÁNYÉR® elnevezésű táplálkozási ajánlás az útmutató.

Az egyes pontokat végig olvasva és a mondatok tartalmát kielemezve arra a megállapításra juthatunk, hogy az egészséges táplálkozás ajánlását követve immunrendszerünket erősíthetjük, ami napjainkban nélkülözhetetlen feladat.

Immunrendszerünk a fertőzésekkel, a betegségekkel, a stresszel kell, hogy felvegye a harcot. Ha ezek a káros hatások túlsúlyba kerülnek, immunrendszerünket, mint egy várat, lerombolják. Ezért van szükség arra, hogy egészségesen táplálkozzunk és rendszeresen mozogjunk.

Az egészséges táplálkozás alapelvei közt kiemelt hangsúlyt fektetünk, a rendszeres, napi három-ötszöri, gyümölcs-és zöldség fogyasztásra és a változatosságra.

Miért is nagyon fontos a zöldségek, főzeléknövények változatos fogyasztása?

A nyers zöldségeknek kitűnő folyadékürítő hatásuk van.

Rosttartalom szempontjából a nyers gyümölcsök töltenek be fontos szerepet a táplálkozásunkban. A bennük található vitaminok antioxidáns hatásuk révén ártalmatlanítani képesek a szabadgyököket, amik immunrendszerünk nagy ellenségei.

A színes, változatos fogyasztással azonban még egy nagyon fontos dolgot valósítunk meg a táplálkozásunkban. A sok szín nemcsak érzékszerveinket gyönyörködteti, hanem vitamin ellátottságunkat is fedezni fogja.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Zöldségköretként feltétlen használjuk együtt például a brokkolit, kukoricát, zöldborsót, sárgarépát és zöldbabot. A zöldségek sokszínűsége a vitaminok sokaságát is jelenti.

A brokkoli C- vitamint, a kukorica A –vitamint, a zöldborsó B5 –vitamint, a sárgarépa A vitamint és a zöldbab B1 vitamint tartalmaz nagy mennyiségben.

Ha ezeket a táplálkozási tanácsokat megfogadjuk, akkor szervezetünk erős vára lesz immunrendszerünk!

Lőrinczné Losoncz Tímea - Kistelek EFI dietetikus

A tájékoztató készült az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával.

+ Október a látás hónapja!

A látásromlást sok esetben nem, vagy csak sokára érzékeljük, ezért nem fordulunk vele időben orvoshoz, pedig a kezeletlen probléma akár vaksághoz is vezethet! Mindez általában megelőzhető lenne, ha időben felismernénk és kezelnénk a bajt. A szemész szakorvos szerint 40 év felett elengedhetetlen az évente elvégzett szűrővizsgálat, ám emellett van még pár egyszerű praktika, ami segíthet szemünk világának megőrzésében.

A látás felbecsülhetetlen képesség – amíg birtokában vagyunk, sokszor el sem gondolkodunk azon, mekkora szerepet játszik a mindennapi munkavégzésnél, az olvasásnál vagy autóvezetéskor, pedig a külvilágból származó információ több mint 90 százalékát a szemünkön keresztül kapjuk. Látásunk az életkorral fokozatosan romlik, ám a genetika mellett a környezeti hatások - UV sugárzás, dohányzás stb.- is befolyásolhatják a látáscsökkenést. Mivel a szemünk páros szerv, így nem mindig észleljük rögtön, ha csak az egyik romlik el, ráadásul a szervezetünk, az agyunk - bizonyos mértékig - képes alkalmazkodni a változásához. Így fordulhat elő, hogy a csak az egyik szemünket érintő romlást, vagy az évek alatt, lassú, fokozatos látáscsökkenést okozó betegségeket sokszor nem is érzékeljük egészen addig, amíg a mindennapi tevékenységünkben nem kezd el zavarni minket, hogy rosszabbul látunk.

Szerencsére a szem egészségének megőrzéséért mi magunk is sokat tehetünk. Fontos a káros UV sugarak kiszűrése, amelynek legbiztosabb eszköze a megfelelő UV védelmet biztosító napszemüveg viselése minden évszakban! Aki légkondicionált helyiségben számítógépen dolgozik, annak a monitor helyes elhelyezésére, a megfelelő megvilágításra, a rövidebb szünetek rendszeres beiktatására és a gyakori pislogásra is gondot kell fordítania. A megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztása mellett az étrendre is érdemes odafigyelni - bizonyítottan jó a vitaminokban, megfelelő tápanyagokban gazdag étrend fogyasztása. A-vitamint például tojássárgájából és májból, C-vitamint paprikából vagy savanyú káposztából nyerhetünk, de a lencsében lévő cink és a sárgarépában található béta-karotin, valamint a spenótban, káposztában levő antioxidáns hatású lutein is jótékony hatású, segítenek megőrizni a szem épségét.

Kovácsné Szabó Edit - EFI Szakmai vezető

A szakmai tájékoztató az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával készült.

+ Koronavírus vagy Allergia?

A következő napokban a parlagfű és a csalánfélék virágporának mennyisége többfelé magas, néhol nagyon magas szintet érhet el. Magas szinten lehet jelen helyenként az üröm és a kenderfélék virágporának mennyisége is. A kültéri allergén gombák spóraszáma sokfelé magas-nagyon magas szintet érhet el. Az alábbi táblázatban jól elkülöníthetőek a tünetek:

+ Számítógép-mellékhatások: egérváll és teniszkönyök…

Egérvállat és teniszkönyököt okozhat a túlzott egérhasználat! Ha valaki meghallja azt a szót, hogy teniszkönyök, egyből a teniszezők fájdalmas mozgásszervi panasza jut az eszébe, és nem is gondolná, hogy olyan hétköznapi tevékenység, mint az egérhasználat is okozhatja a problémát.

Teniszkönyök alatt azt az állapotot értjük, amikor a felkarcsont könyök felöli részén lévő külső bütyöknél csonthártyagyulladás lép fel, ami leginkább az alkar feszítő izmának a fájdalmában, és a csukló hátrafeszítésénél fellépő kellemetlenségben nyilvánul meg.

Ezt leggyakrabban túlzott megerőltetés hatására az orsócsonti csontfeszítő izmot a csontbütyök nyúlványához rögzítő ín sérülése okozza. Mivel ezt a területet használjuk a kar kiegyenesítésénél, így teniszezőknél gyakori probléma, ám az irodában dolgozóknál is felléphet, méghozzá az egér gyakori használata miatt. Hiszen ekkor abnormális pozícióba tartjuk a csuklónkat, a feszítőizmok túlfeszülnek, ráadásul monoton ismétlődő mozdulatokat végzünk.

Így előzheti meg a problémát:

  • karfás széken üljön, hogy az alkarját meg tudja támasztani,
  • ha erre nincs lehetősége, használjon alkar támaszt,
  • óránként mozgassa át a karjait,
  • használjon zselés egérpadot,
  • úgy állítsa be a székét, hogy az asztal felülete ne legyen túl magasan,
  • az egér ne legyen túl távol öntől,
  • mozogjon rendszeresen.

Sajnos az egér túlzott használata nem csak a teniszkönyök kialakulását eredményezheti, hanem az úgynevezett "egérváll"-ét is. Hiszen az állandó feszülés és az ebből következő vérellátási zavar észrevehetetlenül extra igénybevételt és terhet ró a vállakra is, így sokan nem is gondolnak arra, hogy gyakori vállfájdalmuk valójában az egérhasználat eredménye.

Aktív fájdalomcsillapítással a fájdalommentes munkavégzésért

Amennyiben a karjában, vállában visszatérő, esetleg nem szűnő fájdalmat érez, úgy érdemes szakemberhez fordulni, hiszen kezeletlen esetben a panasz csak fokozódhat. Így ha pihentetés, jegelés sem hoz eredményt, úgy kúrában végzett injekciós-infiltratív terápiával megszüntethető a probléma, hiszen ekkor a fájdalom kiinduló okára hatunk.

Karantén idején az otthoni számítógépes munkavégzés során érdemes ezekre a tünetekre is odafigyelni, mert a hosszan tartó, abnormális és monoton mozdulatsorok krónikus elváltozásokat eredményezhetnek.

Egészségfejlesztési Iroda - Kistelek

A szakmai tájékoztató az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával készült.

+ Téli betegségek

A hidegebb időjárás beköszöntével a kórokozók és az általuk okozott megfázás és influenza is gyakrabban kopogtatnak az ajtón.

A meghűlés önmagában természetesen nem okoz betegséget, de elősegíti a kialakulását. A baktériumok és vírusok ugyanis könnyebben és gyorsabban szaporodnak, illetve terjednek a nyirkosabb, hidegebb időjárási viszonyok között. A kórokozók terjedését az is segíti, hogy ilyenkor az emberek több időt töltenek a négy fal között, ahol hiányzik a szabad légáramlás, ezen kívül a hideg levegő belélegzése csökkenti az orrba, a torokba és a tüdőbe jutó vér mennyiségét, és ez gyengíti a fertőzésre adott immunválaszt.

A megfázás vagy meghűlés (rhinitis) a leggyakoribb őszi-téli betegség, amit kétszáznál is több vírus okozhat, olykor baktériumok által megtámogatva. A tünetek fokozatosan jelentkeznek, általában torokfájás, köhögés, orrdugulás, orrfolyás, tüsszögés és rekedtség formájában.

A hörghurut (bronchitis) a tüdő hörgőinek belső felszínén található nyálkahártya gyulladása. Ennek létezik heveny, gyors lefolyású és idült változata. A tünetek közé tartozik a mellkasi feszülés, nehéz légzés és a slejmes köhögés. A tüdőgyulladás (pneumonia) oka szintén lehet vírus vagy baktérium is. A leggyakoribb tünetek a száraz köhögés, hőemelkedés és láz, fejfájás, nehézlégzés, izomfájdalom és fáradtság.

Az influenza a téli időszakban jelentkező egyik leggyakoribb és leggyorsabban terjedő, olykor komolyabb kockázatot is jelentő vírusos betegség. Tünetei: láz, köhögés, torokfájás, orrfolyás, izomfájdalom, fáradtság, olykor pedig hasfájás és hányás-hasmenés is. Egyes vírusok az emésztőrendszert is megtámadhatják, ilyenkor néhány napig hányás és hasmenés jelentkezik. Ezek általában a fertőzött személy ételéről, italáról terjednek tovább másokra.

A legfontosabb, amit a megelőzés érdekében tehetünk, hogy mindig kezet mosunk mielőtt a szánkhoz, orrunkhoz vagy a szemünkhöz nyúlunk. Utazásoknál mindig legyen nálunk kézfertőtlenítő. Kerüljük a közeli kapcsolatot a fertőzött személyekkel. A betegség lefolyása általában két hét, ennyi idő elteltével már nem jelent veszélyt. Gyerekek esetében viszont jobb az óvatosság, és érdemes inkább három hetet várni. Tartózkodjunk ilyenkor a svédasztalos étkezéstől és más olyan alkalmaktól, amikor többen osztják meg egymással az ételt.

Ha mégis elkaptunk valamilyen betegséget, ne habozzunk orvoshoz fordulni a panaszokkal. Bakteriális eredetű tüdőgyulladás és arcüreggyulladás esetén fontos az antibiotikumos kezelés.

Megfázás, influenza és más vírusfertőzések ellen a tünetek enyhítésén kívül nem tudunk mást tenni. Torokgyulladás esetén szopogassunk gyógyhatású cukorkát, a fejfájásra és izomfájdalmakra szedjünk fájdalomcsillapítót, gyomorproblémák esetén pedig hasmenés elleni szereket. Az orrdugulás elmulasztására ideális az orrspray, azonban ügyeljünk rá, hogy – hacsak az orvos nem javall mást – maximum három napig használjuk, ennél hosszabb távon ugyanis felerősítheti az orrdugulást. Orrfolyásra antihisztamin-tartalmú gyógyszerek jelenthetnek megoldást. A legjobb kúra azonban, ha igyekszünk sokat pihenni, minél több folyadékot inni, és türelmesen kivárni, míg a fertőzés magától távozik a szervezetből.

Kovácsné Szabó Edit - EFI Szakmai vezető

A szakmai tájékoztató az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával készült.

+ Karácsony és a depresszió: segítsünk a másiknak!

A december sajnos nemcsak a boldog ünnepvárás időszaka - Sok magányos, reményvesztett, depressziós ember éli meg a karácsonyt szomorúsága tetőpontjaként.

A karácsony a szeretet ünnepe - De mi a helyzet, ha valaki úgy érzi, őt már senki sem szereti? Magányosan veszi meg a fenyőfát, a bevásárlóközpontokban egyedül bolyong és pánikszerű hangulatba kerül az ünnep közeledtével. Az ünnepek közeledtével az egyébként is depresszióra hajlamos emberek hangulatát még kevésbé lehet feldobni. Ilyenkor még azok is jobban nekikeseredhetnek, akikre ez az év többi hónapjában nem jellemző.

A lázas készülődés és ajándékvásárlás idején, amikor az utcák díszbe öltöznek, csillog-villog az összes kirakat és forralt bor illata tölti meg a karácsonyi vásárokat, vannak, akik legszívesebben otthon lekuporodnak egy sarokba, és szeretnének már túllenni az egészen. Különösen a szentestén, amikor ideális esetben összegyűlik a család...

A december, de különösen karácsony környékén jelentkező depressziós időszakot "karácsonyi zavarnak" nevezik a szakemberek. Ez a szentestét megelőző napokban, majd pedig a karácsonyt követő pár napban a legjellemzőbb. Előbbit az indokolja, hogy sokan kénytelenek egyedül tölteni a szeretet ünnepét. A tévéműsorok ezen nem sokat segítenek, hiszen ha belegondolunk, az ünnepekkor látható filmek is főleg – ideális és vidám - családokról és családoknak szólnak. Ha az egyedülálló embert vendégségbe hívják, az enyhíthet a magányán - persze csak ha nem azért hívják, mert megsajnálták.

A depresszióban szenvedő ember nem fogja elsőre és egyszerűen elismerni, hogy problémája van és segítségre szorul. Tanácsokkal ellátni és azzal biztatgatni, hogy minden rendbe jön, nem igazán megoldás. Legegyszerűbben úgy segíthetünk rajta, ha leültetjük és végighallgatjuk őt - megpróbáljuk átérezni a gondjait és az ő szemszögéből látni azokat. Nagyon sok esetben már egy kis beszélgetés is segít, a tény, hogy jelen vagyunk és odafigyelünk rá.

Ha magányos embereket - akár a szomszéd idős nénit - szeretnénk bevonni az ünneplésbe, fontos, hogy ne úgy érezze, sajnálatból tesszük: kérjünk inkább segítséget tőle, akár a menü elkészítését illetően. Tippeket, tanácsokat, hiszen ő otthonosan mozog a sütés-főzésben, aztán meghívhatjuk a következő napra is. Ha elsőre elutasítóak velünk, gyakran csak azért van, mert félnek. Örömmel igent mondanának a meghívásra, de magányukban és elkeseredettségükben úgy érzik, ez nem helyes.

Azt azonban, aki valóban nem szeretne emberek közé menni, ne erőltessük - hiszen valószínűleg ott sem lenne neki jobb. Inkább igyekezzünk vele bizalmi kapcsolatot kialakítani és akár szakembert is ajánlhatunk neki, aki segít a lelki gondjai megoldásában.

A Kisteleki Egészségfejlesztési Iroda mentálhigiénés és pszichológus munkatársaihoz bátran lehet fordulni segítő beszélgetés céljából!

T: 0662/ 258-455 telefonszámon kérjen segítséget!

Kovácsné Szabó Edit - EFI Szakmai vezető

+ A dohányzás káros hatásai

A dohányzás az egész világon súlyos egész¬ségügyi problémát okoz, a szív- és érrendszeri betegségek mellett szoros a kapcsolat a rákos betegségekkel is. Aki dohányzik, számos káros tényezőnek és következményes negatív hatásnak, betegségnek teszi ki magát. Különösen ve-szélyes a fiatalkorúak, a nők dohányzása. A nikotin hatással bír a központi idegrendszerre, emeli a vérnyomást, a pulzusszámot, gátolja az oxigén¬szállítást, károsítja az ér belső felszínét, trombózis irányába módosítja a véralvadási folyamatokat.

A dohányfüst többféle egészségre káros anyagot tartalmaz: kátrány, szén-monoxid, nikotin, policiklikus szénhidrogének, nitrózaminok, ciánhidrogén, radioaktív polonium, arzén és még sorolhatnánk...

A dohányzás a koszorúér betegségek rizikótényezője (nők esetében ez magasabb, mint férfiaknál), a leszokás csökkenti az infarktus kockázatát. Nőkben emellett nagyobb eséllyel jelenik meg az agyi ereket érintő, és ezáltal megjelenő stroke eseménye. Nagyobb a valószínűség a cukorbetegség kialakulására is. Aki terhessége során sem tud lemondani ezen rossz szokásáról, veszélynek teszi ki magzatát és születendő gyermekét. Nagyobb valószínűséggel jelenik meg méhen kívüli terhesség, vetélés, kis súlyú és koraszülött csecsemő születése, csökkent intellektuális képességek, légzési problémák, illetve hirtelen bölcsőhalál, pajzsmirigyproblémák a babánál. Dohányzó szülők gyermekei későbbiekben passzív dohányosokká válnak, közöttük gyakoribb az asztma megjelenése, melyek kezelésére nagyobb gyógyszeradagokra van szükség, hörgőik hosszan tartó gyulladás képét mutatják. A szoptatás során is kerülendő a dohányzás, mert az anyatejjel is veszélyezteti az anya az újszülöttet.

A köztudottan dohányzással összefüggésbe hozható tüdőrák mellett olyan rosszindulatú daganatok, mint a húgyhólyag, vese, gége, szájüregi, nyelőcső, gyomor és hasnyálmirigy daganatok kialakulása is összefüggésben van a dohányzással. Tudni kell, hogy a tüdőrákban szenvedő páciensek 90-95 százaléka dohányos. Magyarországon pedig évente 8000 ember hal meg ebben a típusú daganatos betegségben.

Hogyan szokjunk le a dohányzásról?

Lassan, fokozatosan általában nem sikerül, ezért elhatározás esetén azonnal abba kell hagyni! A környezetet jó figyelmeztetni, hogy viseljék el az átmeneti idegességet, rosszabb munkateljesítményt. A leszokás sikeressége alapvetően két tényezőtől függ. Az egyik az, hogy milyen erős a nikotinfüggőség, a másik pedig az, hogy milyen erős a leszokni vágyó egyén elhatározása, motivációja a leszokásra.

El kell távolítani a lakásból a dohányzásra emlékeztető tárgyakat, cigarettát, öngyújtót, hamutartókat. Ki kell mosni a füstszagot árasztó textíliákat, s nem árt az sem, ha alaposan kitakarítjuk az autónkat is. Lehetőleg tisztíttassuk ki a megszokott ruháinkat, hogy azok se emlékeztessenek dohányzó életünkre. Ne szervezzünk programot a leszokás időszakára, ahol a régi – esetleg éppen dohányzó – társaságunkkal olyan szórakozóhelyre megyünk, ahol cigarettázni fognak.

Ha megtörtént az elhatározás, felkészültünk a leszokásra, itt az ideje, hogy a megfelelő módszerrel szokjunk le, vagyis tegyük le véglegesen a cigarettát. A megfelelő leszokási mód megválasztásához kérjük ki egy szakember tanácsát. Ez a szakember lehet a háziorvos, vagy a legközelebbi tüdőgondozó tüdőgyógyász szakorvosa. A tüdőgondozót azért is érdemes felkeresnie, mert ha már évek óta dohányzik, vegyen részt az ajánlott tüdőszűrésen.

A Kisteleki Egészségfejlesztési Iroda munkatársai segítséget tudnak nyújtani a dohányzás mértékének felmérésében és a szakemberhez irányításban!

Éljen a lehetőséggel és 2020-tól legyen dohányfüst mentes az élete!

Kovácsné Szabó Edit - EFI Szakmai vezető

A szakmai tájékoztató az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával készült.

+ VASTAGBÉLRÁK SZŰRÉS

Hazánkban a vastagbéldaganat a második leggyakrabban előforduló rosszindulatú daganatos megbetegedés, amely lassan és hosszú idegig tünetek megjelenése nélkül fejlődik. A daganat már abban az időszakban felfedezhető szűrővizsgálattal, amikor még nem okoz tünetet, panaszt. Minél korábbi stádiumban fedezik fel az elváltozást, annál nagyobb a gyógyulás esélye!

Magyarországon elindult egy szervezett népegészségügyi szűrővizsgálat, mely az 50-70 év közötti férfiak és nők vastagbélszűrésére irányul, személyre szóló meghívás alapján.

A vastagbélszűrés két lépésből áll:

  • Aki szűrésre kapott meghívót, az mielőbb keresse fel a háziorvosát, akinél kapni fog egy székletvizsgálathoz szükséges csomagot.

    A székletminta vételt ezek után otthon, két egymást követő székletből kell elvégezni. A mintavétel után a csomagban található borítékba helyezve a mintákat mielőbb a postán az átvevő ablakban fel kell adni. Nem szabad a borítékot postaládába helyezni!

    A beküldött széklet vizsgálati eredményét a háziorvosa kapja meg, a postai feladástól számított két héten belül, tehát ott kell majd érdeklődni.

    Ha a vizsgált mintákban nem találnak eltérést, akkor nincs más teendő!

  • Amennyiben a székletmintákban vért találnak, akkor a szűrés második lépéseként vastagbél tükrözésre kerülhet sor, melyre a háziorvosa fogja Önt továbbküldeni.

A vastagbélrák szűrést két évente ismétlik.

Évente 8000 új betegnél fedeznek fel vastagbélrákot. A betegség rendszeres szűrővizsgálattal idejében felfedezhető. Az 50. életév betöltésével ugrásszerűen megnő a vastagbélrákos esetek száma, ezért ötven éves kor felett mindenki veszélyeztetettnek tekintendő – akkor is, ha panaszmentes. A betegség 50 éves kor alatt is kialakulhat. Elsősorban azok veszélyeztetettek, akiknek jóindulatú daganat vagy polip van a vastagbélében, akiknek a családjában előfordult már vastagbélrák, vagy azok akik a gyulladásos bélbetegség miatt kezelés alatt állnak.

A szűrés életet menthet, éljen a lehetőséggel!

Kovácsné Szabó Edit - EFI Szakmai vezető

A szakmai tájékoztató az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával készült.

+ Az emlőszűrés fontossága. Vedd kezedbe a sorsod!

Az emlőrák a nők leggyakoribb daganatos betegsége, de ritkán előfordul férfiaknál is. Évente mintegy 2800 nő veszti életét emlőrák következtében, 7500 új megbetegedés fordul elő, és minden 11. nő mellében alakul ki rosszindulatú daganat. Az adatok ijesztőek, és mégis az érintett lakosság kevesebb, mint 40%-a veszi igénybe az ingyenes szűrővizsgálatokat.

Emlőszűrésre kétévente a 45-65 éves korcsoportba tartozó hölgyek, méhnyak szűrésre háromévente a 25-65 éves korcsoportba tartozó hölgyek kapnak névre szóló meghívást. Emlőszűrésre a meghívólevélben pontosan megírják, hogy hová és mikor várják a szűrendő hölgyet, ha az időpont nem felel meg, akkor lehetősége van az időpont módosítására a megadott telefonszámon. Méhnyak szűrésre a meghívólevél mellékletében felsorolt szakrendelőket lehet felkeresni, előtte a szakrendelővel időpont egyeztetés szükséges. Fontos, hogy a meghívólevelet mindenki vigye magával. A szűrővizsgálat a résztvevő asszonyok számára ingyenes.

Az emlők lágyrészének röntgenvizsgálata (mammográfia) - kiegészítve az emlők fizikális vizsgálatával - képes kimutatni akár 5 mm átmérőjű korai rákot is. Maga a vizsgálat nagyobb előkészületet nem igényel. A mammográfiára legalkalmasabb időpont a még menstruáló nőknél a menstruációs ciklus második hete, egyébként bármely időpontban elvégezhető.

A vizsgálat során két felvétel készül: az egyik ferde irányú, a másik pedig egy fentről lefele irányuló kép. Ezeket a felvételeket elemezik részletesen meszesedés és egyéb elváltozások után kutatva. Emellett - amennyiben kóros elváltozásra van gyanú - más irányú kiegészítő felvétel is készíthető. A szűrővizsgálat eredményét nem kell helyben megvárni, postán fogják kiküldeni, ahogy a beszólító levelet is. Amennyiben a vizsgálat során eltérést találtak további vizsgálatokra hívják be a beteget.

Ha valamilyen gyanú merül fel az emlőrákra, úgy korábbi életkorban is lehetőség van beutaló alapján a vizsgálat elvégzésére. A kor előrehaladtával nő a mellrákban való megbetegedés kockázata, ezért attól függetlenül, hogy behívót már nem kapnak, a 65 év feletti nőknek évente szűrővizsgálatra kell menniük háziorvosi beutalóval, amit saját maguknak kell kérni.

Az emlők önvizsgálata is rendkívül fontos, de azt feltétlenül hangsúlyozni kell, hogy ez önmagában nem szűrővizsgálat, a szakorvosi, esetleg mammográfiás vizsgálatot nem helyettesíti! Tény azonban, hogy az önvizsgálatot rendszeresen végzők között kevesebb előrehaladott rák fordul elő, mint az ezt elhanyagolók esetében. Az önvizsgálatot a menstruáció utáni napokban érdemes elvégezni, egy jól megvilágított helyiségben, a tükör előtt. Az emlők alakját, nagyságát, a mellbimbók állapotát és az emlő bőrét szükséges áttekinteni leengedett és felemelt karral is. A tapintásos vizsgálat során ajánlatos három ujjal végigtapogatni a melleket, körkörös mozdulatokkal, a hónalj árkában is.

Az emlődaganat magas halálozási aránya miatt jobb minél hamarabb felismerni a rákot. A kisebb elváltozások még nem tapinthatók, azonban a mammográfia során már kimutatható. Különösen veszélyeztetettek azok a nők, akiknek a családjában már előfordult emlőrák, ha más típusú daganatos megbetegedésben már érintettek voltak, ha egészségtelen életmódot folytatnak, elsősorban dohányoznak, illetve ha bármiféle gyanús jelet tapintanak vagy észlelnek a mellükben.

Tegyen az egészségéért! Menjen el szűrővizsgálatra!

Kovácsné Szabó Edit - EFI Szakmai vezető

A szakmai tájékoztató az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával készült.

+ Szeptember 10-e az Öngyilkosság Megelőzésének Világnapja!

Az Öngyilkosság Megelőzésének Világnapját minden év szeptember 10-én tartják az IASP kezdeményezésére a WHO közreműködésével. Bár javult a helyzet, Magyarország még mindig az ötödik helyen áll az öngyilkosságok gyakoriságát mutató listán. Ez a világnap lehetőséget ad mindenkinek - a nagyközönségnek, a szakmának, a politikusoknak és a döntéshozóknak - arra, hogy csatlakozzon a kezdeményezéshez és ráirányítsa a figyelmet az öngyilkosságok elfogadhatatlan társadalmi és gazdasági terheire.

A WHO becslése szerint évente egymillió ember követ el befejezett öngyilkosságot, ami minden 40. másodpercben egy öngyilkosságban elvesztett életet jelent. Az erőszakos cselekmény miatt bekövetkező halálokoknak több mint a fele öngyilkosság, azaz több mint az összes háborúban és emberölés miatt bekövetkező elhalálozás! Az öngyilkosságok száma a 45-55 éves korosztály tagjainál és az idősebbeknél a legmagasabb.

A tragikus tett elkövetésében szerepet játszó másodlagos rizikófaktorok, mint a munkanélküliség kiváltotta kétségbeesés, a rossz anyagi helyzet, a kilátástalanság a szakemberek szerint önmagában nem elég ahhoz, hogy valaki e kétségbeesett lépésre szánja el magát. Mindezek azonban növelhetik a lelki betegségek kockázatát, ami a már említett tényezőkkel együtt valóban öngyilkossághoz vezethet. Ehhez azonban szükséges valamely elsődleges rizikófaktor megléte. Ilyen valamely pszichiátriai zavar fennállása (depresszió, skizofrénia, alkohol- vagy drogfüggőség) vagy a tény, hogy az illető régebben már megpróbálta eldobni magától az életet, esetleg a családjában előfordult öngyilkosság. Ezeket az embereket és családjukat, kollégáikat, barátaikat egybevéve egy olyan problémáról van szó, amely közvetlenül vagy közvetve nagyon sok embert érint. Becslések szerint minden öngyilkosság hat további embert érint közvetlenül. És ez annak ellenére van így, hogy az öngyilkosság megelőzhető.

A társas kapcsolatok csökkentik az öngyilkosság rizikóját, ezért életet menthet, ha odafigyelünk, erősítjük a kapcsolatunkat valakivel, aki magányos, izolálódott. A kapcsolatok minden formája, legyen az intézményes, vagy informális, személyes, segíti az öngyilkosság megelőzését.

Az öngyilkosság elleni harcban kulcsfontosságú a nyílt kommunikáció. Ugyanakkor öngyilkosságról beszélni valakivel bárki számára megterhelő lehet. Legfontosabb az empátia és az ítélkezéstől mentes odafigyelés, meghallgatás. Az öngyilkossági krízisen átesettek gyakran arról számolnak be, hogy egy-egy figyelmes, odaforduló baráti beszélgetés sokat segített nekik a felépülésükben.

Azonban mind a kapcsolat, mind a megfelelő kommunikáció hatástalan akkor, ha hiányzik a törődés, az odafigyelés. Fontos, hogy a törvényhozók, a prevenciós programok megalkotói elég nagy figyelmet fordítsanak az öngyilkosság megelőzésre. Lényeges az is, hogy az egészségügyben dolgozó szakemberek, klinikusok, gondozók szintén törődjenek a jelenséggel, és kiemelkedően fontosnak érezzék az öngyilkosság megelőzését.

A Kisteleki Egészségfejlesztési Iroda mentálhigiénés munkatársai, pszichológusa ingyenes segítséget tud nyújtani a hozzájuk forduló pácienseknek vagy hozzátartozóknak abban, hogy a krízishelyzetek ne váljanak megoldhatatlanná senki számára. Telefonos időpont egyeztetés: 62/258-455 munkaidőben!

Az EFI 2019.szeptember 10-én 16:30-tól klinikai szakpszichológus bevonásával előadást tart az öngyilkosság megelőzésének lehetőségeiről a lakosság számára.

Helyszín: EFI klubhelyiség, Kistelek, Kossuth u.19. Földszint

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Kovácsné Szabó Edit - EFI Szakmai vezető

A tájékoztató anyag az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával valósult meg.

+ Az anyatejes táplálás fontossága

A WHO és más nemzetközi szervetek egyöntetűen a kizárólagos anyatejes táplálást tartják megfelelőnek a csecsemő 6 hónapos koráig.

Az újszülött számára az anyatej a legmegfelelőbb táplálék. A kismama tejelválasztása mennyiségében és minőségében is a baba igényeihez igazodik, ebből adódóan a csecsemő minden szempontból a számára legtökéletesebb tápanyaghoz jut hozzá.

Az anyatej tartalmazza a megfelelő fehérjéket, szénhidrátot, zsírt, ásványi anyagokat, vitaminokat és nyomelemeket. Mindezeket olyan arányban tartalmazza, melyre éppen abban az életciklusban a babának szüksége van. A fenti felsorolás mellett olyan aktív immunológiai alkotórészei vannak az anyatejnek, melyek a tehéntejből teljes mértékben hiányoznak, így ezekhez a fontos anyagokhoz kizárólag az anyatejjel táplált csecsemő jut hozzá, a tápszerrel táplált baba elesik ettől a lehetőségtől. Ezek az alkotórészek óriási mértékben nyújtanak védelmet a baba számára a kórokozók ellen, valamint az immunrendszer egyensúlyára egész elkövetkezendő életére befolyással bírnak.

Felmérések által bizonyított tény, hogy az anyatejjel táplált csecsemők, életük későbbi szakaszaikban kisebb arányban és ritkábban betegszenek meg, valamint gyermekkor folyamán sokkal gyorsabb ütemű a szellemi fejlődésük is.

Az anyatej összetevői és fontossága minden esetben érvényes, de a koraszülött babáknál még nagyobb súlyt nyom a latba, hiszen az ő szervezetük még jobban rá van szorulva a védelemre. A koraszülött babák esetében rengeteg vizsgálatot végeztek és arra a következtetésre jutottak, hogy az ő esetükben még erőteljesebb ezeknek a fontos összetevőknek a jelenléte. Ebből arra lehet következtetni, hogy a babák édesanyjának a tejtermelése a baba igényeihez igazodik. Ez lehet az oka annak, hogy valóban az anyatej a legmegfelelőbb táplálék egy újszülött számára, hiszen pontosan személyre szabott, minden igényt kielégítő.

Az újszülött normál mennyiségű anyatej esetén, éhségét és szomjúságát egyaránt csillapítja az anyatejjel, így víz itatása vagy teáztatás ritka esetektől eltekintve (nagy meleg, fokozott folyadékvesztés) szükségtelen 4-6 hónapos korig.

A világszinten egyedülálló Magyar VŐDŐNŐI hálózat munkatársai segítségével minden anyuka kellő segítséget kaphat a megfelelő szoptatási technikák kialakításában.

Kovácsné Szabó Edit - EFI Szakmai vezető

A program ( szakmai tájékoztató készítése) az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával valósult meg.

+ Bőrrák - a túlzott napozás következménye

A napsugárzásnak vannak jótékony és káros hatásai is. Amíg a nap az elsődleges D-vitamin forrásunk, a túlzott napozás károsítja a bőrünket, és elsődleges okként szerepel a melanóma kialakulásában. A D-vitamin az immunrendszer számára is nagyon fontos, a Nap segít elpusztítani a bőr felszínén lévő baktériumokat, vagyis segítségével rendkívül jól orvosolhatóak a kisebb bőrproblémák, valamint a napsütés hatékony a depresszió ellen is. Azonban életünk során nem gondolunk arra, hogy szervezetünkben összeadódnak a káros sugárzások. A gyermek- és kamaszkorban elszenvedett sorozatos leégés megduplázza a felnőttkori melanóma kialakulásának kockázatát.

A legjobb módszer a bőr védelme a napsugárzástól beleértve a természetest és a "mesterségest" egyaránt. Ne tegyük ki bőrünket intenzív napsugárzásnak 10 és 16 óra között - azaz ebben az időszakban ne napozzunk! Téves azt gondolni, hogy ha árnyékba húzódunk, pl. egy fa alá, akkor nem ér bennünket a sugárzás!

  • Használjunk a leégéstől védő öltözetet (sapkát és napszemüveget is).
  • Használjunk megfelelő faktorú (15-ösnél magasabb) naptejet - akár télen is!
  • Aki sok anyajeggyel vagy nagyon fehér bőrrel rendelkezik, használjon minél magasabb faktorszámú naptejet!
  • Rendszeresen ellenőrizzük anyajegyeink állapotát! Fontos, hogy azonnal forduljunk orvoshoz, amennyiben egy anyajegyen elváltozást tapasztalunk! (pl.: megváltozik a színe, pigmentáltsága, felszíne, alakja, kisebesedik, vérezni kezd, stb.)

A szoláriumok sem védenek meg a melanóma kialakulásától, mert ezek a berendezések is előállítják mind az UV-A, mind az UV-B sugarakat, ezek mennyisége pedig kizárólag a készülék típusától függ. Nem igaz tehát, hogy a szolárium teljesen biztonságos. Halmozottan káros lehet egy olyan szituáció, amikor a szolárium használatát követően természetes napozást is végzünk.

Kovácsné Szabó Edit - Ápolási igazgató- Szakmai vezető

A program az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával valósult meg

+ Mozgás túlsúllyal!

Hazánkban a lakosság több mint 60%-a túlsúlyos vagy elhízott, európai viszonylatban sereghajtók vagyunk. Sokan a genetikára és betegségekre hivatkoznak, azonban a legtöbb esetben a helytelen táplálkozás, esetek egy részében minőségi éhezés, valamint megfelelő mennyiségű mozgás hiánya az okozója. A legtöbben legyintenek rá, és nyugtázzák magukban, hogy a családban mindenki ”kövér”, akkor ő miért lógjon ki a sorból.

Szív- és érrendszeri megbetegedések, cukorbetegség, mozgásszervi megbetegedések, daganatos megbetegedések, ezek mind a túlsúly és az elhízás következményei lehetnek, rizikófaktorok! Minőségi életet jelentő éveket nyerhetünk egészséges táplálkozás és mozgás elegyével.

Az elhízásnak különböző súlyossági kategóriái vannak, bizonyos százalék felett nem ajánlatosak mozgás egyes fajtái, mert a plusz súly, amit magadon hordasz, már a mindennapi tevékenységek végzése során is megterhelő a szervezetnek (szív, érrendszer, gerincoszlop, ízületek.) Már 15-20 kg felesleggel rendelkező személyeknek sem ajánlatos a futás és az ugrálással járó, gyors helyváltoztatást igénylő mozgásformák, mivel olyan pluszterhelést rónak az ízületekre és a gerincre, hogy hamar egészségkárosodással végződhet.

A helyes út: Rendszerszintű gondolkodás

  • Probléma felismerése
  • Elhatározás a változásra
  • Teljes körű egészségügyi vizsgálat
  • Személyre szabott diéta összeállítása szakember segítségével
  • Fokozatosság elvét betartva mozgás, sportolás, pihenés összehangolása

Ajánlott mozgásformák túlsúly és elhízás esetén (+15-20 kg-tól):

Minden mozgásforma előtt fontos az alapos bemelegítés.

  • Hosszabb séták, Nordic-walking, kerékpározás, tempót és távot fokozatosan növelve
  • Úszás, vízi torna (nem terheli az ízületeket)
  • TRX, személyre szabott gyakorlatokkal
  • Súlyzós edzések (szakember segítsége elengedhetetlen), első körben gépen végezhető gyakorlatokkal

Mozgás után a nyújtás kötelező!

A rendszerszintű gondolkodásban, a személyre szabott diéta és mozgásforma kialakításában segítséget nyújt az EFI dietetikus és mozgáskoordinátor, gyógytornász segítségével. Éljen vele! T: 0662/258-455.

Kovácsné Szabó Edit - Ápolási igazgató- Szakmai vezető

+ Tények az energiaitalról

Kovácsné Szabó Edit - Ápolási igazgató- Szakmai vezető

+ Krízist is okozhat a gyereknek az iskolakezdés

Szeptember elseje után általában tovaszáll a gyerekek nyári jókedve. Az iskolakezdéssel általában együtt járó rosszkedv azonban nem feltétlenül csak hangulati kérdés, igen gyakran komoly pszichés problémák előjele.

Az iskolakezdés, a teljesítmény-centrikusság, a kortársaknak és az otthoni elvárásoknak való megfelelés, egyebek mellett ezek is hozzájárulnak ahhoz, hogy egyre több kisgyerek küzd valamilyen pszichés problémával.

Ezek a problémák gyakran túlmutatnak az alkalmazkodási nehézségeken, megjelenhet depresszió, szorongás, deviáns viselkedés, de van, hogy testi tünetek, például has- vagy fejfájás jelentkezik. A különféle krízishelyzetek az élet természetes velejárói, ám nem egyformán tudnak velük megbirkózni a gyerekek, így teljesen normálisnak tekinthető, ha a gyerek átmenetileg visszalép egy korábbi, már túlhaladott fejlődési szakaszba ahol biztonságban érzi magát. Az sem ritka, hogy deviáns viselkedést vesz fel, depresszióba esik vagy szorongni kezd. Ezek mind a megküzdés, az alkalmazkodás részei, amelynek lehet pozitív kimenetele, ám negatívan is végződhet, amikor például állandósulnak a testi tünetek vagy egyéb zavarok.

Problémát okozhat az iskolaváltás, vagy egy jó barát elköltözése is

Az iskolába kerülés, az iskolaváltás, egy osztálytárs vagy barát elköltözése, a szülők válása, a nagyszülők betegsége – csak néhány példa, hogy milyen problémákkal kell megküzdeniük a gyerekeknek, és ehhez jön még az is, hogy nemcsak az iskola, de a szülők is magas elvárásokat támasztanak feléjük.

Beszélgetéssel, közös megoldási javaslatok kidolgozásával mi magunk is sokat segíthetünk a szorongás oldásában, emellett meg kell említeni a mozgás szerepét, ez is sokat segít a feszültség csökkentésében, és számtalan relaxációs technika közül is választhatunk. A tünetek hosszabb fennállása esetén érdemes a pedagógusokkal is beszélni, és ha ők is indokoltnak látják, pszichológust is bevonhatunk a probléma megoldásába.

A teljesítményszorongás csökkentéséért sokat tehetünk azzal is, ha igyekszünk megőrizni és táplálni a gyerekek természetes tudásvágyát, és nem az eredményekre, hanem arra koncentrálunk, hogy megmaradjon a belső motiváció, így elkerülhető, hogy csak azért tanuljon a gyerek, hogy eleget tegyen az elvárásoknak.

Ha úgy érzi, hogy gyerekének segítségre van szüksége keresse fel a Kisteleki EFI iroda mentálhigiénés munkatársait, akik támogató beszélgetésekkel, hasznos tanácsokkal tudják ellátni a problémákkal küzdő gyerekeket és szüleiket. T: 0662/258-455

Kovácsné Szabó Edit - Ápolási igazgató- Szakmai vezető

+ A zsírok valóban a főellenségeink?

Talán a legnagyobb tévhitek a zsírokkal kapcsolatban élnek az emberek fejében. Gyakran hallhatunk valamit arról, hogy éppen mi minden rossz okozója és főellenségünk a táplálkozásunkban. A zsírok és növényi olajok sem tartoznak ellenségeink közé, csupán a mértéktartás és a zsiradékok fajtájának helyes megválasztása kell nagyobb hangsúlyt fektetnünk.

A zsírok fontosak a szervezetnek, de miért?

A zsírok fontos szerepet töltenek be a szervezet működésében, részt vesznek a sejtmembránok felépítésében, nélkülözhetetlenek az idegrendszer működéséhez, zsigeri zsírszövet révén hőszigetelő hatásuk van, biztosítják a megfelelő hormonális működést, továbbá fontosak a zsírban oldódó vitaminok (A, D, E, K) felszívódásában is. Hiányukban a fent említett működésekben zavarok léphetnek fel. Túlzott bevitelük azonban közismerten növeli a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát, valamint hosszú távon túlsúlyhoz és elhízáshoz is vezet.

Jó vagy rossz koleszterin?

A lipidek (zsírok) nem oldódnak vízzel, így a vérben szállítófehérjékhez kötődve lipoproteinként keringenek, ez alapján beszélhetünk alacsony sűrűségű (LDL) és magas sűrűségű (HDL) lipoproteinekről. Az LDL koleszterin a szívkoszorúér-betegség kialakulásának eredője, ezért nevezik "rossz koleszterinnek". A HDL koleszterin pedig az LDL koleszterin eltávolításában játszik szerepet, köznyelven "jó koleszterin".

Zsírsavlánc hossza tekintetében megkülönböztethetünk hosszú szénláncú, közepes hosszúságú, valamint rövid szénláncú zsírsavakat. Kettős kötésük alapján telített és telítetlen zsírsavakat különböztetünk meg. A telített zsírsav az egyik kockázati tényezője a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának, túlzott mértékű fogyasztása hozzájárul az érszűkület, érelmeszesedés kialakulásához.

Miért káros a transzzsír?

Meg kell említenünk a transzzsírsavat, amik mesterséges úton, növényi olajok hevítése, illetve ipari feldolgozása (hidrogénezése) alkalmával keletkezhetnek. Jelentős kockázattal bírnak a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában. Transzzsírsavak fogyasztását nem tudjuk elkerülni, azonban a 2014-ben életbe lépett transzzsír rendelet mentőövet adhat a fogyasztó számára. A szabályozás értelmében a magyar forgalomba kerülő élelmiszerek 100 grammnyi zsírja maximálisan 2 gramm transzzsírt tartalmazhat.

Táplálkozásunk szempontjából összegezve elmondható, hogy javasolt kerülni a transzzsírsavakat tartalmazó feldolgozott élelmiszereket, továbbá csökkenteni a telített zsírsavak mennyiségét. Szobahőmérsékleten egy zsiradék minél szilárdabb halmazállapotú, annál több telített zsírsavat tartalmaz. Ma már sok olyan jó minőségű margarin található a boltokban, amelyek nem, vagy csak minimális mennyiségű transzzsírt tartalmaznak. Válasszunk ezekből! Tipp: A margarin alternatívája lehet a 12%-os tejföl, a vajkrém, az alacsony zsírtartalmú sajtkrém, de akár az otthon elkészített zöldfűszeres túrókrém vagy zöldségkrém is.

Kovácsné Szabó Edit - Ápolási igazgató- Szakmai vezető

+ Hasznos tanácsok pollenallergiásoknak

Még be sem fejeződött a tavasszal virágzó allergén pollentermelő fák virágzása, de már kezdődik a pázsitfűfélék pollenszórása is. Gyakorlatilag a pollenszezon már egész éven át tart. A klímaváltozás miatt egyre gyakoribb enyhe téli időjárás miatt egyes, eredetileg kora tavasszal virágzó fajok pollenszórása már télen megkezdődhet. A pázsitfűfélék általában április második felétől kezdve szórják virágporukat, majd májusban-júniusban tetőzik a pollenszórás, júliustól pedig fokozatosan csökken. A különféle szélbeporzású gyomok közül a legjelentősebb allergén pollentermelő a parlagfű, virágzási periódusa igen hosszú, jellemzően július utolsó napjaitól egészen november végéig, az első fagyokig húzódhat, a csúcsidőszak rendszerint augusztus közepétől szeptember közepéig tart. A többi gyomnövény közül a csalánfélék egész nyáron virágoznak, az útifű és a lórom pollenje elsősorban a kora nyári időszakban, míg a libatopfélék és az üröm pollenje inkább a nyár második felében okozhat allergiás tüneteket.

Mit tehetünk?

  • Figyeljék a pollennaptárt, virágzás előtt két héttel kezdjék meg az allergiások a terápiás megelőzést. Gyógyszerszedés megkezdése előtt szükséges kikérni kezelőorvosuk tanácsait.
  • Ismerje meg azt a növényt, amelyikre allergiás! Ismerje meg, hogyan néz ki, amikor virágzik. Így lehetősége van arra, hogy elkerülje az allergénforrást a szezonban.
  • Figyeljék a pollenjelentést, magas pollenkoncentráció esetén minél kevesebb időt töltsenek a szabadban.
  • Mossanak hajat naponta lefekvés előtt, hiszen a pollen szemek ezrei tapadhatnak meg rajta.
  • Minél gyakrabban és alaposabban porszívózzák a lakást, amilyen gyakran csak lehet nedves takarítást is alkalmazzanak.
  • A cipőket naponta tisztítsák nedves ruhával.
  • Naponta cseréljék és mossák ruháikat, mert a pollen könnyen rátapad.
  • Gyakran cseréljék az ágyneműt is, elsősorban a párnahuzatot.
  • Kerüljék a ruhák szabadban történő szárítását magas pollenkoncentráció esetén.
  • A lakást lehetőleg késő este vagy éjszaka szellőztessék.
  • Az allergiások kora reggel vagy késő délután menjenek sétálni, sportolni a szabadba.
  • Magas pollenszórás idején ne nyissák ki a gépkocsik ablakát menet közben. Használjanak a pollenszemek kiszűrésére is alkalmas levegőszűrőt.

Tüneti napló vezetése

Az allergiás betegek tüneteiket pollennaplóban rögzíthetik (https://www.pollendiary.com). A pollennapló internetes felületén a felhasználó tünetihez a rendszer pollenkoncentráció adatokat rendel. A felhasználó így információhoz juthat a tünetei és a pollenkoncentráció összefüggéséről, illetve segítségével követheti, hogy allergiás tünetei hogyan függnek össze a tartózkodási helyének közelében az elmúlt napokban mért légköri pollenkoncentrációval.

Kovácsné Szabó Edit - Ápolási igazgató- Szakmai vezető

+ Ételcímkék tartalma

Kovácsné Szabó Edit - Ápolási igazgató- Szakmai vezető

+ Mikor beszélünk alkoholizmusról

Minden nehéz munkanap után szükséged van egy pohár borra? A hétvégi buli italozás nélkül elképzelhetetlen? Mi az, ami már alkoholizmusnak számít?

Ma Magyarországon körülbelül a lakosság 8-10%-a, kb. 800 000 ember küzd alkoholproblémákkal. Dr. Trábert Attila pszihiáter, addiktológus, az INDIT Közalapítvány munkatársa szerint azonban nagyon fontos tisztázni a mennyiséget: nem az számít ugyanis, hogy ki mennyit, hanem az, hogy miért iszik. Ha valakinek rendezett a családi élete, néha elmegy a barátokkal, vagy otthon, heti 3-4 este megiszik egy üveg sört vagy egy pohár bort, azzal még nincs probléma. Ha azonban valaki azért kezd el inni, mert ezzel akar pótolni valamit, javítani szeretné a hangulatát, vagy így kezeli a stresszt, az már komoly problémára utal. Ilyenkor válhat kórossá a dolog.

A túl rendszeres alkoholfogyasztásnak könnyen észlelhető tünetei is vannak: ilyen a gyakori ingerlékenység, a személyiség átalakulása, megváltozása, a hirtelen hangulatváltozások, az agresszió, a kontrollvesztés. A májnagyobbodás, a kellemetlen szájszag, a cukorbetegség és a szellemi működés romlása is erre a betegségre utal.

Fontos az ok feltárása

Az alkoholizmus olyan krónikus betegség, ami lassan rombolja az ember állapotát. Egy idő után egyre több kell, hogy legyen hatása, a sör vagy a bor helyett előtérbe kerül a tömény szesz – ekkor már szenvedélybetegségről beszélünk. Ha egy családban vagy baráti körben felüti a fejét az alkoholizmus, akkor a mentegetés, a veszekedés mind jellemző reakciók, ezek azonban nem megoldások a problémára. Az aggodalom kifejezése, az érzések megbeszélése lenne a megfelelő reakció, ez hoz ugyanis közelebb a beteghez. Ám ilyenkor sajnos az a jellemző, hogy elkezdjük kontrollálni a beteget, ez azonban sosem vezet el a megoldáshoz. A fokozódó kontroll ugyanis egyre nagyobb ellenállást vált ki.

Ha már nagy a baj

Az alkoholizmus egy igen alattomos betegség, mert lassan fejlődik ki, hatalmasodik el, ez idő alatt pedig mind a szerfogyasztó, mind a környezete hozzászokik a beteg működéshez. A szakértő szerint a gyógyulás azért is nehéz, mert a társadalmunkban gyakorlatilag elfogadott a kóros alkoholfogyasztás, egy kimozdulás alkalmával gyakran az italozás a fókusz. Ha találkozunk, iszunk. Ha szórakozunk, iszunk. Ez nálunk teljesen elfogadott, sajnos azonban a mennyiségek könnyen elcsúszhatnak. Ráadásul mivel mondhatjuk, hogy itthon a népesség 10%-a rendszeres alkoholfogyasztó, így gyakorlatilag nem nagyon vannak olyan családok, ahol ne fordulna elő a probléma. Ha pedig családon belül is természetes a rendszeres alkoholfogyasztás, akkor hol marad az egészséges mérték?

Kell a külső segítség

Mivel a szerfogyasztó és a hozzátartozók is lassacskán hozzászoknak az alkoholfüggőség romboló tényéhez, és megszokott módokon, ugyanakkor kórosan reagálnak egymásra, így szakember támogatása nélkül nem lehet megoldani a problémát. A tapasztalat az, hogy a betegek csak elenyésző része jut szakértő segítséghez, ha azonban valaki jó helyre kerül, és motivált, akkor akár 70-80% a gyógyulási esély.

Itt kérhetsz segítséget, ha baj van:

http://www.indit.hu/Kapcsolat

http://nygy-opai.hu/altalanos-informaciok/betegellatas/osztalyok/80-addiktologiai-osztaly

Kovácsné Szabó Edit - Ápolási igazgató- Szakmai vezető

+ Az édesítőszerekről

Az édes ízt alapvetően mindenki szereti, ez velünk született sajátosság, viszont a cukor túlzott beviteléből fakadó kilók és a jelentkező egészségügyi problémák már nem okoznak számunkra olyan örömet, mint egy-egy édes étel-ital elfogyasztása.

Ha a súlyfeleslegtől szabadulni szeretnénk, általában vad fogyókúrába kezdünk, melynek elengedhetetlen része a cukor visszaszorítása az étrendben. Vannak esetek, például a cukorbetegség kapcsán, amikor a cukor teljes mellőzése szükséges. Magyarországon ma körülbelül 700 ezer regisztrált cukorbeteg él, és nagyjából ugyanennyire tehető a látens (még nem felfedezett) cukorbetegek száma is. Hozzávetőlegesen a lakosság fele, tehát majd 5 millió ember küzd valamilyen mértékű súlyproblémával, és ezek a számok sajnos évről évre nőnek. Fejenként körülbelül 35 kg cukrot fogyasztunk el egy év során, ezt természetesen nem önmagában, hanem sajnos sokszor észrevétlenül feloldva ételekben, italokban. A főzéshez fejenként körülbelül 6 kg-ot használunk évente. Ez csupán egy példa a rossz étkezési szokásokból fakadó problémák közül, mely a korábbiakban említett drasztikus számokat idézik elő. Ezen hatalmas számok eredményezik, hogy óriási piaca van ma már az édesítőszereknek, fogyókúrás és egyéb diétás élelmiszereknek.

Azokat az anyagokat nevezzük édesítőanyagnak, melyek önmagukban vagy ételekhez, italokhoz adagolva édes ízérzetet váltanak ki. Alapvetően az édesítőszerek alkalmasak a cukor pótlására, melyeknek két nagy csoportja van:

1. Mesterséges édesítőszerek

A legfontosabb információ ezekről az édesítőszerekről, hogy nem emelik a vércukorszintet!!! Ezeket a vegyületeket laboratóriumi körülmények között állítják elő, ez a tisztaságuk és pontos összetételük, illetve jó adagolhatóságuk miatt előnyös. Mértéktelen fogyasztásuk ugyanúgy, mint bármilyen más szintetikus adalékanyagnak egészségkárosító lehet, ezért kizárólag a megengedett mennyiségben javasolt fogyasztani őket. A négy legismertebb édesítőszer a következő: a szacharin, a ciklamát, az aceszulfám-K és az aszpartam.

2. Cukorhelyettesítő anyagok, vagy más néven cukorpótlók

Jellemzőjük, hogy energiát tartalmaznak és van vércukoremelő hatásuk!!!, bár ez kisebb, mint a cukoré! Ezek a fruktóz, szorbit, stevia, xylitol, csicsóka szirup, további cukorhelyettesítők: mannit, maltit, laktit, ezeknek szintén van energia-és szénhidráttartalmuk így ezeket is a napi szénhidrátmennyiségbe beszámítva lehet fogyasztani, napi 30 g-nál több nem ajánlott ezekből sem.

Egy édes ízt adó anyagról még nem esett szó, az pedig a méz. Alapvetően egészséges, hiszen nagyon sok vitamint és ásványi anyagot tartalmaz folyékony aranyként is sokszor említik, de vércukorra gyakorolt hatása a cukoréhoz hasonló, így sem cukorbetegeknek, sem fogyni vágyóknak nem javasoljuk az étrendben. Az édesítőszerek útvesztőjében főként azt kell mérlegelnünk és figyelembe vennünk a választásnál, hogy elsősorban mihez szeretnénk felhasználni az adott édesítőszert, italok elkészítéséhez, főzéshez, sütéshez, illetve hogy a fogyókúra vagy cukorbetegség kapcsán merül fel alkalmazásuk, és lényeges a különböző emésztőrendszert érintő hatásokra adott egyéni válasz is! Bátran próbáljunk ki többféle terméket, míg megtaláljuk a számunkra legideálisabbat, egyet azonban ne feledjünk, ebben a kérdésben is, mint számos más alkalommal az étrendünk összeállításánál nagyon fontos, hogy miből mennyit és milyen gyakran eszünk.

Jelen tájékoztató a Kisteleki Egészségfejlesztési Iroda egészségkommunikációs tevékenységének keretén belül készült.

Kovácsné Szabó Edit - Ápolási igazgató- Szakmai vezető

+ Új eszköz a dohányzásban – E-cigaretta

A dohányzás szabályozásának drasztikus szigorodása, és a dohányzás káros hatások nélküli élvezete új eszköz megjelenését eredményezte a piacon: az e-cigarettát. Az e-cigarettát vagy más nevén elektronikus cigarettát egy kínai cég fejlesztette ki 2003-ban. A hagyományos dohányzás helyett a gyártók célja szerint egészségesebb és a környezetre veszélytelen alternatívát kínáló eszköz körülbelül 2007 óta Magyarországon is elérhető.

Az elektronikus cigaretta - mivel hasonló érzetet nyújt, mint a hagyományos cigaretta - elméletben úgy tudná azt helyettesíteni, hogy használata közben a nikotinon kívül nem visz be a szervezetbe egyéb, a cigarettafüstben megtalálható, jellemzően a dohány és a papír égése során keletkező, mérgező vagy rákkeltő anyagokat. A használatához szükséges töltőfolyadék elérhető nikotinos (többféle koncentrációban) és nikotinmentes formában is. Így csökkentett nikotin bevitellel, vagy nikotin bevitele nélkül is használható. Továbbá nem teszi ki a felhasználó környezetét a passzív dohányzás ártalmainak.

Az egész szerkezet áll egy akkumulátorból, ami a cigaretta testét adja, valamint egy ehhez csavaros menettel csatlakozó porlasztóból (kazán) és egy ebbe helyezett patronból, vagy egy egybeépített, az akkumulátorra csatlakozó úgynevezett integrált patronból.

Hogyan működik az elektronikus cigaretta?

Az akkumulátor (Li-ion) kettős funkciót lát el. Egyrészt biztosítja a készülék energiaellátását, másrészt a végén egy led (kis lámpa) található, ami a hagyományos cigi parazsához hasonlóan felizzik, amikor beleszívnak az e-cigibe. Az akkumulátor működteti porlasztót, amely az e-cigaretta "füstjét" állítja elő. Fontos tudnivaló, hogy a porlasztó nem ég, ezért füst helyett csak füstnek látszó párát képez.

A patron egy vatta-szerű anyagot tartalmaz, ami E-liquid folyadékkal van átitatva. Az integrált patronos készülékek esetében a porlasztó és a patron egybe van építve, a fűtőszálat nem egy külön kazán tartalmazza, hanem egyetlen eszközben található meg a fűtőszál és a patron, vagyis az e-liquidet tartalmazó rész. A készülékhez még természetesen szükség van egy töltőre is, amivel az akkumulátort tölthető. Az e-cigibe való folyadék azaz e-liquid: propilénglikol és/vagy növényi glicerin alapú (általában) nikotint tartalmazó folyadék, ami hő hatására füstszerű párává alakul.

Összetevői:

  • Ízesítő aroma lehet természetes és mesterséges, vagy ezek keveréke, nagyon sokféle gyümölcsös és egyéb (fahéj, vattacukor) ízekben is megtalálható. Fontos tudni, hogy ezek is okozhatnak allergiát, ami a kiütéstől nyelvhólyagosodáson és fogínyvérzésen/- érzékenységen át az általános bőrviszketésig, szájszárazságig sok tünetet okozhat.
  • Nikotin Mg/ml-ben adják meg a gyártók a benne található mennyiséget. A nikotinfüggőség tüneteit enyhíti, pótolhatja a nikotint a dohányos számára. A szintje a használat során állítható, csökkenthető.
  • Egyéb adalékanyag Nem minden kapható utántöltőn vannak feltüntetve. Szervezetre való hatásukat több országban vizsgálják.

Az elektromos cigaretta a hagyományos cigaretta füstjének hőmérsékletét (50-60 °C) is szimulálja, így érzete, hatása a hagyományos cigaretta használatához hasonló. Biztosítja a dohányosok pszichés függőségeit (a nikotinon túl a szokásokat és mozdulatokat) is. Az e-cigaretta működés közben hasonlóan viselkedik, mint a hagyományos cigaretta, és ugyan nem tartalmazza annak összes káros anyagait, (mint pl. a szén-monoxid, kátrány,) de tartalmaz egyéb még nem tisztázott hatású anyagokat.

Megtévesztő lenne az „egészséges” jelzővel illetni az elektromos cigarettázást, hiszen a nikotin az emberi szervezetre káros, erős függőséget okozó méreg. Mivel az eszköz viszonylag rövid ideje van a piacon, hosszú távú klinikai vizsgálatok egyelőre nem támasztják alá meggyőzően, hogy egészségesebb lenne a hagyományos cigarettánál. Természetesen az ellenkezőjét sem sikerült még, ugyanezen okokból kifolyólag, hitelesen bizonyítani. Mivel azonban a találmány még fiatal, megítélése egyelőre némileg ellentmondásos, és több országban jelenleg is vizsgálják mind a működését, biztonságosságát, mind a használatának, standardizálásának, forgalmazásának, reklámozásának szükségességét, lehetőségeit. Az Egészségügyi Világszervezet az elektromos cigarettát nem tekinti a dohányzásról történő leszokás legitim eszközének, hiszen nincs bizonyíték, amely igazolná ezen eszközök biztonságosságát és a dohányzásról leszokást elősegítő hatásosságát.

A Kisteleki Egészségfejlesztési Iroda munkatársai készségesen segítenek Önöknek a leszokást támogató programok megtalálásában!!

Jelen tájékoztató a Kisteleki Egészségfejlesztési Iroda egészségkommunikációs tevékenységének keretén belül készült.

Kovácsné Szabó Edit - Ápolási igazgató- Szakmai vezető

+ A kismamatorna előnyei

A terhes torna segít elviselhetőbbé tenni a vajúdást és a szülést, csökkenti a császármetszés esélyét, néhány dologra azonban figyelned kell. Miért ajánlottak a tornagyakorlatok terhesség alatt?

A terhesség alatti gyakorlatok erősítik az izmokat és javítják azok tónusát. Ha aktív típus vagy és szoktál edzeni, akkor könnyebb dolgod lesz, mint azoknak, akik általában nem tartják formában magukat. A gyakorlatok segítenek a terhesség alatt felgyűlt plusz kilók “cipelésében”, a vajúdásra és a szülésre való felkészülésben, valamint a szülés utáni gyors felépülésben.

A szakemberek szerint a testmozgást a terhesség 12. hetétől érdemes elkezdeni, mivel előtte kockázatos, veszélyes lehet. Egyébként a 2. trimesztertől javasolt a rendszeres testmozgás, mivel fontos, hogy a kismamák megőrizzék erőnlétüket, kondíciójukat a szülésig.

A terhestorna azért lehet ideális, mert olyan tornagyakorlatokból áll, melyek figyelembe veszik a kismamák terhelhetőségét, és a várandóság alatt végbemenő változásokat. A kismamatorna általában olyan gyakorlatokból áll, mely szinten tartja a hasizmok erejét, nyújtja a combközelítő izmokat. Ezen kívül javítja a vénás keringést, amely segít megelőzni a visszerek kialakulását. Erősíti a hát-, mell-, farizmokat, korrigálja a medence dőlésszögét, mindez segít felkészíteni a várandóság időszaka alatt és a szüléskor jelentkező fizikai kihívásokra, nehézségekre. Ezek a tornák gátizom gyakorlatokat is tartalmaznak, melyek nagy jelentőséggel bírnak mind a könnyebb szülés, mind a későbbiekben kialakuló vizelettartási problémák tekintetében.

Természetesen vannak olyan kismamák, akik számára még a terhestorna is veszélyes lehet. Ezért mindig ki kell kérni az orvos véleményét is. Tilos tornázni, például ha akár egy kicsi vérzés is jelentkezik, vagy ha lázasak vagyunk, és kizáró ok lehet az is, ha gyakran keményedik a pocakunk.

AZ ELSŐ TRIMESZTER

Ez a várandósság legkényesebb harmada, döntő jelentőségű az egészséges embrió fejlődéséhez és beágyazódásához. Ebben az időszakban a kismamák még nem szokták elkezdeni a speciális tornát. Ha előtte is sportolt, nyugodtan folytathatja a megszokott életvitelt, sportot. Ha a várandós anyuka életében újdonság a rendszeres mozgás, akkor fokozatosan, óvatosan kell elkezdeni a gyakorlatokat. Természetesen kerülni kell az ugrálást, nagyobb megerőltetést, emelést, préselést és a versenysportokat, csapatjátékokat.

A könnyű, rendszeres mozgás segít csökkenteni a megugrott hormonszintek miatti kellemetlen tüneteket. A mell feszülése, érzékenysége miatt jól megtámasztó melltartót kell viselni.

A MÁSODIK TRIMESZTER

Elkezdhető az igazi terhestorna. Általában megszűnik a hányinger, émelygés. Visszatér, sőt sokszor megnő az energiaszint. A terhesség előrehaladtával fokozódik a gerinc deréktáji görbülete, megváltozik a medence dőlésszöge. Hátrébb kerülnek a vállak, megnyúlnak a hasizmok, átalakul a tartás, labilissá válhat az egyensúly. A relaxin hatására a vénafalak kitágulnak, a keringési rendszer nagyobb igénybevételnek lesz kitéve. A méh erőteljes növekedése befolyásolhatja a légzésmechanizmust.

A HARMADIK TRIMESZTER

Ha problémamentes a terhesség, folytathatóak az eddigi gyakorlatok egészen az utolsó hónap kezdetéig. Ha a kismama fáradt, akkor a nehezebb gyakorlatokat ki kell hagyni. Helyette keringésjavító gyakorlatokra, a légző gyakorlatokra és a gátizomzat ellazítására helyeződik a hangsúly. Lényeges még azokat a vajúdási testhelyzeteket megtanulni ilyenkor, amik leginkább elősegítik a medencefenék ellazulását.

Kismama tornára még lehet jelentkezni az EFI-ben a 62/258-377 telefonszámon. A torna ingyenes, csütörtökön 16:30-tól kerül megrendezésre. Csatlakozz hozzánk!

Kovácsné Szabó Edit - Ápolási igazgató- Szakmai vezető

+ Irodai jóga

Kovácsné Szabó Edit - Ápolási igazgató- Szakmai vezető

+ Tavaszi méregtelenítés! - Általános tudnivalók a méregtelenítő kúrák idejére

Számos módszerrel neki kezdhetünk a méregtelenítésnek. Az egyik leghatékonyabb a gyógynövény-alapú tisztítókúra. Fontos, hogy a méregtelenítést a lehető legegyszerűbb módon végezzük, mivel többségünknek rohanó, stresszes élete van, amit felesleges tovább nehezíteni, bonyolítani.

A böjt több egyszerű fogyásnál – hiszen lélegzetvételnyi szünetet ad az újabb és újabb táplálékot feldolgozni kényszerülő szervezet számára. A koplalás belső nagytakarítás, ilyenkor távoznak azok a salakanyagok és mérgek, amelyek apránként felhalmozódnak szervezetünkben, leépül a lerakódott felesleges fehérje, a legkisebb véredényekben, a hajszálerekben és a kötőszövetekből pedig a vese segítségével kiválasztódnak és kiürülnek a lerakódott méreganyagok.

Napi folyadékfogyasztásunk a méregtelenítő kúrán kívül is 1,5-2 liter kellene, hogy legyen (sajnos kevesen tartják ezt be), ezt most napi 2,5-3 literre kell növelni, akármelyik módszert is válasszuk.

Sajnos az alacsony vérnyomásúak és álmosak számára van egy rossz hír: kávét sem szabad inni méregtelenítéskor. Igaz, hogy a koffein nem halálos méreg, de vizet von el a szervezetből és lerakódásokat okoz a kötőszövetekben, aminek leglátványosabb megnyilvánulása a göcsörtös combhátsó. Ha valaki úgy érzi, hogy kávé nélkül az egész napja félkómásan telik, igyon 1-2 csésze zöldteát, aminek ugyanolyan élénkítő hatása van, mint a kávénak. A megemelt folyadékfogyasztás amúgy is segít egy kicsit az alacsony vérnyomáson is.

Bármelyik méregtelenítő kúrát választja, nagyon fontos tudnia, hogy a méreganyagok csak az ásványi anyagokhoz kötődve tudnak kiürülni a szervezetünkből. Ezért lényeges, hogy már a kúra alatt figyeljen a fokozott ásványi anyag bevitelre. Erre a legjobb megoldást a komplex, kelát kötésű készítmények nyújtják, melyek a nyomelemeket és ásványi anyagokat optimális arányban tartalmazzák.

A méregtelenítésben sokat segít az, ha a kúra ideje alatt bevezetjük a napi rendszeres mozgást. Egyszerű dolgok is sokat számítanak, pl. napi félóra gyors séta, biciklizés, kocogás. A bőrünket is befoghatjuk a méregtelenítési munkálatokba: járjunk szaunázni heti 1-2 alkalommal, és a zuhanyzás alkalmával hideg-meleg vizes váltófürdőt végezzünk. Ilyenkor nemcsak az izzadás távolít el mérgeket a bőrön át, hanem a melegben kitágult hajszálerek a hidegvízben hirtelen összehúzódnak, és belepumpálják a vérkeringésbe a lerakódásokat, amik aztán onnan a vesén át távoznak.

Böjtölés és méregtelenítő módszerek

Léböjt: a leghatásosabb méregtelenítési mód, de nem ajánljuk kezdőknek,sovány alkatúaknak vagy betegségben szenvedőknek. Nem összetévesztendő a húsvéti böjttel, amely egy hat hetes program, s csupán húslemondást követel. Az igazi böjt alatt nem lehet enni, csak inni (vizet vagy gyógyteafüveket).

Egynapos méregtelenítés: hetente egyszer csak zöldségeket és gyümölcsöket szabad enni, lehetőleg nyersen

Módosított koplalókúra: A víz és tea mellett kis mennyiségű szénhidrátot és fehérjét is fogyaszthatunk. Ez általában valamilyen fehérjeital formájában kerül a szervezetbe.

Háromnapos méregtelenítés: szintén csakis zöldségeket, gyümölcsöket szabad enni, de főtt étel is fogyasztható.

Egyhetes méregtelenítés: ezt a programot évszakonként egyszer érdemes elvégezni, de évente legalább kétszer

Egy hónapos méregtelenítés: ez a program évente egyszer ajánlott, de erre alaposan fel kell készülni, így nem javasoljuk azoknak, akik még nem méregtelenítettek, vagy azoknak, akik nem kitartóak.

Gyümölcsnap: A nap folyamán másfél kiló friss gyümölcsöt együnk, lehet vegyesen is. A gyümölcs- és zöldségnap kevés előkészületet igényel, bárki bármikor nekifoghat. Mivel sokkal kevésbé terheli meg a szervezetet, mint az elhúzódó böjt – a megvonási tünetek gyakorlatilag észrevétlenek maradnak, vagy teljesen elmaradnak. Nyugodtan lehet mellette dolgozni, csak legyen nálunk mindig az étel. A szervezet megkapja a létfenntartásához szükséges anyagokat, mi jóllakhatunk, az emésztőrendszer működése ezzel szemben lelassulhat, mivel elegendő hogy teljes kapacitása törtrészét vesse latba. Ezáltal megpihenhet és regenerálódhat. Az elfogyasztott gyümölcs vagy zöldség enyhe hashajtó hatása valósággal kiseprűzi a szervezetben felszaporodott mérgeket. Mivel lúgosító hatásúak, semlegesítik a savfölösleget. Magas káliumtartalmuknál fogva kihajtják a vizet a szövetekből, és megnövelik a sejtek oxigénellátását. Heti egyszeri zöldség- vagy gyümölcsnap tavasszal ugyanolyan tisztítóhatású, mint a szigorú böjt. Javasolt minden alkalommal más-más zöldséget, illetve gyümölcsöt választani.

A tisztító kúra után

A méregtelenítés befejezése után a mérgekkel együtt kiürült vitaminokat is nagyobb mennyiségben kell pótolni, hogy mihamarabb visszanyerje erőnlétét és vitalitását is. Ha rendszeresen végez méregtelenítést és salaktalanítást, a szervezete meg fogja hálálni. Kicsattanó egészség, könnyed élet, erős immunrendszer és szép, tiszta bőr lesz jutalma. Na és persze súlycsökkenés, hiszen a felhalmozódott salakanyagok távozásával javulni fog az anyagcseréje is.

Egy jó méregtelenítés után hatékonyabb lesz a táplálék feldolgozása, kiegyensúlyozottabb az anyagcseréje, erősebb az immunrendszere és javulni fognak szervezetének regenerációs folyamatai is.

Jelen tájékoztató a Kisteleki Egészségfejlesztési Iroda egészségkommunikációs tevékenységének keretén belül készült az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával.

Kovácsné Szabó Edit - Ápolási igazgató- Szakmai vezető

+ A jóga jótékony hatásai

Az emberek évezredek óta jógáznak, hogy fejlesszék erőnlétüket, önuralmukat és közérzetüket. Bár a jóga az ősi indiai vallásból indul ki, és szigorúan megmaradt az alternatív gyógyászat keretei között, egyre több tudományos tény támasztja alá, hogy az általa nyújtott lelki kiegyensúlyozottság a testi egészségre is hatással van.

A szakemberek kimutatták, hogy a jóga segít elmulasztani a hátfájást, fejfájást, álmatlanságot, nyakfájást, javít a rossz emésztésen, szorongáson, depresszión, magas vérnyomáson és fogyókúra esetén is igen hatásos. Ezek az előnyök abból erednek, hogy a jóga összekapcsolja a testet a lélekkel.

A helyes jóga három összetevőből áll. Az egyik az a számos, különféle testpóz, amit a résztvevő felvesz és kitart egészen a következő pozitúráig. A másik a helyes légzéstechnika elsajátítása, ami abban segíti, hogy jobban megismerjük saját testünket. A harmadik pedig a meditáció és relaxáció, amely segít a résztvevőknek a lelki dolgokra összpontosítani. Fontos, hogy a fenti három tényező mindegyike egyszerre érvényesüljön, mert csak akkor okoz hatásos változást az ember életében a jóga. A pozitúrák megtanulása erősíti a testet, ezáltal az illető képes lesz hosszú időn keresztül ülni és meditálni. A sok meditáció és relaxáció javít a közérzeten, a stressz csökkentésével pedig a jóga az immunrendszerre is jó hatással lesz.

A jóga méregtelenítésre is kiválóan alkalmas, mely a belső szerveink fizikai préselésével, masszírozásával előidéződik. A sok gerinccsavaró, előre/oldalra- hajlító ászana és fordított testhelyzet nyomással stimulálja belső szerveinket, amiknek ezáltal javul a vérellátása, jobban tudnak 'dolgozni', így a méregtelenítésből is jobban ki tudják venni a részüket (pl. máj, vese). Az ilyen jellegű mozgással a belső szervek közötti zsigeri zsírszövetet is jelentősen csökkenteni tudjuk, ami azért lényeges, mert ezekben a szövetekben is lerakódnak a méreganyagok.

Jógaórán saját testsúllyal dolgozunk, aminek köszönhetően izmaink fokozatosan fejlődnek, egyre tónusosabbá vállnak, mi pedig erősebbek leszünk. A sok nyújtó gyakorlat is meghálálja magát, mert nagyobb rugalmasságra teszünk szert, hajlékonyabbak leszünk, így nagyobb lesz a mozgástartományunk. Ráadásul folyamatosan eddzük hátizmainkat is, aminek következtében javul a testtartásunk is.

Ha van valami, amiért a jógát mindenkinek receptre kéne felírni, nos, az a stresszoldó hatása. Befeszült nyak, bemerevedett vállak, álmatlanság, feszültség, gyomor problémák, ingerlékenység, dekoncentráltság - ismerős valamelyik? A stresszt sok minden kiválthatja, de bármi is legyen az okozója, jógával segíteni tudunk magunkon. Hogyan? Jógázás közben átmozgatjuk az összes izomcsoportot, kimozgatjuk a bemerevedett részeket, megnyugtatjuk az idegrendszert, ezzel kieresztjük a gőzt is. A gyakorlás során légzésünk mélyebb és kontrolláltabb, az oxigéndús levegő segít felfrissülni. Elménket koncentráljuk, figyelmünket a gyakorlásra és a légzésre irányítjuk, gondolataink megnyugszanak. Egy ilyen 1,5 órás minőségi szünet a napi rohanásban felbecsülhetetlen értékű tud lenni.

A Kisteleki Egészségfejlesztési Iroda szervezésében minden hétfőn 17:30-tól 19:00-ig a Kisteleki Általános Iskola tornatermében ingyenes jógaórán vehetnek részt az érdeklődők!

Szeretettel várunk mindenkit!

Jelen tájékoztató a Kisteleki Egészségfejlesztési Iroda egészségkommunikációs tevékenységének keretén belül készült az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával.

Kovácsné Szabó Edit - Ápolási igazgató- Szakmai vezető

+ Erős immunrendszerrel készüljünk a télre!

Erős immunrendszerre mindig szükségünk van, különösen igaz ez az őszi és téli hónapokra. A hideg, esős idő nagy feladat elé állítja szervezetünk védelmi rendszerét. Az immunrendszert gyengítő tényezőket igyekezzünk elkerülni, a védekező rendszer legyengülésével járó betegségeket pedig mihamarabb kezeltetni.

A legjobb, ha több oldalról támadunk, sétálunk egy nagyot a friss levegőn, szaunázunk egyet, azután pedig átengedjük magunkat a szakértő kezeknek masszíroztatunk! Miközben pihenünk és ellazulunk, szervezetünk magasabb fokozatra kapcsol. A fürdőzés során a bőr hőmérséklete emelkedik, az erek kitágulnak, nő a keringő vér mennyisége, az izomgörcsök enyhülnek - szinte újjászületünk! A kényeztető és pihentető termálfürdőzés nemcsak feszültségoldó, hanem izomlazító, fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatású is. A termál- és gyógyvizekben oldott ásványi sók a bőrön keresztül felszívódva bekerülnek a vérkeringésbe, és így eljutnak a test minden egyes sejtjéhez. Ezzel erősítik az immunrendszert, pótolják az izmok, ízületek számára nélkülözhetetlen anyagokat, kedvezően befolyásolják a szervezet reakciókészségét, segítik az öngyógyító folyamatokat.

Fogyasszunk minél több nyers ételt, mint a saláta és a gyümölcs. Salátákat ízesítsük néhány csepp lenmagolajjal (omega-6, omega-3 zsírsavakat tartalmaz, hatékonyan erősíti az immunrendszert), tökmagolajjal (magas E-vitamin-tartalma erősíti a szervezetet és gátolja a daganatos betegségek kialakulását) és olívaolajjal (antioxidáns-tartalma csökkenti a szív- és érrendszeri, illetve rákos megbetegedések kockázatát).A fokhagyma, lila hagyma, vöröshagyma gyógyhatású illóolajai, antibiotikus hatása révén rendszeres fogyasztásával felturbózza az immunrendszert.

Igyunk meg esténként egy decinyi C-vitamin-koktélt (frissen facsart narancs-, grépfrút-, citromlé egy kiskanál mézzel elkeverve).

Amikor csak tehetjük, sétáljunk, kiránduljunk a szabadban: hétköznap minimum 30 percet, hétvégén 1-2 órát. Gondoskodjunk azonban arról, hogy rétegesen öltözzünk fel, hűvösebb, nyirkos időben sapka és meleg zokni szinte kötelező! Fordítsunk figyelmet a levegőáramlásra is, a téli időszakban is szellőztessünk a lakásban, hiszen így kerüljük el a különböző vírusok és baktériumok megtelepedését.

Jelen tájékoztató a Kisteleki Egészségfejlesztési Iroda egészségkommunikációs tevékenységének keretén belül készült.

Kovácsné Szabó Edit - Ápolási igazgató- Szakmai vezető

+ A jótékony gyógyteák!!

A gyógynövények, gyógyteák fontos szerepet töltenek be az emberiség egészségében a betegségek megelőzésében, kezelésében és az egészségmegőrzés területén egyaránt.

A természetben fellelhető gyógynövények rendkívül gazdagok hatóanyagokban. Mindegyiket más-más hatásmechanizmus jellemzi, melyeket az ember tapasztalata és tudása alapján ősidők óta igyekszik hasznosítani. Ma már olyan komolyan és mélyrehatóan foglalkoznak a gyógynövények kutatásával, hogy egyes egyetemeken külön tanszék szerveződött erre a feladatra. Nemcsak a problémákkal küzdő, beteg embereknek van szükségük gyógynövényekre, hanem azoknak is, akik fontosnak tartják egészségüket, és annak megőrzésére gondot fordítanak. Vannak olyan gyógyteák (citromfű, csipkebogyótea), melyeket sokan napi üdítő- és frissítőfolyadékként fogyasztanak, ezzel megkímélve magukat a magas cukor-, szénsav-, vagy foszfortartalmú italok fogyasztásától. A gyógynövényekből készült teák ma már nemcsak a gyógyszertárak polcait díszítik, hanem megtalálhatók a gyógynövény-szaküzleteken túl az élelmiszerboltok, drogériák és a bevásárlóközpontok árukészletében is. A frissítő teák forrón vagy hidegen, ízesítve vagy anélkül egyaránt fogyaszthatók. E teák C-vitamin, valamint citromsavtartalma felüdíti, illóolaj-, csersav-, kolin-, flavonid-tartalmának köszönhetően pedig frissíti a szervezetet. A gyógynövény alapú teakeverékek rendkívül hasznosak, mert hatóanyagaik révén segítenek megteremteni a napszaknak megfelelő kiegyensúlyozott állapotot.

Csakis jó minőségű, biztonságos helyről származó teát fogyasszunk. Egyfajta teát ne fogyasszunk hosszú hónapokon át, 4-6 hét után érdemes abbahagyni. Naponta 1,5 - 2 liter folyadékot ajánlatos meginni, s nagymértékben hozzájárulhatunk egészségünk megóvásához, ha e mennyiség nagy részét a kellemes ízű frissítő gyógyteák teszik ki. A gyógyteák fogyasztásának időpontja és gyakorisága hatásmechanizmusuk alapján változik: a hashajtó és nyugtató teákat este, lefekvés előtt érdemes inni, míg az epebántalmak esetén ajánlott teákat étkezés előtt illetve után érdemes fogyasztani. De a köhögés és a megfázás elleni főzeteket naponta akár többször is ihatjuk.

A gyógynövényteák hatóanyagaik révén különféle betegségcsoportokra hatnak: ilyenek a gyomor- és bélbetegségekre, szív- és érrendszeri betegségekre vagy akár az idegrendszer működésére és bőrgyógyászati panaszokra ható teák. Az egykomponensű gyógyteák olyan termékek, amelyeknek alapanyaga kizárólag a gyógynövény hatásos része. A bioteák viszont olyan gyógynövény alapú teák, amelyek megfelelnek a biotermékekre vonatkozó jogszabályi előírásoknak - termőhely, gyűjtés, szárítás, feldolgozás stb. - és ezt szigorú dokumentációval tudják igazolni.

A teakeverékekből házilag szaknyelven vizes kivonatokat készíthetünk, melyek a következők: forrázat, főzet, hideg vizes kivonat. A kivonás eljárását mindig a szóban forgó gyógynövény és annak hatóanyaga határozza meg. Azoknál a gyógyteáknál, ahol a tea a növény virágzatából, leveléből, vagy más lágy részeiből készül (pl. hajtás) és/vagy illóolajtartalmuk magas, a tea a következőképpen készül: a megadott mennyiséget (a növény ezen része tartalmazza a hatóanyagot) az előírásnak megfelelő mennyiségű forrásban lévő vízzel leöntünk, majd lefedjük és 10-15 perc elteltével leszűrjük.

A keményebb, fás szárú növényi részekből (kéreg, gyökér), vagy magas cseranyag tartalmú gyógynövényekből a következőképpen készítünk főzetet: a meghatározott mennyiségű teakeveréket a megadott mennyiségű vízzel felforraljuk, és a forrástól számítva még 4-6 percig főzzük. Ezt követően a főzetet rögtön leszűrjük.

Az olyan gyógynövényekből, amelyek hatóanyagai (pl. nyálkaanyagok) a forró vízben kicsapódnak, vagyis hőre érzékenyek, hideg vizes kivonatot ajánlott készíteni. Ennek elkészítése a következő: az előírt mennyiséget szobahőmérsékletű vízbe helyezzük, és 6-10 órán át áztatjuk, majd leszűrjük.

Fontos, ha teakúrát szándékozunk végezni, előtte kérjük ki az orvos vagy fitoterapeuta segítségét. A nem megfelelően alkalmazott gyógytea akár káros is lehet. A gyógyteák csak bizonyos ideig tartják meg "erejüket", ami növényenként más és más, de általában két év a szavatossági idejük. Ezt követően azonban még felhasználhatjuk őket gyógynövényfürdők készítéséhez. Ha gyógytea-kúrát tartunk, a tünetmentesség után még egy héttel fogyasszuk a teát, így megelőzhető a betegség újbóli kiújulása. A kúra során nem szabad váltogatni a teát, mert az káros is lehet egészségünkre nézve!

Jelen tájékoztató a Kisteleki Egészségfejlesztési Iroda egészségkommunikációs tevékenységének keretén belül készült.

Kovácsné Szabó Edit - Ápolási igazgató- Szakmai vezető

+ Készüljünk az influenza szezonra! Védekezzünk otthon is!

Elég bekapcsolnunk a rádiót, vagy a televíziót, mindenhonnan azt halljuk: itt az influenza. Mindez megerősítést kap akkor is, amikor a boltban köhögő, tüsszögő emberekkel találkozunk. Vagy az utcán sétálva, vastag kabátba, sapkába, sálba, kesztyűbe bugyolált embereket látunk. Ebben az időszakban mindenki megpróbál valahogyan védekezni, mert senki sem szeret orvoshoz menni, különböző gyógyszereket szedni, betegnek lenni. Ezért ki-ki saját maga különféle praktikákat alkalmaz a megfázás, nátha, influenza kivédése ellen. Vannak, akik a gyümölcsök és a C-vitamin erejében hisznek, akik a téli időszakban is odafigyelnek a rendszeres és helyes táplálkozásra, illetve folyadékbevitelre egyaránt.

Klinikai szempontból fontos különbség az influenza és egyéb légúti megbetegedések között, hogy az influenza kezdeti tünetei közül a hurutos tünetek hiányoznak. Hirtelen kezdet, magas láz, erős levertség és izomfájdalmak a jellemzők.

A panaszok általában a fertőződést követően 24-48 órával, hirtelen kezdődnek. A hidegrázás vagy borzongás a betegség kezdeti tünete lehet. Az első egynéhány napban gyakori a láz, akár a 39-39,5 C fokot is elérheti. Test szerte, leginkább a háttájon és az alsó végtagban sajgó fájdalom jelentkezik. A fejfájás gyakran gyötrő jellegű, szemkörüli és - mögötti fájdalommal jár, erős fény hatására fokozódhat.

Amennyiben valaki már megbetegedett, akkor pótcselekvésként szintén előfordul, hogy kilószám eszi a gyümölcsöt, marokszám szedi a vitaminokat, bögrével issza a különböző „cseppeket”, de ezeknek utólag sincsen kimutatható hatásuk. Az immunrendszerére van bízva, a fertőzés leküzdése.

Nem szabad az oltásokra úgy gondolni, mint „őrült tudósok boszorkánykonyhájából szabadjára engedett kísérletekre”. Ahhoz hogy az immunválasz kifejlődjön egy kórokozóval szemben, először a szervezetünknek fel kell ismernie azt a betolakodót. Fenn áll a veszélye, hogy ha „élesben” találkozunk először ezzel a behatoló idegen anyaggal (antigénnel), úgy, hogy nincsen meggyengítve, vagy elpusztítva, akkor mire ki tudnánk alakítani a megfelelő védekezést, már késő, és súlyosan megbetegedünk.

A védőoltások működési elve annyiból áll, hogy a betegség megelőzésének céljából olyan antigéneket (idegen anyagot) juttatnak a szervezetbe, amelyek révén a kórokozókkal szemben ellenanyag termelődik. Tehát „megmutattuk a fantomképet a rendőröknek, hogy kit kell elkapni, ha esetleg felbukkan, ők pedig legyártják számára a bilincset”. Ez az aktív immunizálás, aminek következtében összehangolt aktív immunválasz következik be, egy esetleges fertőzéskor. Amennyiben nem kaptunk oltást, és megfertőződünk, akkor a vírus szabadon garázdálkodhat a testünkben, sokszorosítja magát, és fertőzi a környezetünket, ez történik a betegeskedés során. Az oltás után 2-3 héten belül alakul ki az immunitás, tehát a védett állapot. Így mindig bőven a járvány előtt érdemes oltatni, ősszel. Aki megkapja az oltást, magát is megóvja, de másokat sem fertőzhet meg, hiszen nem tud benne elszaporodni a vírus!

Otthonunkban is figyelnünk kell a fertőtlenítésre!

A kellő odafigyeléssel, helyes kézmosással, kézfertőtlenítéssel sikerülhet egyfajta védettséget kialakítanunk napi szinten magunk körül. De ugyanakkor környezetünkre, a velünk együtt élők egészségére is oda kell figyelnünk. Lakásunkban is tudunk megelőző lépéseket tenni azért, hogy elkerüljük a betegségeket.

Fertőtlenítsük a ,,forró pontokat” – vagyis, figyeljünk oda jobban az ajtókilincsek, a csapok, és a különböző olyan gombok tisztítására amelyekkel napi szinten többször érintkezünk. Fontos, hogy tisztán tartsuk takarító eszközeinket is! Például, heti rendszerességgel mossuk ki a konyhai törlőkendőket, a párna és paplanhuzatainkat, valamint újra használat előtt nem árt az sem, ha magas hőfokon a felmosó fejet is bedobjuk a mosógépbe egy hosszú programra. A floridai egyetem kutatóinak vizsgálatából az is kiderült, hogy két perc elegendő a mikrohullámú sütőben ahhoz, hogy a mosogató szivacson lévő baktériumok 99%-a eltűnjön, vagy inaktívvá váljon. Töröljünk át mindent mappát, könyvet, iratot a dolgozó asztalunkon és ne hagyjuk ki a számítógép billentyűzetét sem a fertőtlenítésből, sem pedig azokat a hordozható eszközöket (telefon, zenelejátszó, táblagép) melyek magukon hordozzák a fertőzés veszélyét.

Jelen tájékoztató a Kisteleki Egészségfejlesztési Iroda egészségkommunikációs tevékenységének keretén belül készült az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával.

Kovácsné Szabó Edit - Ápolási igazgató- Szakmai vezető

+ NOVEMBER, a férfiak hónapja – NOVEMBER mozgalom!

Ahogy a nőknél a mell- vagy a méhnyakrák megelőzhető szűrésekkel, illetve időben felfedezve, az esetek döntő többségében gyógyítható, úgy érdemes imamalomként hajtogatni, hogy a férfiak betegsége, a prosztata rosszindulatú betegsége is megelőzhető és gyógyítható! Amíg a nők másfélszer többször mennek orvoshoz, mint férfi társaik, addig egy férfi sok esetben csak akkor, ha valamelyik családtagja – leginkább a párja „elküldi”, vagy már komoly indoka van arra, hogy orvoshoz forduljon. Ugyanakkor Magyarországon, a prosztata rosszindulatú elváltozása, a második leggyakoribb halálok az ötven éven felüli férfiak körében. Statisztikai adatok szerint évente ezerötszázan halnak meg és hatezer új beteget regisztrálnak. Pedig ez a betegség, időben felfedezve SZÁZ SZÁZALÉKOSAN gyógyítható!

Nincs mese, itt az ideje, hogy a férfiak is beírják a naptárukba az évi egy alkalmas urológiai szűrővizsgálatot. A szakorvosok szerint ugyanis ez az egyetlen módja annak, hogy időben észrevegyük, ha valami nincs rendben. A prosztata elváltozásai nem minden esetben okoznak érezhető elváltozásokat.

Amikor azonban ez a gesztenye nagyságú szerv már panaszokat okoz – vizelési gond, esetleg alhasi vagy csontfájdalmak -, lehet, hogy már elkésett az illető. A prosztata rosszindulatú betegsége, sokáig nem fáj, nem okoz semmilyen tünetet. Ezért fontos, hogy a férfiak 45-50 éves kor felett minden évben legalább egyszer akkor is ellátogassanak az urológushoz, ha nincs semmilyen panaszuk. Ellenkező esetben csökkennek a gyógyulási esélyek. A prosztata mérete és a prosztatapanaszok között nincs egyértelmű összefüggés. Kétszer nagyobb prosztata sem feltétlen okoz panaszokat, viszont az alig nagyobbnál is lehetnek súlyos vizelési gondok. Akár vizeletelakadás is lehet a vége, ha a megnagyobbodás a prosztata centrális részét érinti, amely a húgycsövet veszi körül. Azonban az ideje korán felfedezett, esetlegesen rosszindulatú elváltozás esetében is száz százalékos gyógyulás remélhető a manapság alkalmazott terápiákkal. Ezért van tehát óriási jelentősége a szűrővizsgálatoknak!

A férfiaknak fontos lenne látni, hogy az évi rendszeres szűrővizsgálattal tartozik önmagának és persze a párjának, családjának, hiszen hogy is lehetne a legjobban kifejezni máshogy azt a figyelmet, amit megígérünk egymásnak, elvárunk egymástól, minthogy megajándékozzuk egymást, az egészséggel teli napokkal. Így igazán vigyázhatunk egymásra!

Az urológiai problémákról csak szemérmesen beszélnek a férfiak, pedig az orvos mindig, őszintén segíteni akar! Jöjjön el a Kisteleki Egészségügyi Központ Urológiai rendelésére, ahol lehetősége nyílik egy fájdalommentes szűrővizsgálatra! Akár most novemberben!!!

Jelen tájékoztató a Kisteleki Egészségfejlesztési Iroda egészségkommunikációs tevékenységének keretén belül készült az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával.

Kovácsné Szabó Edit - Ápolási igazgató- Szakmai vezető

+ Rémisztő mosolyok !

November a fogászat hónapja, fogászati kampányok sora hívta fel a figyelmet, hogy amennyiben eddig egész évben nem törődtünk a fogainkkal, akkor keressük fel a fogorvosunkat az évente ajánlott fogászati ellenőrzés miatt. Jó tudni, hogy rendszeres fogorvosi vizsgálattal, figyelmes otthoni ápolással fogaink egy életen át megőrizhetőek, erősek, egészségesek lesznek, mert "a saját fog a legjobb implantátum."!

A szájhigiéniát, fogaink ápolását már születéskor el kell kezdeni! A közhiedelemmel ellentétben a tejfogakat sem szabad elhanyagolni, hiszen ez a későbbi egészséges fogazat záloga. Hat-hét éves kortól különösen fontos az odafigyelés, hiszen eddigre már több végleges foga is kibújik a kicsiknek. A fluoridtartalmú fogkrémek a mostanában terjedő internetes rémhírekkel ellentétben helyileg nagy biztonsággal, jó eredményekkel alkalmazhatók, ezt több száz klinikai vizsgálat és a gyakorlat is bizonyítja.

A reggeli rohanásban sokan csak arra figyelnek oda, hogy használják néhány percig a fogkefét, pedig ez nem elég hosszú távon. Néhány ötlet, hogy mit tehetünk még fogaink épségéért:

  • Fogainkat legalább kétszer egy nap mossuk meg fluoridtartalmú fogkrémmel vagy fogporral, körülbelül fél órával az evés után.
  • Legalább esténként használjunk fogselymet vagy speciális fogkefét, amely a fogak közötti réseket is tisztán tartja. Naponta egyszer tisztítsuk meg a nyelvünket is.
  • Édességek és más nassolnivaló után mindenképp mossunk fogat. Ha útközben vagy napközben nincs Önnél fogkefe, akkor rágjon cukormentes rágót. Lehetőség szerint szokjon le a folyamatos nassolásról. Ha néha-néha mégis nassolni szeretne, akkor válasszon zöldséget, vagy gyümölcsöt.
  • Rendszeresen vegyünk új fogkefét, minimum negyedévente, legkésőbb akkor, ha a sörték már nem állnak egyenesen.
  • Félévente keresse fel ellenőrzés céljából a fogorvosát, akkor is, ha semmi panasza nincs. Ha valami szokatlant észlel, akkor forduljon inkább azonnal orvoshoz.
  • A folyadékok közül válasszon ásványvizet, ne a cukrozott, szénsavas üdítőket.
  • Rágjon sokat, pl. teljes kiőrlésű kenyeret, gyümölcsöt, zöldséget, a rágás fitten tartja a fogágyat.
  • Táplálkozzon változatosan, kiegyensúlyozottan és a kalciumban gazdag ételeket részesítse előnyben. Rágja meg az ételeket rendesen.

Sokszor hallani, hogy legalább kétszer célszerű fogat mosni. De vajon miért ennyire fontos ez? Miért szükséges a fogmosás? A válasz roppant egyszerű, ugyanis fogmosás után pár órával megkezdődik a foglepedék lerakódása. S hogy ez miért baj? Azért, mert ez a foglepedék a felelős a fogszuvasodásért és a fogíny megbetegedéséért is. Így tehát az a legjobb, ha ezt jó gyorsan megpróbáljuk elkerülni! Az esti fogmosásnak például azért van különösen nagy jelentősége, mert a nyáltermelődés alvás közben bizony jelentősen csökken, így a száj öntisztulása is kisebb.

A szakemberek szerint három vagy négy percig ajánlatos mosni a fogakat és az is lényeges szempont, hogy ne csak egyféle mozdulatot alkalmazzunk. A leghatásosabb a körkörös és a sepregető mozgás. Ha ezekre az apróságokra odafigyelünk, akkor megkímélhetjük magunkat a kellemetlen fogászati kezeléstől, másfelől azáltal, hogy egészségesek lesznek a fogaink, jobban is érezzük magunkat. Ne sajnáljuk hát azt a napi 10 percet, végül is az nem is olyan sok idő, nem igaz?

Jelen tájékoztató a Kisteleki Egészségfejlesztési Iroda egészségkommunikációs tevékenységének keretén belül készült az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával.

Kovácsné Szabó Edit - Ápolási igazgató- Szakmai vezető

+ Felfázás, hólyaghurut

Ősszel, télen általában felerősödnek a vesével, húgyhólyaggal kapcsolatos panaszok, főleg azoknál, akik érzékenyebbek a hideg, nyirkos időjárásra. Ha pedig meglévő, ismétlődő felfázással, hólyaghuruttal bajlódik valaki, ilyenkor gyakrabban kínozzák a kellemetlen tünetek.

Elsősorban a nőket, valamint a túl sokáig nedves fűben vagy hideg helyen üldögélő gyermekeket érinti a felfázás, majd annak szinte törvényszerű következményeként a hólyaghurut. Ugyanígy járhatunk, ha a sportolás vagy testmozgás miatt átnedvesedett zoknit nem cseréljük ki szárazra, ha huzamosabb ideig tartózkodunk huzatos helyen úgy, hogy a derekunk szabadon van vagy csak vékony ruhadarab fedi; és akkor is, ha hideg vizes úszómedencében töltjük a fél napot, ráadásul a nedves fürdőruhát is magunkon hagyjuk, miután kijöttünk a vízből.

A hólyagfertőzés (cystitis) nőknél igen gyakori, minden ötödiknél évente legalább egyszer jelentkeznek húgyúti panaszok, és ha nem megfelelően kezelik, a hólyaghurut könnyen visszatérővé válhat. A fertőzések több mint fele a felső húgyutakat, a vesét is érinti, és maradandó károsodást okozhat. Figyelemre méltó, hogy még a tünetmentes nők 2-4%-ánál is magas a vizeletben található baktériumok száma, ami fel nem ismert, kezeletlen fertőzésre utal.A hólyagpanaszok többségét baktériumok okozzák, de a vizeletből való baktériumtenyésztés nem mindig vezet eredményre: a húgyúti fertőzés tipikus tüneteit mutató nők 40%-ánál ugyanis nem mutatható ki számottevő mennyiségű baktérium a vizeletben. Ha viszont találnak kórokozó baktériumot a vizeletben, tíz esetből kilencben az Escherichia coli (E. coli) a bűnös.

Az orvosok a leggyakrabban antibiotikumot írnak fel a hólyaghurut kezelésére. A természetes gyógymódok sokszor hatékonyabbak, mint az antibiotikumok. A legfontosabb, hogy legalább napi 3 liter vizet igyunk meg, ami fokozza a vizelet átáramlását, átöblíti a vesét, a húgyvezetéket, a hólyagot és a húgycsövet. Kerüljük az egyszerű cukrokat, a finomított szénhidrátokat, az élelmiszer allergéneket, az alkoholt és a fűszereket. A gyümölcsleveket ne tisztán, hanem hígítva igyuk meg. Megemlítendő a fokhagyma, természetes antibiotikus hatása miatt, valamint vízhajtóként a petrezselyem. Klinikai tanulmányok szerint hasznos a vörösáfonya-ital fogyasztása. Ez nem is elsősorban a vizelet savasításával hat, inkább azon összetevői révén, amelyek csökkentik az E. coli baktérium képességét arra, hogy a hólyag falához, illetve a húgycsőhöz tapadjon. Rendkívül fontos a székletürítés utáni megfelelő higiénia, főleg a hölgyeknél.

Valamennyi gyógynövény közül a medveszőlőlevél bizonyult a leghatékonyabbnak a hólyaghurut kezelésére. A húgyutak akut, fájdalmas gyulladásai esetén a zsurlófüves, kamillás ülőfürdő fokozhatja a gyógyteák hatását. Tegyünk a has aljára melegítő gumipárnát. Éjszakára jót tesz a meleg vizes palack az alhason és a lábak közé elhelyezve.

Visszatérő hólyagfertőzésnél vagy antibiotikum szedés esetén fontos a normális hüvelyflóra helyreállítása barátságos baktériumokkal. Ez elérhető Lactobacillus acidophilust, Bifidobacterium bifidust vagy más „barátságos” bélbaktériumokat tartalmazó készítményekkel.

Jelen tájékoztató a Kisteleki Egészségfejlesztési Iroda egészségkommunikációs tevékenységének keretén belül készült az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával.

Kovácsné Szabó Edit - Ápolási igazgató- Szakmai vezető

+ Allergia ősszel

A szénanátha és az egyéb, fű- és fafélék okozta allergiák a tavasszal és a nyárral állnak összefüggésben mindannyiunk fejében. Holott a szezonális allergiás tünetek ősszel ugyanúgy lecsaphatnak, mint a napos hónapokban, ráadásul az őszi hideg levegőben ugyanolyan erős allergének keringenek, mint a pollenek.

A parlagfűvel az az egyik legnagyobb baj, hogy nem csak a nyarat, de az őszt is pokollá teheti azok számára, akik nem szednek valamilyen allergia-ellenes készítményt, jellemzően antihisztamint. A parlagfű ugyanis augusztus közepétől október első feléig bocsát ki polleneket, így bőven az őszi szezonban is kínzó panaszokat okozhat. Ugyanilyen tünetekre készülhetnek azok is, akik nem a tavasszal és nyáron virágzó növények pollenjeire allergiások, hanem az őszi fák, füvek terjesztette parányi allergénekre. De ezeken kívül a penész által kibocsátott spórákkal is vigyázni kell, hiszen az erre érzékenyek számára az őszi hűvös idő valóságos átok. Ilyenkor ugyanis a penészgombák számára ideális az időjárás ahhoz, hogy nagyobb mértékben elszaporodjanak. Az őszi allergiák esetén a nyáron jól alkalmazható zárt térben tartózkodás sem kifejezetten jó tanács, mert az alcsony páratartalom a zárt terekben szintén az orrot és a tüdőt irritáló allergiás reakciókat erősítheti vagy provokálhatja. Az alacsony páratartalom ugyanis kiszárítja a nyálkahártyákat és így gyulladáshoz vezet, míg a hideg, száraz levegő miatt az orrnyálkahártya megdagadhat és orrfolyást eredményez.

A páratartalom leginkább a munkahelyeken tud lényegesen alacsonyabbá válni, mint szükséges volna, ezen pedig sok vállalatnál nem igazán lehet segíteni. A szakemberek azért azt tanácsolják, hogy az otthoni páratartalmat igyekezzenek az érzékenyek megfelelő értéken tartani, ami 35-50%-os értéket jelent. Illetve, a lakás megfelelő tisztántartásával is enyhíteni lehet a további irritáló részecskék - poratka ürüléke, stb. - hatását.

A poratkák száma késő tavasszal, nyár végén és kora ősszel a legnagyobb, mivel a lakások levegőjének nedvességtartalma a fűtés hiánya miatt ilyenkor a legnagyobb. Télen, kora tavasszal és késő ősszel a fűtött lakások relatív páratartalma 60 % körüli, ami az atkák számára kedvezőtlen, számuk - különösen télen - a legalacsonyabb. Ezt a kedvezőtlen időszakot csak azok a példányok élik túl, amelyek naponta legalább néhány órán keresztül megfelelő körülmények között, pl. ágymelegben tartózkodnak. A túlélésüket sokszor mi is segítjük a lakások túlfűtésével, túlpárásításával.

Poratka ürülékével elsősorban a légútjaink találkoznak, így allergiás nátha, asztma alakulhat ki. Érzékeny személyeknél a háziporral való érintkezés, vagy annak belégzése az orr nyálkahártyájának és a szem kötőhártyájának gyulladását (a pollenallergiához hasonlatos tüneteket, mint erős könnyezés, szemvörösség, -viszketés, orrfolyás, -dugulás, -viszketés, tüsszögés, szájpad viszketés) idézheti elő. Később száraz, majd erőltetett köhögés jelentkezik, illetve a hörgők görcséből adódóan légúti elváltozások (nehézlégzés, fulladási roham, asztma) alakulnak ki.

Másik jelentős találkozási felületünk a bőrünk, ahol csalánkiütés és különféle ekcémás elváltozás jelentkezhet, vörös, sokszor száraz felületű foltok formájában. A tünetek többsége jellemzően éjszaka, illetve hajnalban jelentkezik, köszönhetően annak, hogy a legtöbb allergén az ágyneműben található, és alvás során találkozik bőrünk a bőrtünetek okozóival.

A háziporatka allergia legjobb kezelése a megelőzés, a háziporatkák számának lehető legerőteljesebb csökkentése. Legfontosabb talán a hálószobánk, ágyneműnk atkátlanítása, hiszen itt életünk 25-30%-át töltjük. A hálószoba, az ágynemű az atka egyik legkedveltebb lakhelye a sok hámsejt, a magas páratartalom és a viszonylag magas hőmérséklet miatt. Az ágyneműt (paplant és párnát is, nem csak a huzatot) hetente mossuk. Használjunk sűrűn szőtt, speciális huzatot, amely nem engedi át az atkákat. A gyermekek igen gyakran játszanak és alszanak különböző plüssállatokkal. Sajnos bármennyire kedvesek is ezek a játékok, tudni kell, hogy igen jó búvóhelyet jelentenek az atkák számára. Lehetőleg az allergiás gyermekek ne aludjanak plüssállattal.

Egyéb hasznos tanácsok:

  • Naponta kiadósan szellőztesse a szobákat, különösen a hálószobát! Lehetőleg egyformán fűtse a szobákat, s a levegőpárásítót ne tegye a fűtőtest közelébe!
  • A hálószoba legyen száraz, penészgombamentes!
  • Ágyneműit hetente cserélje, s legalább 60°C-on mossa!
  • Cserélje ki állati vagy növényi anyagból (pl. gyapjú) készült matracait, kárpitjait szivacsra, szintetikus anyagokra!
  • Használjon olyan matrac- és ágyneműhuzatot, amely az atkák számára átjárhatatlan, mégis jól szellőzik.
  • Poros ruháit és cipőit soha ne a lakószobában cserélje le!
  • Soha ne fésülködjön a hálószobában!
  • Ne engedjen be háziállatot a lakásba, főképp ne a hálószobába!
  • A bútorok kárpitja lehetőleg szintetikus anyagú legyen! A bőrhuzat előnyösebb, mint a természetes anyagból készült szövet.
  • A szőnyegeket lehetőség szerint cserélje ki linóleumra vagy résmentesen fugázott parkettára, amelyek könnyen tisztíthatók!
  • Minden mosható textíliát mosson ki 60°C-on, a nem moshatókat pedig adja tisztítóba!
  • Portörléshez mindig nedves ruhát használjon! Egy csepp eukaliptuszolaj segít elűzni az atkákat.
  • Ha teheti, használjon HEPA-szűrős porszívót!
  • Csak mosható plüssjátékokat vegyenek, amelyek szivaccsal vannak kitömve! Ezeknek a játékoknak a tisztítására megoldás lehet fagyasztásuk is 12 órára, ugyanis -20°C-on az atkák elpusztulnak.
  • Ha van szellőztető vagy légkondicionáló berendezés, ezek legyenek speciális atkaszűrő technikával ellátva!

Jelen tájékoztató a Kisteleki Egészségfejlesztési Iroda egészségkommunikációs tevékenységének keretén belül készült az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával.

Kovácsné Szabó Edit - Ápolási igazgató- Szakmai vezető

+ Rovarcsípésekről általánosságban

A nyári időszak talán legzavaróbb jelenségei közé tartoznak a szúnyog, hangya, méh és darázscsípések. A normális reakció lehet helyi, vagyis viszketés, fájdalom, vörös duzzanat a csípés helye körül, illetve kiterjedt, a csípésen túlterjedő, például a bokán történő csípés esetén beduzzadhat az egész láb.

A csípés során a szervezetbe jutott méreganyagok ellen immunrendszerünk védekezni kezd, ezért hisztamint szabadít fel. A kisgyermekek szervezete éppen csak ismerkedik az idegen anyagok legyőzésének folyamatával, ezért a felnőtteknél normális körülmények között néhány nap alatt megszűnő piros duzzanat náluk jóval tovább tarthat és intenzívebben is jelentkezhet. A lakosság közel 2%-a érintett rovarcsípés-, leggyakrabban méh- és darázsméreg allergiától. A tünetek ez esetben egyértelműen különböznek a normális reakcióktól. Az allergiás válaszreakciónál az egész szervezet részt vesz a gyulladásos folyamatokban. Enyhe esetben „mindössze” az egész testre kiterjedő viszketés, csalánkiütés és vizenyő léphet fel. Súlyos esetben szapora szívverés, vérnyomásesés, zavartság, hányás, hasmenés, eszméletvesztés, sokk alakulhat ki.

Hogyan védekezzünk rovarcsípés ellen?

  • Ne öltözzünk élénk színű ruhákba, ne használjunk édes illatú kozmetikumokat és szappant, ha a szabadba megyünk!
  • Az ételt és a szemetet fedjük le!
  • Cipőben járjunk, hogy a talpunkat ne érje csípés!
  • Ha a szabadban vagyunk, hordjunk olyan ruhát, mely befedi a kart és a lábakat!
  • Tartózkodjunk a rovarok hessegetésétől, megfogásától! Kerüljük a rovarok fészkét!

Rovarcsípések kezelése:

Csípés esetén a fullánk eltávolítása (főleg a méhcsípés esetében) nagyon fontos. Figyeljünk a bőr párhuzamos simítására késsel vagy bankkártyával, ami a méregzsák kiürülését akadályozza meg. Helyi fájdalom és ödéma esetén hideg borogatást, viszketés ellen antihisztaminos kenőcsöt, fájdalomcsillapítást alkalmazzunk!

Az egész szervezetre kiterjedő súlyos reakció esetén feltétlenül vigyük orvoshoz a beteget, aki injekciót adhat a betegnek, szükségessé válhat továbbá a folyadékpótlás és a hörgőtágító inhaláció is. A legtöbb esetben csak tüneti kezelés kell a fájdalom és viszketés enyhítésére. A fullánk megfelelő eltávolításakor a helyi borogatáson kívül csak a seb fertőzése esetén kell antibiotikumot adni. A súlyos reakciókat kórházban kell kezelni.

Ha valakinek a szervezete egyszer már – akár enyhébb allergiás tünetekkel, de – „válaszolt” valamely rovar csípésére, mintegy 60 százalékos az esélye súlyosabb tünetek kialakulására a következő támadáskor. Ennek megelőzésében segíthet, ha kalcium pezsgőtablettát vesz be. A tablettát általában 1-2 dl vízben, esetleg más folyadékban feloldva, a pezsgés befejeződése után kell elfogyasztani. A hatóanyag kb. 15 percen belül felszívódik.

Jelen tájékoztató a Kisteleki Egészségfejlesztési Iroda egészségkommunikációs tevékenységének keretén belül készült az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával.

Kovácsné Szabó Edit - Ápolási igazgató- Szakmai vezető

+ Kullancs invázió!

Itt a tavasz, és ezzel egy időben, az olyan apró kis kellemetlenségek, mint a kullancsok. A legutóbbi felmérések alapján Magyarországon egyre több olyan terület van, ahol a kullancsok valamilyen betegséget terjesztenek. Ezek jelentős része, emberre és kedvenc állatra is veszélyes. A betegségek korai felismerése a betegek életét mentheti meg.

Kirándulások során a megfelelően zárt ruházat valamint a háziállatok védelme a legelső lépés a kullancsok által terjesztett betegségek kiküszöbölésére. Kirándulások végeztével az legyen az első dolgunk, hogy tetőtől talpig ellenőrizzük a testünket. Ha kullancsot észlelünk magunkon azonnal el kell távolítani.

Agyvelőgyulladás szempontjából 4-6 óra, a Lyme-betegség szempontjából 24 óra számít biztonságos időnek. Legegyszerűbb módja, ha körömmel vagy csipesszel megfogjuk és kitépjük a bőrből, vigyázva, hogy ne nyomjuk szét a potrohát. Nem szabad tekergetni, vagy zsírozni. Zsírozni azért nem szabad, mert a fulladozó élősködő visszaöklendezi a fertőző vért. Ha véletlenül beszakad a feje (ez valójában az állkapcsa) az nem akkora baj, néhány nap múlva általában magától is kilökődik. Ha nem, el kell távolítani, mert gyulladást okozhat, de fertőzést már nem terjeszt. Ha kéznél van sebfertőtlenítő, azzal a kullancs eltávolítása után letörölhető a bőr. 1-2 napig még pici pirosas, esetleg viszkető bőrelváltozás maradhat a csípés helyén, mely teljesen ártalmatlan. Más a helyzet a körkörösen növekvő, nem fájdalmas, nem viszkető bőrpírral, melynek közepe elhalványul, széle kokárdaszerűen éles. Ez a Lyme-kórt terjesztő borrelia fertőzés egyik tünete.

A kullancs csípés elleni védőoltás csak az agyvelőgyulladás ellen véd, és egy éves kortól kaphatják a gyerekek. Nyári időszakban az első oltást 2 hét múlva követi a második, ezt egy-három hét múlva a harmadik. Télen az elsőt egy-három hónap múlva a második. Mindkét esetben az oltást az utolsó után kb. egy évvel meg kell ismételni. Kb. három évig véd, utána ismételni kell.

Az agyvelőgyulladás vírusa 2 hetes lappangási idő után, influenza jellegű tüneteket okoz: izomfájdalmat, lázat, fejfájást. A beteg (90%-ban) pár nap alatt gyógyul, felismerésre sem kerül a kórokozó. A fertőzöttek 10%-ában ismét fellángol a betegség. A második fázisban, ami általában 2 héttel az első után kezdődik, idegrendszeri gyulladás alakul ki, melyet heves fejfájás, hányás és tarkókötöttség jelez. Ezek az agyhártyagyulladás tünetei, amelyek kórházi kivizsgálást és megfigyelést igényelnek. Súlyosabb esetben az agyvelőt és az idegdúcokat is megtámadja a vírus, maradandó károsodást, izombénulást okozva, sőt a betegség sajnos, akár halálos kimenetelű is lehet.

A Lyme-kór ellen nincs védőoltás, de az időben felismert betegség antibiotikumok adásával gyógyítható. A betegség jellegzetessége a vándorló zsibbadások érzése, végtaggyengeség és az indokolatlan fáradékonyság, feledékenység. A betegek több mint felénél kialakulnak vázizomrendszeri panaszok. Leggyakoribb az ízületi gyulladás, leginkább a térdízület érintett, de sok év elteltével a kis ízületekre is ráterjedhet. Hosszú idő múltán jelentkezik a kéz vagy a láb bőrének lilás színű gyulladásával, majd lassú pusztulásával, elvékonyodásával járó bőrelváltozás.

Lyme-kór gyanúja esetén feltétlenül forduljunk orvoshoz. Tegyünk meg ennyit egészségünkért!

Jelen tájékoztató a Kisteleki Egészségfejlesztési Iroda egészségkommunikációs tevékenységének keretén belül készült.

Kovácsné Szabó Edit - EFI szakmai vezető

+ Környezetszennyezés

A környezetszennyezés az emberi társadalom környezetének kedvezőtlen irányú megváltoztatása, a környezeti elemek, levegő, víz,talaj előnytelen összetétel-változásával és minőségromlásával járó tevékenység, illetve jelenség vagy maga az előnytelen összetétel-változást és minőségromlást okozó anyag.

A talajszennyezés leggyakoribb forrásai a szemét- és hulladéklerakók. Ha nem tartják be a környezetvédelmi előírásokat, veszélyes anyagok (mérgek, nehézfémek) szivárognak a talajba, mely számos élőlény élőhelye. A talajt főleg rovarirtó szerekkel, növényvédő szerekkel, hulladékokkal, nitrogénnel és foszfor tartalmú műtrágyákkal szennyezik. Ennek egyik mellékhatása az, hogy a növények felszívják a szennyezést és rajtuk át az ember azt elfogyasztva megbetegíti a saját szervezetét is.

Talajszennyezés fokozódásával járó tevékenységek:

  • Hulladéktároló telepek bezárása
  • Talajerózió növelése fák kivágásával
  • Műtrágya (legismertebb néven Pétisó), rovarirtó szerek, a talaj termékenységét javító egyéb szerek ésszerűtlen használata.

Hulladékok lebomlási ideje:

  • Papír: 2-5 hónap
  • Pamutruha: 1-5 év ( A cellulóz elásva a nedves talajba, évekig nem rothad el. )
  • Tejes doboz: 5 év
  • Nejlonzacskó: 10-100 év ( a nejlon töménységétől, vastagságától függ)
  • Pelenka: 50-100 év ( függ a benne lévő pamut mennyiségétől)
  • Konzervdoboz: 50-100 év
  • Sörös dobozok műanyag karikája: 450 év
  • Zöld üveg: 1 millió év

A környezetszennyezés ellen a megelőzés terén tehetünk a legtöbbet. Hogyan előzhetjük meg a környezetszennyezést? Úgy, hogy nem szennyezzük a környezetet, minél kevesebb szennyező anyagot termelünk, minél kevesebb szennyező tevékenységet végzünk.

Kövessük a hulladékgazdálkodási alapelveket (első a megelőzés, aztán a minimalizálás, újrafelhasználás, újrahasznosítás, majd a hőenergia kinyerés, és végül a lerakás), és ha mégis lerakásra kerül a sor, akkor ne ötletszerűen (utcán, árokban, bokor alján) helyezzük el a hulladékot, hanem a kijelölt helyén: hulladékgyűjtő edényben, hulladékudvarban, engedélyezett hulladéklerakókban! Ha parkban, utcán, erdőben eldobott hulladékot találunk, akkor ne szégyelljük összeszedni és a legközelebbi hulladékgyűjtő edényben elhelyezni!

A vizet is sokféleképpen szennyezzük mi, emberek. A gépkocsit nem a tavak, folyók, patakok vizében érdemes lemosni, hanem autómosóban. Házilag is lemoshatjuk, de csak csatornázott településeken, és ügyeljünk rá, hogy a lemosáshoz használt víz ne érintkezzen szabad vízfelülettel, ne folyjon bele az élővizekbe, ne szennyezze a talajt, hanem a szennyvíz-elvezető csatornába kerüljön. Más folyékony hulladékainkat is érdemes vagy szelektíven gyűjteni (pl. olajat, festéket, hígítót nem öntünk még a csatornába sem, hanem leadjuk a hulladékudvarban, mert veszélyes hulladéknak minősül), vagy amit lehet, a szennyvízcsatornán keresztül elvezetni. Így őrizhetjük meg a vizek tisztaságát.

Fenti információk a Kisteleki Egészségfejlesztési Iroda környezetvédelmi felvilágosító tevékenységének keretén belül készült.

Kovácsné Szabó Edit - EFI szakmai vezető

+ Kineziológiai tapasz kezelés hatásai

A kinesio tape terápia a mozgásszervi problémák kezelésében az egyik leghatékonyabb módszer. Gyors, fájdalommentes, hatékony segítséget nyújt ficamok, húzódások, sportsérülések, gerinc és végtagfájdalmak kezelésekor, valamint mozgásszervi műtétek utáni rehabilitációban is. A különböző szakszerű ragasztási technikák segítségével erősítő, korrigáló vagy regeneráló hatást lehet vele elérni.

A kineziológiai tapasz egy rugalmas pamutanyagból készült, bőrre ragasztható szalag, amely segítségével a fájdalom és a mozgáskorlátozottság rövid időn belül mellékhatások nélkül csökkenthető.

Miért ilyen népszerű?

  • Gyors segítséget nyújt a fájdalomcsillapításban, lerövidíti a gyógyulási időszakot is;
  • Széleskörűen felhasználható;
  • Biztonságos gyógyítási módszer, semmiféle kémiai hatóanyagot nem tartalmaz;
  • Bőrbarát, légáteresztő anyagból készült, ennek köszönhetően, a bőr szabadon lélegezhet, bőrirritációt nem okoz;
  • Rugalmassága miatt együtt mozog a test szöveteivel, nem akadályoz a mozgásban;
  • Könnyen rögzíthető, jól tapad, tartós;

A felhelyezett tapasz hatására a bőr és a szövetek fellazulnak, a nyirokfolyadék áramlása intenzívebbé válik, javul a vérkeringés, és a fájdalom receptorokra nehezedő nyomás is csökken. Stabilizálja az izmokat, ízületeket, mentesíti a sérült szövetek terhelését, megakadályozza az izomgörcsök kialakulását, csökkenti a gyulladások bekövetkezésének lehetőségét. A tapaszok szakszerű felhelyezése fontos, hiszen ettől függ, hogy a kívánt hatást el tudjuk-e érni, ezért a felhelyezéshez taping módszerekben jártas terapeuta segítsége javasolt. Ez a kezelési módszer már a Kisteleki Járóbeteg Szakellátó KFT-ben is igénybe vehető.

A különböző színű tapaszok anyagukban megegyeznek, egyformán elasztikusak és tartósak. A színek közti különbségnek a színterápiában van szerepe. Tudományos kísérletek is alátámasztják, hogy a rajtunk lévő színek lelki állapotunkat és egészségi állapotunkat is képesek jótékonyan befolyásolni. Minden színnek megvan a biológiai hatása, mely használható gyógyításhoz és harmonizáláshoz, valamint mélyebb szövetszerkezetek stimulálásához. A meleg színek energetizáló hatást váltanak ki, míg a hideg színek hűsítenek, nyugtatnak, ezáltal gyulladás csökkentésére alkalmasak.

Ellenjavallatok

Az elasztikus taping használatának a mai napig nincsenek ismert mellékhatásai. Mindazonáltal a következő kontraindikációk esetén a kineziotaping használatát mellőzni kell:

  • nyílt sebek
  • még meg nem gyógyult hegek
  • pergamentszerű bőr esetén
  • pikkelysömör esetén
  • Kötőszöveti-zóna keresztcsont (genitális zóna) a terhesség első három hónapjában
  • ismert akril-allergia

Minden felhelyezés előtt feltétlenül tisztázni kell, hogy a beteg vett-e be antikoaguláns gyógyszert. Kisebb bevérzések a bőrben hatással lehetnek a kinesio tape bőrt megemelő tulajdonságára. Viszonylag fájdalommentesen eltávolítható, ha a szalag nedves – pl. a zuhany alatt. Eközben a bőrt megfeszítjük és a szalagot a szőrzet növekedésének irányába lehúzzuk.

Jelen tájékoztató a Kisteleki Egészségfejlesztési Iroda egészségkommunikációs tevékenységének keretén belül készült.

Kovácsné Szabó Edit - EFI szakmai vezető

+ Az úszás jótékony hatásai

Az úszás, mozgás lazán és súlytalanul, komolyabb fizikai megterhelés nélkül, mintha a világűrben lebegnénk, felbecsülhetetlen kincs a szabadidő hasznos és érdemleges eltöltésében. De nem csupán rekreációs célból jelentős, hanem prevenciós és rehabilitációs eszközként is alkalmazható.

Az úszás, mint mozgásos tevékenység, igen sokrétűen fejti ki pozitív egészségügyi hatását az emberi szervezettre. Úszás hatására kedvező biológiai változások jönnek létre, ideg-, izom-, csontrendszer, valamint az egyéb szervek, szervrendszerek funkcionális tulajdonságaiban. A mozgás közegének, a víznek már önmagában is frissítő, élénkítő hatása van. Fokozza a vérkeringést, javítja az erek tónusát, élénkíti a vegetatív reakciókat. A hőmérséklet változása, kiváló értornának is felfogható. Sűrűsége lehetővé teszi, hogy támasztékot találjunk rajta, így jelentősen megterheli a szívet és a keringési rendszert, ezáltal javítja működésüket, a fokozott izommunka pedig magas szintű légzőrendszeri működést eredményez. A gyógyításban is kiemelkedő szerepet szánnak a vízben való mozgásnak. Az allergiás, asztmatikus megbetegedések megelőzésében, jelentős szerepe van a vízben végzett foglalkozásoknak. Az élettani funkciók felgyorsulnak, az immunrendszer hatékonyabban védekezik a betegségekkel szemben. A légzéstechnika javul, a légzőizmok erősödnek. A testhőmérsékletnél alacsonyabb hőmérsékletű víz összehúzza a vérereket, felgyorsítja ezzel a véráramlást, ami fokozottabb szívműködést eredményez. Ennek pedig következménye a kapillárisok javuló vérellátása. Az egyenletes és kíméletes terhelés mellett viszonylag nagy energiafelhasználással jár, így kifejezetten jó a túlsúlyos gyerekek számára is.

A víz ellenállása miatt úszás közben intenzívebb munka végezhető, mint a szárazföldön. Kevésbé megterhelő, hisz a vízben könnyebb a hőleadás és kevesebb az izzadás. A felhajtóerő pedig csökkenti a testre nehezedő súlyt, így kíméli az ízületeket – éppen ezért kicsi a sérülésveszély. Túlsúlyos, illetve mozgássérült személyeknek is javasolt, mert a gerincoszlopra és a csontozatra kisebb terhet rak. Az ideg-izom koordináció rendbe hozásával, s az által, hogy egyenletesen dolgoztat meg szinte minden izmot, megedzi a csontozatot, s csökken a csonttörés lehetősége is. S mivel, ahogy már említettem nagy a víz ellenállása, úszással óránként 500-700 kalóriát is el lehet égetni, így a fogyást, az anyagcsere folyamatokat is kedvezően befolyásolja.

Az úszásban elenyésző a sportsérülések és a túlterhelés valószínűsége a testrészekre gyakorolt egyenletes terhelési szint végett. Viszont, ahogy egyetlen sportágnál, itt sem hanyagolható el a bemelegítésre és a levezetésre szánt idő, amely ez esetben 5-5 perc lassú iramú úszás kezdéskor és befejezéskor. A kettő között pedig minimum 30 percnyi megállás nélküli, folyamatos ütemű tempózás ajánlott. S habár minden úszásnem megdolgoztatja az összes porcikánkat, azért célszerű személyre szabottan megválasztani az úszásfajtát és a tempót, mivel nem vagyunk egyformák. Akiknek gyengébbek a belső szerveik, vagy netán feszesíteni akarnák a feneküket, vagy izmosabbá tenni a vállaikat, azoknak a gyorsúszás ajánlott, akik viszont a hasizmukkal nincsenek megelégedve, azok számára a hátúszás javasolt. Akiknek a végtagjaikkal gyűlt meg a bajuk mindenképpen a mellúszással érhetnek el komolyabb változást, a pillangóúszás pedig a hátra fejt ki a legnagyobb hatást.

Az uszodába járás remek alkalmat nyújt a szocializálódásra is, s ez által a depresszió orvoslására, hiszen az úszás során rengeteg boldogsághormon szabadul fel. A víznyomás masszírozása nyugtatóan hat, s elűzi a stresszt és a feszültséget. Hiszen a vízben az ember csak magával van elfoglalva, persze testmozgást is végez, de közben élvezheti a víz ringatását is. A hullámzás moraja pedig úgy nevezett relaxációs állapotba juttatja az embereket, így az úszás egyfajta meditációnak is tekinthető.

Jelen tájékoztató a Kisteleki Egészségfejlesztési Iroda egészségkommunikációs tevékenységének keretén belül készült.

Kovácsné Szabó Edit - Ápolási igazgató, EFI szakmai vezető

+ Egészséges étkezés a munkahelyen is!

Mind napi energiaszintünk, mind hangulatunk szempontjából egyaránt fontos, hogy a munkahelyünkön is megfelelően táplálkozzunk, vagyis leginkább egészséges, mégis könnyed, tápláló, friss és nem utolsósorban finom fogásokat válasszunk.

Sokan nem szeretnek reggelizni, vagy azért, mert a reggeli rohanásban nincsen rá elég idő, vagy azért, mert attól félnek, ha reggel esznek, egész nap éhesek lesznek. Pedig a szervezetednek délelőtt is szüksége van megfelelő ásványi anyag- és vitaminforrásra. Ez a megfelelő agyműködés alapja – ha korog a gyomrod, gondolkozni sem tudsz.

  • Alapszabály, hogy naponta legalább két-háromszor együnk nyers ételeket. Néhány szem friss gyümölcsöt a nap bármely szakában beiktathatunk, bár legjobban éhgyomorra hasznosulnak értékes anyagaik. Igazi napindító vitaminbomba egy-két narancs, grépfrút frissen facsart leve. Sokszor egy szem gyümölcs jobban frissít, mint egy csésze kávé, hiszen az agy működéséhez szükséges cukron kívül vitaminokkal, ásványi anyagokkal is ellátja a szervezetünket, míg a kávé felpörget ugyan, ám mértéktelenül fogyasztva fontos ásványi anyagokat is kiold a szervezetből.
  • Ha csak egy szendvicset van időnk bekapni, ahhoz is fogyasszunk bőven az idénynek megfelelő zöldségfélékből: együnk meg hozzá néhány szem retket, egy paprikát, paradicsomot, néhány karika uborkát. Mindig szánjunk öt, tíz, tizenöt nyugodt percet az étkezésekre – napi munkánkat célszerű is kisebb szünetekkel tagolni, hogy egyenletes teljesítményt nyújtsunk. A tízóraira és az uzsonnára azért van szükség, hogy egyenletes szinten tartsuk a vércukorszintünket – így nem tör majd ránk később a farkaséhség, és nem eszünk meg ebédre vagy vacsorára egy hatfogásos menüt.
  • Ebédre megteszi akár egy nagy tányér saláta is sajttal, olajos magvakkal, húsfélékkel körítve. A legegyszerűbb ebéd, ha otthon nincs időd főzni, mégis valami igazán egészségesre vágysz: válogass össze néhány zöldségfélét (bármilyen saláta, paprika, uborka, répa, retek és gyakorlatilag bármilyen idényzöldség), a salátát tépd kisebb darabokra, a többit vágd össze vagy ízlés szerint reszeld le és már mehet is egy dobozba. Ezt akár előző este is összedobhatod, a munkahelyeden már csak ízesíteni kell.
  • Minden nap igyunk legalább 2-3 liter vizet vagy ásványvizet, tiszta gyümölcsleveket, gyógy- vagy zöldteát. A szénsavas, cukros üdítőket és nem száz százalékos gyümölcsleveleket jobb, ha elfelejtjük – ugyanis többet ártanak adalékanyagaik révén, mint amennyit használnak. A jó minőségű, tiszta víz ugyanolyan fontos a jó közérzethez és a szellemi teljesítményhez, mint a helyes mozgás vagy táplálkozás. Ha nem iszunk eleget, csökken a koncentrálóképességünk, lankad a memóriánk és fejfájásunk alakulhat ki. Az ásványvízfogyasztás kapcsán jó tanács: célszerű a márkákat havonta változtatni, hogy az ásványi anyagok bevitele ne váljon egyoldalúvá. Praktikus, ha a munkavállalók tartanak egy-egy üveg, 1,5 literes ásványvizet az íróasztaluk közelében. Ebből világosan láthatják, hogy az optimális folyadékpótláshoz képest mennyit fogyasztottak belőle.
  • A hosszú munkaórák között néhány csésze kávé sokaknak az egyetlen kikapcsolódás. Napi egy-két csésze valóban élénkítő hatású, ám e fölött már inkább csak a negatív hatások érvényesülnek: a vércukorszint és a vérnyomás ingadozása, szívdobogás, vesepanaszok, fejfájás, hirtelen ránk törő fáradtságérzet, álmosság. A koncentrációs készségünket hosszabb ideig tudjuk stabilan fenntartani, ha kávé helyett fekete, zöld- vagy vörös teát iszunk. Ezek a kávé nem kívánt mellékhatásai nélkül is élénkítenek, hatásuk tovább tart és kíméletesebb.

Jelen tájékoztató a Kisteleki Egészségfejlesztési Iroda egészségkommunikációs tevékenységének keretén belül készült.

Kovácsné Szabó Edit - EFI – szakmai vezető

+ A permetezés veszélyei

Itt a tavasz! Akinek van kiskertje, szívesen tölti az időt a szabadban egy kis kertészkedéssel, barkácsolással. A ház körüli, illetve kerti munkáknak azonban vannak veszélyei is! Hazánkban több mint 300 féle növényvédő - gombaölő, rovarölő, talajfertőtlenítő - vegyszer, permetszer, illetve rágcsálók irtására alkalmas csalétek, méreg van forgalomban, melyek nagy része az emberre nézve mérgező összetevőket is tartalmaz!

A méreg erősségétől függő (a gombaölő szerek nagy része a gyengébb, a rovarölő szerek többsége az erősebb mérgek közé tartozik) balesetvédelmi előírásokat, továbbá az élelmezés-egészségügyi és munkaegészségügyi várakozási időket feltétlenül be kell tartani! Bizonyos szerek alkalmazásakor a megfelelő, zárt védőruházat, légzésvédő, arcvédő maszk, védőkalap, védőszemüveg és védő lábbeli (vastagtalpú, zárt, magas szárú cipő, csizma) viselése is ajánlatos, azonban még a kevésbé mérgező vegyszereknél is alapvető követelmény a kézvédelem! Erre a legalkalmasabb a kimondottan kertészkedéshez kialakított, vászonból vagy bőrből készült kesztyű használata. Permetezéshez természetesen a hosszú ujjú, vastagabb anyagú ing, póló, illetve nadrág viselése is szükséges, hiszen egy enyhe szellő is testünkre juttathatja a permetet! Azt pedig nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy szeles időben ne permetezzünk, mert olyankor könnyebben belélegezhetjük a káros gázokat, gőzöket, és a permetezés hatékonysága sem lesz megfelelő, hiszen a szer nem oda jut, ahová kellene.

Permetszerek hatásai:

  • Mérgezés esetén a legáltalánosabb, legelső jel a fejfájás, hányinger, hányás, hasmenés, verejtékezés lehet.
  • Dikumarol-t tartalmazó mérgeknél véres lesz a széklet és vizelet, dinitrofenol tartalmúaknál - melyek gyorsan felszívódnak a testfelszínről is - nő az illető hőmérséklete, légzés- és pulzusszáma, fülei, ajkai elkékülnek, nyugtalanná, tudata zavarttá válik, nehézlégzés, szívritmuszavar léphet föl.
  • A ditiokarbamátot tartalmazó gombaölő-szerek a szem nyálkahártyáját és a légutakat irritálják elsősorban, heves köhögési rohamot, öklendezést, könnyezést, a bőr viszketését válthatják ki.
  • A klórtartalmú rovarölő szerek (mint például a DDT) az idegrendszert izgatják, görcsöket, izomrángást hoznak létre, valamint károsíthatják a vesét, májat és szívet is (ezek a tünetek főleg a méreg lenyelését követően alakulnak ki).
  • Az alkilfoszfátot tartalmazó növényvédő szerek a legelterjedtebben alkalmazott permetszerek napjainkban, melyek a bőrről, kötőhártyáról is jól felszívódnak, és körülbelül fél óra múlva jelentkeznek a tünetek: a pupillák szűkülnek, hányinger, hányás, fejfájás, nyálfolyás, hasfájás, vérnyomásesés, szédülés, nehézlégzés, izomgyengeség, izomgörcsök lépnek fel.
  • Ha enyhe könnyezésen kívül más tünetet nem tapasztalunk, természetesen nem kell azonnal orvoshoz fordulni. De ha a fent felsorolt súlyosabb tünetek valamelyikét, vagy azok közül többet is tapasztalunk, azonnal hagyjuk abba a munkát és hívjuk a mentőket!

Teendők permetszer mérgezés esetén:

  • Az alapvető elsősegély-utasítások legtöbbször rajta vannak a flakon címkéjén. Nagyon fontos, hogy az a családtag, ismerős, aki a sérülten segít, önmagát feltétlenül védje a mérgezéstől (viseljen maszkot, kesztyűt, zárt ruhát)!
  • Ha lehet, a beteget el kell távolítani a méreg közeléből, szennyezett ruháit le kell venni, és ha mód van rá, testét szappanos vízzel le kell mosni, hogy ne kerülhessen több méreg a bőrön keresztül a szervezetbe.
  • A beteget ne hánytassuk, mert az esetleges görcsrohamok során könnyen félrenyelhet!
  • Tilos az érintettel tejet, alkoholt, ricinus-olajat itatni, mert ezek az anyagok bizonyos mérgek - például az alkilfoszfátok, klórtartalmú szerek - felszívódását és toxicitását meggyorsítják!
  • A szemet bő folyó vízzel ki kell öblíteni, ha oda is bejutott a vegyszer!
  • Bizonyos súlyos esetekben az is sokat segíthet, ha az orvosnak vagy a mentőknek telefonon keresztül beolvassuk a méreg fő összetevőit, és a mentő vagy a körzeti-orvos kiérkezéséig a kapott utasításokat követjük!

Fenti információk a Kisteleki Egészségfejlesztési Iroda környezetvédelmi felvilágosító tevékenységének keretén belül készült.

Kovácsné Szabó Edit - EFI – szakmai vezető

+ A Vese Világnapja!

Minden évben március 10-én tartják a Vese Világnapját! Vesénk ideális esetben egy életen át méregteleníti szervezetünket, ám ha nem vigyázunk, könnyen kár keletkezhet benne. Ezt elkerülendő érdemes tisztában lenni azzal, mi árthat ennek a szervnek, ha pedig már megtörtént a baj, mihamarabb meg kell kezdeni a probléma kezelését. Hazai adatok alapján a lakosság 10 százalékánál igazolható a veseműködés zavara. Abban, hogy ennek a problémának a gyakorisága nő, több dolog is szerepet játszik.

Kiszáradás

Ilyen például az, hogy egyre hosszabb ideig élünk, a vesénk pedig a szervezetünkkel együtt öregszik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy idős korban csökken a szerv tömege, véráramlása, működése rosszabb lesz. Idősebb korban gyakran előfordul az is, hogy az érintettek kiszáradnak - ennek oka az elégtelen folyadékfogyasztás, hányás, hasmenés, lázas állapot és izzadás egyaránt lehet, ám végeredmény viszont minden esetben ugyanaz: hatására még az ép vesék is károsodhatnak. Az ártalom olyan súlyos is lehet, hogy átmeneti vesepótló kezelés válik szükségessé, ha pedig a gyógyulás nem teljes, idült vesebetegség, veseelégtelenség is kialakulhat.

Krónikus betegségek

A kor előrehaladta mellett az elhízás, a magas vérnyomás és a cukorbetegség is növeli a vesebetegségek rizikóját. Utóbbi nem is kicsit: a 2-es típusú diabéteszben szenvedők közel felének van idült vesekárosodása, ez alapbetegségük egyik leggyakoribb szövődménye. A beszűkült veseműködésű cukorbetegeknél nagyobb a hipoglikémia veszélye, de emelkedett a kardiovaszkuláris rizikó is. Utóbbinak oka az, hogy a vese a szervezetben lévő só- és vízmennyiség szabályozásával biztosítja vérnyomás egyenletességét, ezért bármilyen fokú vesezavar kedvezőtlenül érinti a szív munkáját is.

A magasvérnyomás visszafelé is hat, azaz nem csak szövődménye lehet a veseelégtelenségnek, hanem fokozhatja is annak kockázatát. Ennek oka, hogy a vérnyomás emelkedése a test minden részében, így a vesékben is növeli az erek terhelését. Márpedig a vese ereinek tartós terhelése a veseszövet fokozatos pusztulásához vezet, ez pedig rontja a veseműködést, aminek következtében a vesék nem tudják megfelelően kiválasztani a vizet és a méreganyagokat.

Krónikus vesegyulladások is okozhatnak visszafordíthatatlan vesekárosodást, de fertőzések miatt kialakuló gennyes betegségek, illetve az immunrendszer betegsége miatt bekövetkező veseállomány-gyulladás is vezethet ehhez az állapothoz. Okozhatják különböző érkárosodások is, de veleszületett, örökletes tényezők is szerepet játszhatnak a vese pusztulásában. Természetesen a veseállomány pusztulását okozhatja baleset, húgyúti elzáródás, daganat, visszatérő vesekövesség, sőt férfiaknál a prosztata betegségei is.

Vegyszerek, gyógyszerek

Az életmódbeli okok közül kiemelendő az ólommérgezés, illetve egyes vesekárosító gyógyszerek rendszeres szedése. Utóbbi esetben analgetikus nefropátia alakul ki. Ennek a betegségnek a gyakorisága sajnos nő, mivel egyre elterjedtebben a recept nélkül kapható fájdalomcsillapítók, egyesek pedig állandó, krónikus fájdalmaikat is ezekkel kezelik.

Akármi is okozza a vese problémáját, a rutin vércukor-, vizelet-, vér- és vérnyomás-vizsgálat már korán jelzi a betegség gyanúját, az időben elkezdett, és az orvos előírása szerint végzett kezelés pedig lelassíthatja, megállíthatja a veseműködés további romlását. Emiatt fontos, hogy háziorvosnál időről időre ellenőriztessük állapotát. Megfelelő gyógyszerek megválasztása is lényeges szempont, hiszen azon szerek, melyek nem a vesén keresztül a vizelettel választódnak ki, nem is terhelik feleslegesen a veséket.

Ma már a krónikus vesebetegséggel is együtt lehet élni hosszabb távon, hiszen a dialízis kezelés minden beteg számára elérhető, az arra alkalmas betegek pedig veseátültetésben is részesülhetnek.

Hogyan őrizzük meg veséink egészségét?

  • 1. Tartsuk fitten és aktívan testünket!
  • 2. Rendszeresen ellenőriztessük a vérnyomásukat és a vércukorszintünket!
  • 3. Étkezzünk egészségesen, vigyázzunk a testsúlyunkra és csökkentsük a só bevitelt!
  • 4. Fogyasszunk naponta 2 liter vizet.
  • 5. Ne dohányozzunk!
  • 6. Ne használjunk rendszeresen vény nélküli gyógyszereket!

Jelen tájékoztató a Kisteleki Egészségfejlesztési Iroda egészségkommunikációs tevékenységének keretén belül készült.

Kovácsné Szabó Edit - EFI – szakmai vezető

+ Veszélyes anyagok a háztartásban

Ha veszélyes anyagra gondolunk, legtöbbünknek ipari üzemek, gyárak jutnak az eszébe, pedig veszélyes anyagok gyakran otthonainkban is megtalálhatók, a különbség talán csak a mennyiségben van.

Melyek a veszélyes háztartási anyagok?

  • Elemek, akkumulátorok
  • Szépségápolási termékek
  • Háztartási tisztítószerek
  • Egészségügyi termékek, gyógyszerek
  • Mosószerek, öblítők
  • Festékek, hígítók, oldószerek
  • Gépjármű ápolószerek, folyadékok, adalékok
  • Grillezéshez használt folyadékok
  • Kertápoló vegyszerek, kártevőirtó szerek
  • Izzók, fénycsövek

A háztartásunkban használt veszélyes anyagok nagy része tűzveszélyes, táplálja az égést, továbbá egészségügyi, és környezeti veszélyt is jelentenek. Helyes használatuk, tárolásuk, ártalmatlanításuk nagyon fontos feladat. Csak annyit vásároljunk egy termékből, amennyire valóban szükségünk van, ne raktározzunk feleslegesen nagy mennyiséget.

Kövessük a használati utasítás előírásait, ismerkedjünk meg a termék veszélyeivel, tárolási szabályaival. Bizonyosodjunk meg róla, hogy bizonyos termékekkel keverve nem jön-e létre mérgező gáz. Ne csomagoljuk, öntsük át a terméket más csomagolásba, mert például üdítős üvegben tárolt sósavba bárki beleihat. Az éghető folyadékok – benzin, hígító, gázolaj, stb. – könnyen lángra kapnak, égve szétfolyva pedig akár a menekülést is megakadályozhatják, de mindenképpen felgyorsítják az égési folyamatokat. Mivel ezek sokszor illékony anyagok, jól szellőző, hűvös helyen biztonságos a tárolásuk. Ne tegyük ki a folyadékot nyílt lángnak, napsütésnek, vagy más hőforrásnak. Rendszeresen ellenőrizzük, hogy a tartályok nem szivárognak-e, tegyük olyan helyre őket, ahol nem borulhatnak fel. Ne engedjük, hogy a veszélyes anyagokhoz gyerekek, háziállatok hozzáférjenek!

Egyre többször szerveznek hazánkban is veszélyes hulladékgyűjtő akciókat, nagyobb üzletek sokszor begyűjtik az elemeket, a veszélyes anyagok gyűjtésére hulladékgyűjtő udvarok állnak rendelkezésre. Itt a veszélyes anyagokat szakszerűen kezelik, elszállításig zárt helyen tárolják, és később szakszerűen ártalmatlanítják. Minél kevesebb veszélyes anyagot használunk közvetlen lakókörnyezetünkben, annál egészségesebb életet élhetünk. Környezetbarát anyagok használatával csökken az allergia, az asztma, a bőrirritáció, illetve a maró, vagy savas anyagok okozta bőr, vagy szemkárosodás.

A veszélyes anyagokat tartalmazó tisztítószerek helyett környezetbarát, és olcsó szereket is használhatunk, mint az olívaolaj, az ecet, a mosószóda, a szódabikarbóna, a bórax, a citromlé, vagy a konyhasó. Az eldobható elemek helyett vásároljunk újratölthetőt, elemmel működő eszközök helyett akkumulátorral üzemelőt. Oldószeres festékek helyett sokkal egészségesebbek – és nem mellesleg jobb szagúak – a vizes bázisú festékek. Egyre több helyen lehet vásárolni egészséges, és környezetbarát festékeket, mert ugyebár mi értelme a szépen, frissen festett falaknak, ha közben mérgezőek?

Jelen tájékoztató a Kisteleki Egészségfejlesztési Iroda környezetvédelmi felvilágosító tevékenységének keretén belül készült.

Kovácsné Szabó Edit - EFI – szakmai vezető

+ A narancsbőr - cellulit - kialakulása és kezelése

A narancsbőr nem betegség, még ha gyakran használatos elnevezése, a cellulitisz erre is utal. A 19. századból származó kifejezés azonban félrevezető, akkoriban ugyanis tévesen úgy vélték, hogy a narancsbőr egyfajta kötőszöveti gyulladás – innen a név. Magyar elnevezése tökéletesen szemlélteti a bőrelváltozást: a bőrfelület rücskös, egyenetlen, a narancs héjához hasonlatos, kellemetlen tapintatú, és bizonyos esetben hidegebb érzetű is lehet, mint máshol. A narancsbőr „diagnosztizálásához” sokszor elég a tükörbe nézni, de a legenyhébb esetben csak a bőrt összecsippentve vehető észre.

A cellulit súlyosságának megítéléséhez a következő stádiumbeosztást hívhatjuk segítségül:

  • 0. stádium: a bőr sima, a narancsbőr álló és fekvő helyzetben sem vehető észre.
  • 1. stádium: a bőr a 0. stádiumhoz hasonlóan sima, de összenyomva már megfigyelhető a narancsbőr.
  • 2. stádium: a bőr fekvő helyzetben sima, de állva már tapasztalható a narancsbőr.
  • 3. stádium: a narancsbőr minden testhelyzetben, a bőr összenyomása nélkül is megjelenik.

A narancsbőr testalkattól függetlenül bárkit érinthet: leginkább a nőket, de ritkán férfiaknál is előfordulhat. Az örökletes tényezőn kívül fontos szerepet játszik az életmód: a kevés mozgás, az ülőmunka, a szervezetre káros anyagok bevitelével járó szenvedélyek (dohányzás, rendszeres kávé- és alkoholfogyasztás), a kevés folyadékfogyasztás és a nem megfelelő, vitaminokban szegény táplálkozás mind mind elősegítik a narancsbőr kialakulását. További rizikótényezőnek számít még a stressz, és például a túl szoros alsóruházat viselése. Minden olyan testrészen kialakulhat, mely az átlagnál „párnázottabb”, vagyis több zsírszövetet tartalmaz. Így leginkább a fenéken és a combon jelentkezik, de az érintett testtájak közé tartozhat még a csípő, a derék, a has, a felkar, a mell, illetve a vádli és a térd is.

Az, hogy a narancsbőr miért a nőket sújtja inkább, a két nem közötti hormonális eltérések, illetve a bőr eltérő tulajdonságaiból adódik. A bőr három rétege közül a legalsóban, az ún. bőraljában a nőknél sokkal több zsírszövet található, mint a férfiaknál, bizonyos testtájakon pedig vastagabb is e réteg. A bőr középső, kötőszövetes rétege, amely a benne lévő vérerek és nyirokerek hálózatán keresztül gondoskodik a bőr anyagcseréjéről, a nőknél sokkal lazább, mint a férfiaknál, mivel a bőrnek sokkal tágulékonyabbnak kell lennie – gondoljunk csak arra, hogy a terhesség alatt milyen hatalmas méretváltozást kell elviselnie. A kötőszövet lazasága azt eredményezheti, hogy a bőralja zsírsejtjei könnyen átjutnak a kötőszövetbe és ott összecsomósodva, fürt alakban lerakódva megváltoztatják a bőr struktúráját, kiadva a narancsbőrre jellemző hepehupákat.

A narancsbőr hátterében álló másik ok az elégtelen vér- és nyirokkeringés, amit fokozhat például a kevés mozgás, vagy a túlsúly is. Emiatt romlik a sejtek oxigén- és tápanyagellátása, a salakanyagok sem ürülnek ki, hanem lerakódnak a sejtek között, a szövetek ödémássá válnak (felgyülemlik a nyirokfolyadék), a zsírsejtek pedig növekedésnek indulnak – összességében romlik a bőr egészsége és fokozódik a narancsbőr súlyossága.

A cellulitre való hajlamot más tényezők is fokozhatják, melyek közül a legtöbb korunk életmódjával van összefüggésben. A mozgásszegény ülő életmód miatt az amúgy is párnázottabb testrészek vér- és nyirokkeringése csökken, így pedig az ételeinkben található sok cukor és só, a tartósítószerek és más adalékanyagok sem tudnak teljes mértékben kiürülni. Az egészségtelen, kalóriadús élelmiszerek fogyasztása és a rendszeres mozgás miatt elhízunk, a megnövekedett zsírsejtek pedig szintén rontják a bőr keringését. A narancsbőr kialakulásának a fogamzásgátló és más gyógyszerek szedése, a dohányzás és az alkoholfogyasztás is kedveznek.

Jelen tájékoztató a Kisteleki Egészségfejlesztési Iroda egészségkommunikációs tevékenységének keretén belül készült.

Kovácsné Szabó Edit - EFI – szakmai vezető

+ Szauna jótékony hatásai

Természetes, hogy amint hidegebbre fordul az idő, egyre inkább vágyunk a melegre. A forróság iránti igényünket semmi sem tudja olyan kiválóan kielégíteni, mint a szauna.

A szaunában uralkodó melegre és páratartalomra élénken reagál az egész szervezetünk: a bőrünktől a külső- és belső elválasztású mirigyekig. Ráadásul a forróságban elpusztulnak a kórokozók, így kifejezetten ajánlott például egy kis „gőzölés” a felső légúti, hurutos betegségek esetén vagy éppen influenzajárvány idején – megelőzésképp. A szauna valóságos csodát tesz a bőrrel is. A forróság hatására legnagyobb szervünk, a bőr anyagcseréje két-háromszorosára fokozódik. A felső hámréteg megduzzad, az elszarusodott bőrsejtek fellazulnak és a zuhany alatt könnyen lemoshatók. Az elhalt szarurétegek eltávolítását megkönnyítheti a dörzs- és masszázsszivacsok használata is. Száraz, hámló bőrrel is érdemes szaunázni, hiszen a hőhatás erősíti a verejtékmirigyeket, ezen keresztül pedig a bőr feszesebb, lágyabb lesz.

A szaunázás igazi tréning az erek számára is. Amikor ugyanis a forró kabinból kilépve a hideg tus alá állunk, a kitágult véredények villámgyorsan összehúzódnak. A vér ráadásul könnyebben is tud áramlani, hiszen a csökken az érrendszer periférikus ellenállása. A szív egyre keményebben dolgozik, hogy megfeleljen a megnövekedett szükségleteknek. Így tehát a szaunázás éppolyan edzés a szívnek, mint a például futás a lábizmoknak. Ráadásul a felgyorsult keringés a verejtékmirigyeket is arra ösztönzi, hogy felszabadítsák a felgyűlt salakanyagokat, így a méregtelenítés is beindul. Mindezeken felül a feszültség, a stressz oldására is kiváló ez a módszer.

Aki életében először szaunázik, ne legyen túl merész, nem kell azonnal a legforróbb kabint választania, vagy a legmagasabb padra ülnie. Azt is érdemes eldönteni, ülve vagy fekve szeretné átadni magát a melegnek. Az átlagos testhőmérséklet a szaunában rövid idő alatt 37 fokról 39 fokra, vagy akár magasabbra emelkedik, az egész testen megjelennek az izzadtságcseppek. Ezt el kell tudni viselni (később még élvezni is lehet), ideális esetben 8-12 percig. Ha azonban csak ennél rövidebb ideig bírja a forróságot, nem ajánlatos erőltetnie, lépjen ki nyugodtan a kabinból. Ekkor következik a vacogás, amikor érdemes a jó keringés érdekében pár lépést tenni a hűvös levegőn. Ezután jöhet el a hideg zuhany ideje, ami még azon bátraknak is kötelező, akik később a hideg vizű medencében is elmerülnek. Csak a forró és a hideg hatások váltakozása hozza létre az igazi szauna-effektust, az izzadás önmagában nem elegendő. A szaunában eltöltött körök után – optimálisan három kört ajánlott szünetekkel végigcsinálni – feltétlenül muszáj egy kis időt pihenéssel tölteni, hogy a szervezetnek legyen ideje regenerálódni.

Szaunázás alapszabályai:

  • Nagyon fáradtan ne menjen szaunázni.
  • Szánjon rá elég időt, legalább másfél-két órát.
  • Higiéniai okokból használjon bent fürdőlepedőt, vegye le kint a papucsát, és előtte is zuhanyozzon le.
  • Szaunázás előtt ne igyon túl sokat, utána viszont annál többet: ásványvizet, gyógyteákat, gyümölcsleveket.
  • Sportolni, úszni csak szaunázás előtt szabad, utána vagy közben nagyon megterhelné a szervezetet.
  • Tartson 5-10 perces szünetet minden menet között, az utolsó alkalom után pedig hosszabbat, nehogy a felöltözés után újra kiizzadjon.
  • Lázasan, gyulladásos állapotban nem ajánlott a szaunázás. Akinek egészségügyi problémája van (például visszeresség, magas vérnyomás), kérje ki szakorvos véleményét a szauna használatáról.

Jelen tájékoztató a Kisteleki Egészségfejlesztési Iroda egészségkommunikációs tevékenységének keretén belül készült.

Kovácsné Szabó Edit - EFI – szakmai vezető

+ Az olaj, mint veszélyes hulladék

A veszélyes hulladék fogalma magában hordozza a hulladék szót, ami azt jelenti, hogy olyan anyagról van szó, amelyre már nincs szükségünk, feleslegessé vált, meg szeretnénk szabadulni tőle. A környezetünkre elsősorban a már hulladékká vált anyagok a veszélyesek, hiszen ezek kerülnek ki a tulajdonunkból, ellenőrzésünk alól.

Az olaj nemcsak az elégetése során keletkezett gázok által képes szennyezni környezetünket. Az elhasznált olajtermékek ugyanolyan veszélyes hulladékok, mint a szárazelemek, akkumulátorok vagy a vegyipari termékek. Az olajat tüzelő- és üzemanyagként való hasznosítása mellet számos dologra használja még az ember. Ilyen például a sütés, amihez növényi olajokat használunk. Az elhasznált olajat a háziasszonyok általában a lefolyóba öntik, ahonnan a természetes vizekbe kerülve szennyezi környezetünket.

Az olaj másik széles körben alkalmazott felhasználási formája a motorok működéséhez szükséges kenőanyagok alkalmazása. Ezek a kenőanyagok a motorok és más gépekben történő használat során idővel “elfáradnak”, elvesztik viszkozitásukat, és cserére szorulnak. A fáradt olajat leengedik a motorokból és újat töltenek helyükre. A leengedett olaj sorsa nehezen nyomon követhető. Pontosabban nyoma vész!

Az általános gyakorlat szerint a cserét végző emberek, szervizek vagy egyszerűen a műhely mögé öntik a leengedett olajat, vagy elégetik azt. Egyik eljárás sem nevezhető környezetbarát megoldásnak. Az égetés a levegőt szennyezi nem csekély mértékben, mivel itt közvetlenül, szűrés nélkül a levegőbe jut a mérgező anyagokat tartalmazó égéstermék, a füst. A másik egyszerű megoldás a kiöntés pedig a talajt szennyezi. Ahová kiöntik a fáradtolajat ott valószínűleg semmi nem fog nőni, soha többé.

A fáradt olaj napjainkban a legnagyobb mennyiségben keletkező, leghétköznapibb veszélyes hulladék. A megoldás itt is az újrahasznosítás lenne!. Egy liternyi fáradt olaj egymillió liter édesvizet, azaz körülbelül 50 ember évi ivóvízkészletét változtathatja szennyvízzé.

Mit nem szabad tenni a fáradtolajjal?
Nem szabad csatornába önteni!
Nem szabad gyomirtásra használni!
Nem szabad gyomirtásra használni!
Nem szabad faanyagok nedvesség elleni védelmére használni!
Nem szabad tüzelőanyagként használni!

A fáradtolajat szivárgásmentes, lezárt hordóban vagy műanyag kannában kell tárolni, mivel erősen környezetszennyező, ezért jelentős veszélyt jelent az élővilág számára. Vízbe kerülve, annak tetején szétterülve megakadályozza az oxigénáramlást, s így súlyos károkat okozhat a növény- és állatvilágban. Minden esetben az arra kijelölt átvevőhelyre kell vinni, illetve átadható a begyűjtésére engedéllyel rendelkező cégeknek.

Fenti információk a Kisteleki Egészségfejlesztési Iroda környezetvédelmi felvilágosító tevékenységének keretén belül készült.

Kovácsné Szabó Edit - EFI – szakmai vezető

+ Karácsony – a szeretet ünnepe

Életünk fontos napjai a jeles napok, az ünnepeink, melyek kiemelnek bennünket a hétköznapok sodrásából, melyekre készülünk, melyeket szeretettel várunk. Felélénkíti napjainkat, igazi élményt nyújt, gyereknek, felnőttnek egyaránt.

Az ünnepek hangulatához hozzátartoznak az illatok, a színek, a fények, a muzsika, a szépen terített asztal. A vidám ünnepi hangulat titka, az anyagok és színek harmóniája.

Az ünnepekben talán legszebb a készülődés (ráhangolódás). Külön öröm, ha valamit közösen el tudunk készíteni, mert így a tárgyak is őrzik gondoskodásunkat, szeretetünk nyomát. Jeles ünnepeink egyik legszebbike a Karácsony, melyet megelőz az adventi időszak. Az advent megérkezést jelent. A várakozás, felkészülés, reménykedés időszaka. Szent András napja körül kezdődik, és a négy karácsony előtti vasárnapot foglalja magába.

Az adventi időszak sok lehetőséget hordoz magában. Az együtt töltött idő, a környezetünk csinosítása, a mézes sütemény illata mind-mind fokozza a karácsonyi hangulatot.

Kétezer esztendő óta karácsony a megpihenés napja, a befelé fordulásé, a család és a gyermek ünnepe. Karácsony előestéjén elcsendesednek az utcák, a zajos szórakozóhelyek, hazatérnek az emberek, hogy otthon, családi körben üljék meg az ünnepet. Eloltják a lámpát, meggyújtják a gyertyát, s annak fényében sugárkoszorút von a szeretet a karácsonyfa köré gyűlt családra és az ajándékokra.

Az ünnep ez alkalommal annak is próbája, hogy felnőtten él-e bennünk a gyermekkor, hogy az ajándékozásban mi a fontosabb számunkra, a kapni-e, vagy az adni-e, hogy az ajándék ér-e többet nekünk, vagy az örömszerzés, a nagybetűs szeretet? Lehet az ember csodatévő, áldozatkész, sőt önfeláldozó, de igaz szeretet nélkül mindez semmit sem ér. Feszített tempójú világunkban megszerezhet magának az ember szinte mindent, csak éppen szeretetet nem vásárolhat, s nem lophat. Szeretetet csak adni és kapni lehet: örömszerző ajándékként.

A szeretet együtt jár a békességgel, hiszen csak a béke teszi lehetővé, hogy gyermekeink felnőhessenek, s családot alapítva tegyenek meg mindent azért, hogy a boldogság szelleme ragyogjon minden ház ablakán, hogy szeretet kapcsolja egymáshoz az embereket, az emberiséget.

A karácsonyfák csillogó fénye alatt ne azt vegyük számba, hogy mit kaptunk, inkább azt, hogy mit tudtunk adni egymásnak. E szerint ez az ünnep alkalom lehet a kapcsolat tartalmára, minősítésére. Lehet az ajándék formális, amennyiben az egymáshoz való viszony is az, lehet csupán külsőség. Örömöt igazából annak tud az ember adni, akit (jól) ismer, akit becsül, akit szeret.

A szeretet egy olyan meg nem fogható különleges dolog, önzetlen jó akaratban megnyilatkozó érzelem, amely annál jobban gyarapodik, minél többet nyújt magából, minél „tékozlóbb”, annál gazdagabb lesz –, ő maga. Álljunk meg tehát e bensőséges, szent ünnepen egy kis időre, hogy meggyőződhessünk róla, tudunk-e tiszta szívből szeretni, tudunk-e örülni egymásnak, és ha igen, akkor más dolgunk nem lehet a világon, küzdeni a legnemesebbért: egymásért.

Karácsonykor is figyeljünk egymásra, szüleinkre, nagyszüleinkre, gyermekeinkre, unokáinkra, mert nélkülük nem lehet teljes a szeretet ünnepe!

Kovácsné Szabó Edit - EFI – szakmai vezető

+ Esővíz hasznosítása

A háztartások vízgazdálkodásában az épületek tetejéről lefolyó víz hasznosítása játszik szerepet. Az esővíz hasznosítás lehetőségei:

  • felszíni esővízgyűjtés tartályokba
  • kerti öntöző rendszerek
  • házi ellátó rendszer.

A városi csatornahálózatokat általában csak a szennyvizek elvezetésére létesítették, azok adott lakos számra vannak tervezve, méretezve. Amennyiben nagyobb mennyiségű csapadékvíz kerül a szennyvízcsatornába, a hálózaton szennyvízkiöntés fordulhat elő, zavarok keletkezhetnek a tisztítási technológiában és növekszik a szennyvíz elvezetési és tisztítási költsége. A biológiai tisztítók érzékenyek a terhelés ingadozására, tehát a nagy mennyiségű csapadékvíz egyszerűen kiöblíti a tisztítóműből a biológiai tisztítást végző baktériumokat. Ezután hetekig tart az eredeti állapot visszaállítása, amíg a város szennyvize rosszabb tisztítási fok után kerül élővizeinkbe, környezetünkbe.

Amikor nincs vezetékes víz vagy csak takarékoskodni akartunk, eddig kútfúrással biztosíthattunk használati vizet, ahol erre a hidrogeológiai adottságok lehetőséget biztosítottak. Ez rombolja vízkészleteinket, esetenként nagyon költséges. Minden tetőfelület lehetőséget ad arra, hogy gyűjtsük és tároljuk az esővizet. A takarékosság és a környezetvédelem, mind indokolttá teszi az esővízgyűjtést. Az Európai Unió sok helyén már kötelező az esővízgyűjtők telepítése, többek között a karsztvizek védelme, az időszakos vízhiányok kezelése, a takarékosság és a szennyvíztisztítók tehermentesítése érdekében.

Ha a személyenként és naponta átlagosan elfogyasztott 150 liter ivóvíz megoszlását megnézzük, látható, hogy a víz 50%-át könnyen lehetne csapadékvízzel helyettesíteni. Az esővíz használható a WC-öblítéstől kezdve a mosáson át a takarításig és a kert öntözéséig:

Vízfelhasználás

Egy 100 m2 tetőfelületről évente 50-60 m3 esővíz gyűjthető össze. A házi csapadékvíz-gyűjtés és felhasználás megfelel mind a vízgazdálkodás, mind a természetvédelem „elvárásainak”. Többletcsapadék idején a tetőkről, burkolt felületekről felfogott csapadékvíz nem terheli a csapadékvíz-elvezető rendszert, némileg mérsékeli a lefolyást, kisebb a vizek eróziós károkozása, az aszályok idején pedig háztartásonként néhány köbméter erejéig helyettesíti a talajvíz-kitermelést. A csapadékvíz teljes újrahasznosításával akár 50%-os ivóvíz megtakarítás is elérhető.

Jelen tájékoztató a Kisteleki Egészségfejlesztési Iroda környezeti allergének ellen folytatott felvilágosító tevékenységének keretén belül készült.

Kovácsné Szabó Edit - EFI – szakmai vezető

+ Őszi gyümölcsök jótékony hatása

Az ősz számos finom gyümölcsöt hoz számunkra, amelyeket érdemes is fogyasztanunk, hiszen számos értékes vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak, amelyek elengedhetetlenek a szervezetünk megfelelő működéséhez. Az őszi gyümölcsök tehát jó lehetőséget adnak, hogy feltöltődjünk energiával és megerősítsük immunrendszerünket a hűvösebb időre.

Alma
Az alma nem csupán egészséges, de a szellemi aktivitásban is segítséget nyújt, éppen ezért érdemes akár az iskolába is magunkkal vinnünk egy-két almát, hiszen felfrissíti az idegrendszerünk működését. Ezt a gyümölcsöt gyorsan megemésztjük és ezáltal egész hamar energiához jutunk, ami ugyebár elkél a suliban. Bár az alma savas gyümölcs, mégis lúgosítja a szervezetet, emellett jó hatással van a felső légúti megbetegedések és a hörghurut gyógyulására, ráadásul a vérszegénységre és a székrekedésre is kiváló hatást gyakorol. Az alma véd a daganatok kialakulásától, tisztítja a beleket, ráadásul a koleszterinszintet is csökkenti. Az alma A-, B-, és C-vitamint tartalmaz, emellett pedig található benne foszfor, kálium, magnézium, kalcium és vas is.

Körte
Segíti a mentális éberséget. Emellett megfelelő segítséget nyújt a csontritkulás megelőzésében, valamint az ereket is erősíti. Szabályozza a bélműködést, vízhajtó és méregtelenítő hatóanyagai pedig a fogyókúrában is remek segítséget nyújtanak, ráadásul elég hamar jól is lakhatunk tőle. Rengeteg B2- és C-vitamint, foszfort, folsavat és káliumot is tartalmaz, tehát mindenképpen érdemes fogyasztanunk.

Szőlő
A szőlőnek szintén remek hatása van az idegrendszerre, azonban vértisztító és izomregeneráló tápláléknak is kiváló. Jó hatással vannak a daganatos betegségek, és a vese-, illetve a hólyagkő megelőzésében. Az almához hasonlóan kiválóan alkalmas a vérszegénység kezelésére, de a gyulladásos megbetegedésekre is lehet alkalmazni. Mivel a szőlő káliumot is tartalmaz, ezért segíti a sejtek megújulását, valamint a megfelelő szívműködést is. A szőlőben található C-, E- és B-vitamin pedig befolyásolják az immunrendszer és az anyagcsere működését is.

Szilva
Alacsony nátriumtartalma miatt remek a szív- és érrendszeri megbetegedésekben szenvedők számára. Jelentős mennyiségű almasavat, A-provitamint és B-vitamint tartalmaz, amelyek szükségesek a szervezet egészséges működéséhez. Egy kis szilvával pedig az emésztésedet is rendbe hozhatod.

Dió
Zsírsavakban és vitaminokban is gazdag. Emellett pedig kiváló ellenszere és megelőzője az influenzának és a megfázásnak, éppen ezért érdemes elrágcsálnod belőle minden nap pár szemet. Arra viszont ügyelj, hogy vannak, akiknek a bőre érzékenyen reagál a túl sok dió fogyasztására.

Vörös áfonya
A vörös áfonyát nem csak felfázáskor hívhatjuk segítségül. Igen magas a C-vitamin tartalma, emellett antioxidánsként is használhatjuk, csökkenti a koleszterin szintet, és segít lelassítani az öregedés folyamatait. Javíthatja a memóriát, valamint csökkentheti a rák kialakulásának kockázatát.

Gránátalma
Nem annyira ismert gyümölcs a gránátalma, pedig segíthet a fogyásban, mert csökkenti az éhségérzetet és elindítja a szervezet zsírégető folyamatait. Rendszeres fogyasztásával megelőzhetjük a szív és érrendszeri betegségek kialakulását, továbbá egyes rák típusok így a tüdő- és veserák kialakulásának kockázatát is csökkenthetjük. Jó hatással lehet még a különböző köröm- és bőrproblémákra pakolás formájában.

Kökény
Igazi őszi gyümölcs a kökény, hiszen a hűvös, szeles időszakokban virágzik, termése októberben szedhető. Ismert vizelet- és hashajtó, segíthet a hólyaghurutban és székrekedésben szenvedőknek. Ezen felül méregtelenítő és vértisztító hatással is bír. Kiváló likőr készíthető belőle, ha már kicsit megcsípte a dér, mert így az eredetileg savanykás íze édeskésebbé változik.

A felsorolt gyümölcsök jótékony hatásai ismertek voltak már a népi gyógyászatban is, de a gyógyszeripar gyors ütemű fejlődése háttérbe szorította a természetes alapanyagokat. Ezáltal kis mértékben, de elveszették gyógyító szerepüket, pedig esetükben nem kell tartani mellékhatásoktól, és fogyaszthatják kisgyermekek is.

Jelen tájékoztató a Kisteleki Egészségfejlesztési Iroda egészségkommunikációs tevékenységének keretén belül készült.

Kovácsné Szabó Edit - EFI – szakmai vezető

+ Hulladékok égetése

A hulladékok szabadban és házi tüzelőberendezésekben való égetésének környezet egészségügyi veszélyei

Hazánkban széles körben elterjedt „ népbetegség ” a kerti hulladékok és az avar égetése. Kevesen tudják, hogy ez a tevékenység mennyire káros a környezetre és az emberi egészségre. Az értékes szerves-anyagból az égetés során hamu keletkezik, mely csak korlátozottan alkalmas talajerő-utánpótlásra, nagyobb mennyiségben egyenesen rombolja a talaj humuszkészletét. Ezzel szemben komposztáláskor maradéktalanul elbomlanak a növényi részek és hasznos humusz keletkezik. Egy átlagos kerti tűz, melyben vegyesen égetünk avart, fűnyesedéket és gallyakat, légszennyezést okoz. A nagy szennyezést elsősorban az váltja ki, hogy alacsony a tűz hőmérséklete, így aminek égni kellene nem ég el, vagy csak félig. Például a növényi részekben lévő szén ugyan oxidálódik, de csak részben, és szén-dioxid helyett mérgező szén-monoxid keletkezik.

Az illegális hulladékégetés gyakorlata mindamellett, hogy kellemetlen és zavaró tevékenység, komoly egészségi kockázatot is jelent az érintett lakosság számára. A háztartási tüzelőberendezésekben és a szabadban történő égetés során gyakorta tökéletlen égés játszódik le, amely nagy mennyiségű – környezetet és az egészséget komolyan károsító – szennyezőanyagot juttat a levegőbe. A levegő szennyezése mellett, további nagy mennyiségű káros anyag marad vissza az égetés helyén is, hamu és pernye formájában. Az elégetett hulladék némely esetben gyakorlatilag egynemű, erre példa az avar és a lomb, míg máskor vegyes összetételű, mint amilyen a háztartási (kommunális) szilárd hulladék.

A kommunális hulladék mintegy 15-18%-át különféle műanyagok alkotják, nem meglepő tehát, hogy elégetésükkor nagy mennyiségben keletkeznek/szabadulnak fel igen ártalmas anyagok. Legfőbb szennyező anyagok ezek közül: az illékony szerves vegyületek, a fél-illékony szerves vegyületek, a klórbenzolok, policiklusos aromás szénhidrogének. A műanyagok égetése során keletkező policiklusos aromás szénhidrogének egy része „egyszerű” egészségkárosító, míg más részük daganatkeltő is. Rákkeltő hatásuk szempontjából legcélszerűbb úgy értékelni a vegyületeket, hogy a PVC égetése eredményezi a legnagyobb mértékű daganatkockázatot az összehasonlított műanyagok közül. A PVC elégetésekor a PAH vegyületeken kívül nagy mennyiségű sósav, naftalin, benzol, foszgén, vinilklorid és különféle dioxinok is keletkeznek, ezért elégetését feltétlenül meg kell akadályozni.

De vegyük csak sorra, egy átlagos kupac (100 kg) elégetése során milyen anyagok keletkeznek és azok milyen hatással vannak a szervezetünkre:

Szén-monoxid:
Azonnali hatása: fejfájás, szédülés, émelygés, a látás- és hallásképesség csökkenése.
Tartós hatása: a szívizmot ellátó koszorúerek keringését csökkenti, elősegíti a koszorúér- elmeszesedést, szűkíti a koszorúereket, növeli a szívinfarktus kockázatát. Akadályozza a vér oxigénszállító képességét.

PM10 (10 mikrométernél kisebb levegőben lebegő részecskék):
Azonnali hatás: asztmás roham, légúti irritáció, szív és érrendszeri zavarok.
Tartós hatás: rákkeltő, immunrendszer károsító, szívinfarktus, agyérgörcs, tüdőgyulladás.

Szénhidrogének:
Rákkeltők, mutagének, károsítják az immunrendszert. Ha a születés körüli időszakban jutnak be a szervezetbe, életre szólóan megváltoztathatják a hormonok termelését.

Nitrogén-oxidok:
Izgatja a szemet és a légzőszervet. Belégzése tüdővizenyőt okozhat, hatással lehet a vérre, okozhat methahemoglobin képződést.

Metil-etil-keton:
Irritálja/izgatja a szemet és a légzőrendszert, hatása lehet a központi idegrendszerre, toxikus hatása lehet az emberi reprodukcióra.
A hulladékok szakszerű gyűjtése és kezelése, továbbá az illegális hulladékégetés megelőzése segít megóvni környezetünk levegőjét és talaját és ezen keresztül az ember egészségét.

Fenti információk a Kisteleki Egészségfejlesztési Iroda környezeti allergének ellen folytatott felvilágosító tevékenységének keretén belül készült.

Kovácsné Szabó Edit - EFI – szakmai vezető

+ Támadnak a nyári pollenek

A tavasz mellett a nyári időszak sem kedvez a pollenallergiásoknak, hiszen a legmelegebb hónapokban is számos, az allergia kialakulásáért felelős növény virágpora kerül a levegőbe. Tavasz végén, nyár elején virágzanak a nyír, a kőris és a pázsitfűfélék, míg a nyár közepétől a rendkívül allergénnek számító parlagfű, valamint a fekete üröm okoz panaszokat, ilyenkor különösen erősek a szénanátha tünetei.

A szénanátha, mint jellemző nyári betegség a levegőben szálló virágpolleneknek köszönhető, sok esetben a megfázáshoz a megtévesztésig hasonló tünetekkel jelentkezik. A kezelés miatt lényeges, hogy meg tudjuk őket különböztetni, ebben segít a következő rövid útmutató:

Allergia miatt kialakuló szénanátha

  • Jellemzői és tünetei: folyamatos orrfolyás, a váladék vizenyős és állandóan ürül, nem kíséri láz.
  • Kezdete: általában rögtön az allergén anyaggal való találkozás után.
  • Időtartama: mindaddig, még az allergiát kiváltó ok közelében tartózkodunk.

Egyszerű megfázás

  • Jellemzői és tünetei: orrfolyás, a váladék sárgás és sűrű, hőemelkedés, alacsony láz kíséri.
  • Kezdete: 1-3 nappal a vírusfertőzést követően.
  • Időtartama: rövid elfolyású.

A pollen típusától függetlenül az allergiás reakció majdnem mindig ugyanolyan. A pollen egy immunológiai láncreakciót indít el. A szervezet természetes védekező rendszere (antitestek) működésbe lép. A tulajdonképpen ártalmatlan virágport veszélyes anyagként ismeri fel. Ez a hibás programozás nem marad következmények nélkül, mert a virágporral való következő találkozáskor a szervezet a pollent tévesen kórokozóként ismeri fel és harcol ellene. Miközben az allergén az antitestekhez kötődik, bizonyos testi sejtek hisztamint szabadítanak fel. Ezek a hírvivő anyagok átjárhatóvá teszik az érfalakat a folyadékok, a fehérjék és egyes sejtek számára, ezzel duzzanatokat, kivörösödést, viszketést és tüsszögési rohamokat kiváltva. Többnyire az orr-garatüreg és a szemek érintettek. Aki az említett tünetektől szenved, minden esetben orvosi kezelést igényel. A tüneti kezelés eszközei a gyógyszerek (antihisztamin, kortizontartalmú orrspray), melyekkel megakadályozható, hogy a betegség súlyosbodjon. Kezelés hiányában ugyanis az allergia az alsó légutakra is átterjedhet krónikus asztmát okozva.

Hasznos tanácsok pollenallergiásoknak

  • Figyeljék a pollennaptárt, virágzás előtt két héttel kezdjék meg a terápiás megelőzést, hogy tüneteik mérséklődjenek a pollenszórás megindulásakor. Felhívjuk a figyelmet, hogy a gyógyszerszedés megkezdése előtt szükséges kikérni kezelőorvosuk tanácsait.
  • Magas pollenszám esetén minél kevesebb időt töltsenek a szabadban.
  • Mossanak hajat - ami az egyik fő pollenraktár - naponta lefekvés előtt, hiszen a pollen szemcsék ezrei tapadhatnak meg rajta.
  • Minél gyakrabban és alaposabban porszívózzák a lakást, amilyen gyakran csak lehet nedves lemosást is alkalmazzanak.
  • A cipőket naponta tisztítsák nedves ruhával, töröljék át.
  • Naponta cseréljék és mossák ruháikat, mert a pollen könnyen rátapad.
  • Gyakran cseréljék az ágyneműt is, elsősorban a párnahuzatot.
  • Kerüljék a ruhák szabadban történő szárítását magas pollenkoncentráció esetén.
  • Magas pollenszórás idején ne nyissák ki a gépkocsik ablakát menet közben.

Fenti tanácsok a Kisteleki Egészségfejlesztési Iroda környezeti allergének ellen folytatott felvilágosító tevékenységének keretén belül készült.

Kovácsné Szabó Edit - EFI – szakmai vezető

+ Az iskolakezdés problémái

Az iskola (újra)kezdés számos kérdést vet fel a legtöbb szülőben, hiszen a nyári napok után olyan időszak következik, mikor vissza kell állni a szervezettebb, egészségesebb táplálkozásra, lefekvési rutinra, s az őszi influenzaszezon miatt a gyermekünk egészségére is jobban oda kell figyelni.

Egy hat-hét éves kisgyereknek 10-11 óra alvásra van szüksége, ám ha a szülők későig dolgoznak, a fektetés ideje gyakran 9 óra utánra tolódik. Ráadásul a nyár sem kedvez a rendszerességnek.

Az iskolakezdési első hetekben a gyermek gyakran ér majd fáradtan, kimerülten haza az iskolából – ez teljesen természetes, hiszen sok az új inger, az iskola komoly alkalmazkodást vár el tőle. Ilyenkor segíthet egy rövid délutáni alvás, vagy ha a gyermek nem akar aludni, akkor is ajánlott 30–45 perc csendes pihenőt beiktatni a napba, amikor nem szól a tévé, nem megy a számítógép, nincs hangzavar, és a gyermek csendben játszva rendezheti a gondolatait.

Mind a látás-, mind a hallásproblémák jelentősen akadályozzák a gyermek iskolai előmenetelét, ráadásul mindkettő olyan terület, amelyre egy gyermek magától nem hívja fel a figyelmet. A gyereknek ugyanis nem nyilvánvaló, hogy a többi ember nem homályosan látja a világot. Gyanúra ad okot, ha a gyereknek gyakran fáj a feje, ha túl sokat dörzsöli a szemét, ha a tárgyakat túl közel vagy túl távol tartja magától. Ugyancsak erősen ajánlott a látásvizsgálat, ha mindkét szülő szemüveges, vagy ha gyereknek van valamilyen idegrendszeri rendellenessége.

A statisztikák szerint az iskoláskorú gyermekek közel egynegyedére jellemző valamilyen típusú látásromlás, ezért iskolakezdés előtt átfogó látásvizsgálatot érdemes végeztetni. A tanév során ugyanis az iskolaorvos többnyire végeztet a gyermekkel táblaolvasásos látásfelmérést, ez azonban nem egyenlő egy alapos szemészeti vizsgálattal. A jó látás ugyanis nem csak a távoli látásélességről szól, éppilyen fontos a közelre fókuszálás képessége, a két szem együttműködése, a szemmozgató izmok működése és a szem-, valamint a kézmozgások összehangolása is. A hallásproblémákat a gyerekek maguktól szintén nem veszik észre, a szülő felelőssége a probléma időben való felfedezése. Még az értelmes, jól kommunikáló kisgyermektől sem várható el, hogy ő maga jelezze, ha baj van a hallásával. Az iskolában a hallásromlással küzdő gyereket először gyakran figyelemhiányosnak véli a tanító néni, és csak később derül ki, hogy az információ egy része nem jut el hozzá.

Sok gyereknek az új környezet – vagy ha a gyerek lassú, akkor a rövid szünetek miatti feszültség – elveszi az étvágyát. Azt, hogy a gyermek esetleg alig eszik egész nap, ellensúlyozhatja egy kiadós, fehérjében gazdag reggeli. Az ideális persze az lenne, ha a szülő is leülne a gyerekkel együtt reggelizni, hiszen ő az, akitől a gyerek leginkább mintákat les el: miért reggelizne bőségesen, ha a szülő nem teszi?

Érdemes felkészíteni a gyereket arra is, hogy az iskolában majd csak a szünetekben lehet kimenni a vécére, vagy ha nem bírja ki addig, akkor jelentkezzen, és kéredzkedjen ki a tanító nénitől. Ha a szülő úgy érzi, hogy a gyermeknek az időbeli behatároltság problémát fog okozni, lehet előre gyakorolni oly módon, hogy megkérjük, hogy az előre meghatározott időpontokban menjen vécére.

Az iskolával a gyermek sok új barátot szerez majd, és egyben sok új baktériummal, vírussal is találkozik. Ha megértetjük a gyerekkel, hogy ezek közül a kórokozók közül sok meg is betegítheti, együttműködőbb lehet a vécézés utáni, illetve az evések előtti kézmosásban.

Bár a kiselsősök nagy valószínűséggel nem egyedül mennek majd reggelente az iskolába, jó, ha a gyerek tisztában van vele, hogy az úton mire kell figyelnie. Lépésről lépésre érdemes végigvenni vele, hogy hol milyen veszély leselkedhet rá, és hogy hogyan kerülheti el a nem biztonságos helyzeteket.

A mai gyerekek idegrendszerének sokkal több ingert kell feldolgoznia, mint szüleiknek kellett ennyi idősen, ehhez pedig minél több mozgásra lenne szükségük. Ehhez képest szeptembertől júniusig általában egy tanterembe zsúfolva, a szabad levegőn csak keveset tartózkodva töltik napjaikat, ahol a 45 perces tanórák általában már ingerszegények a számukra. Hiába a napi kötelező testnevelés, ahhoz, hogy a gyerek idegrendszere jól vegye a sok változást, kell, hogy a tanórákon kívül is mozogjon, és hogy minél többet tartózkodjon a szabad levegőn.

Jelen tájékoztató a Kisteleki Egészségfejlesztési Iroda egészségkommunikációs tevékenységének keretén belül készült.

Kovácsné Szabó Edit - EFI – szakmai vezető

+ Miért is jó kerékpározni?

A jó idő beálltával egyre több és több ember kezd el kerékpározni. Az összes közúti balesetben elhunytak 2%-a kerékpáros, valamint az összes sérültet tekintve szintén 2% a biciklisek aránya. A 15 éves, vagy annál fiatalabb gyerekek különösen nagy veszélynek vannak kitéve. Fontos, hogy ne csak vegyünk egy biciklit a gyereknek, aztán útnak engedjük, hanem fordítsunk sok időt arra, hogy megtanítsuk biztonságosan közlekedni.

A súlyos vagy halálos biciklis balesetek leggyakoribb oka a bicikli és motoros jármű a vezetők hibájából vagy figyelmetlenségéből bekövetkezett ütközése. Egyéb okai lehetnek az ütközésnek a nem biztonságos útviszonyok, mint pl. az útra kiszóródott kavicsok, homok, gödrök, kátyúk stb. Nem meglepő módon a sebesség növeli a baleset kockázatát, mivel gyorsabb reakciót igényel a kerékpárostól. Az esőtől csúszóssá vált útfelület szintén gyakran játszik közre a balesetek kialakulásában. A bukósisak használata ütközés esetén nagymértékben növeli a túlélés valószínűségét. A halálos balesetek közel 70%-ában játszik szerepet fejsérülés, mégis csak a kerékpárosok 25%-a hord bukósisakot. Mindig törekedjünk arra, hogy jól láthatóak legyünk. Kerékpáros-sérülések miatt főleg a 19 év alatti gyerekek kerülnek a sürgősségi osztályra vagy sebészetre. A leggyakoribbak a kar és lábsérülések, a legsúlyosabbak viszont a fejsérülések.

A kerékpározásnak azonban számos pozitív, a szervezetre gyakorolt hatása ismert. A biciklizés az aerob, ciklikus mozgásformák közé tartozik. Ez azt jelenti, hogy a kerékpározás során ugyanaz a mozdulatsor egymás után gyorsan ismétlődik, és a mozgás dinamikus, vagyis oxigén jelenlétében megy végbe. A legfontosabb egészségügyi vonatkozás, hogy kiválóan edzi a szív- és vérkeringési rendszert. Kerékpározás közben a légzésszám emelkedik és a szív munkája fokozódik: a pulzus nő, a vérnyomás emelkedik, ezáltal a vérkeringés élénkül, ami azt jelenti, hogy a szervezet sejtjeihez azonos idő alatt nagyobb mennyiségű oxigén jut el, mint nyugalomban. Ezen hatások eredőjeként a rendszeres kerékpározás nagymértékben javítja a terhelhetőséget, a szervezet fizikai teljesítőképességét, a mozgás során lezajló biokémiai változások eredőjeként pedig kedvezően befolyásolja a vér zsírsav- és lipidtartalmát.

A kardiovaszkuláris hatások mellett a kerékpározás több más jótékony hatást is közvetít. A mozgás zsírégető hatása miatt jobban láthatóvá válnak az izmaink, a rendszeres igénybevétel okozta vérbőségtől pedig szebb lesz az izomtónusunk. Az ízületekhez kíméletes, jóval kisebb terhet ró az azokra, mint a kocogás vagy a futás. Értelemszerűen csökkenti az elhízást és rendszeres gyakorlással nagyszerűen megelőzi azt. Mint munkába járó eszköz, sokak számára nagy segítséget jelent a reggeli-délutáni stressz elkerülésében illetve levezetésében. Mivel a kerékpározás a környezetre való nagyfokú odafigyelést igényel, kiváló gondolatelterelő módszer lehet, ami a stressz csökkentésének összes pozitív hatását magában foglalja. Éljünk a lehetőséggel, és TEKERJÜNK AZ EGÉSZÉGÜNKÉRT!

Jelen tájékoztató a Kisteleki Térségi Egészségügyi Központ Nonprofit KFT TÁMOP-6.1.2./LHH/11/B-2012-0002 "Együtt gondolkodunk, együtt gondoskodunk" -egészségfejlesztési programok a kisteleki kistérségben című pályázatának keretén belül készült.

Kovácsné Szabó Edit - EFI – szakmai vezető

+ Utazási betegségek

Utazás előtt mindig komoly fejtörést okoz, mit vigyünk magunkkal egy hosszabb külföldi utazásra. Megpróbáljuk a lehető legpraktikusabban összeállítani poggyászunkat, hogy ne kelljen semmit se nélkülöznünk, ennek érdekében jó előre tájékozódunk arról milyen az időjárás, hol érdemes strandolni, mit mennyiért tudunk megvásárolni, hol találhatók a város nevezetességei, a ránk leselkedő egészségügyi kockázatokkal azonban nem mindig számolunk. A fertőzések, betegségek jelentős része pedig kellő körültekintéssel, megfelelő védőoltásokkal megelőzhető lenne.

Sokan azt gondoljuk, hogy a fertőzésektől csak a távoli országokban kell tartanunk, pedig ez egy igencsak veszélyes tévhit: a hepatitis A és B ugyanis a magyar utazók által nagyon is kedvelt, közeli mediterrán országokban, így Olaszországban, Horvátországban, Görögországban, Törökországban, Egyiptomban, Tunéziában, Jordániában, Marokkóban és Cipruson is jelen van. Az utazók leggyakoribb betegsége, a hasmenés mellett, tehát a hepatitis, mely szintén komoly fenyegetettséget jelent.

Hepatitis A
Aki egyszer átesett hepatitis A fertőzésen, az egész életére védetté válik a betegséggel szemben. Magyarországon az ötven év alattiak (vagyis éppen azok, akik a leggyakrabban kelnek útra) a leginkább veszélyeztetettek, mert körükben 50 százalék alatti azok aránya, akik már egy lezajlott fertőzésnek köszönhetően immunitást élveznek.
A hepatitis A a legelterjedtebb hepatitis fertőzés, mely szájon át terjed, jellemzően a nem megfelelő minőségű víz és étel útján, de saját piszkos kezünkről is bejuthat a vírus a szervezetünkbe. Az ivó- és mosdóvíz a fertőzés egyik legfőbb veszélyforrása, de ugyanígy lehet a jégkocka vagy a fagylalt is. Az ételek közül elsősorban a nyers zöldségektől, gyümölcsöktől, és minden nyersen tálalt, vagy nem kellőképpen átsütött-átfőtt ínyencségtől óvakodnunk kell. Ebbe a körbe tartoznak a tenger gyümölcsei is, különösen a kagylók, főként akkor, ha a part menti vizekből származnak. A Földközi-tenger kagylóinak közel 40 százaléka hepatitisz A vírussal fertőzött!

A hepatitis A fertőzés tünetei
A hepatitis A fertőzés lappangási ideje meglehetősen hosszú, 2-8 hét is lehet, tünetei a hirtelen láz, az étvágytalanság, a hasi fájdalom, általános gyengeség, végtagfájdalom. Az akut tünetek 2-3 hét alatt szűnnek meg, de a teljes gyógyulás akár 2-3 hónapig is eltarthat. A betegek 10-20 százaléka a tünetek súlyossága miatt kórházi ellátásra szorul.
A kor előrehaladtával a betegség egyre súlyosabb lefolyású, a kisgyerekek viszont gyakran szinte tünetmentesen vészelik át - éppen ezért ők a betegség gyors terjedésének legfőbb forrásai, hiszen bár semmit nem észlelhetünk rajtuk, székletükkel ürítik a vírust.

Hepatitis B
A hepatitis B vér és emberi testváladékokkal, vérrel és nemi érintkezés útján terjed, így a fertőzés forrása lehet véletlenszerű karcolás, piercing berakatás, tetoválás, akupunktúrás kezelés, sebészeti, fogászati beavatkozás is, illetve közvetíthetik eszközök, tárgyak, pl. borotva, fogkefe közös használata. Elsősorban speciális élethelyzetben lévőket, vagy a különleges céllal utazókat fenyegeti. A hepatitis B maradandó nyomokat hagyhat, ugyanis a betegek 10 százalékánál krónikus májgyulladás alakul ki, amely később májrák, májzsugor kialakulásához is vezethet.

Megelőzés
A hepatitis A fertőzés kockázata kellő odafigyeléssel csökkenthető. Ez elsősorban a higiéniai, illetve a speciális élelmiszerbiztonsági szabályok betartását jelenti. Mossunk kezet minden étkezés előtt, de lehetőleg még gyakrabban!
Ne igyunk csapvizet: a lezárt, palackozott ásványvíz az egyedül biztonságos, csak ezt fogyasszuk, sőt, lehetőleg fogat is ezzel mossunk! Bárhogy könyörögnek is a gyerekek, ne vegyünk fagylaltot nekik, és ne kérjünk jégkockát az italunkba! Csak alaposan átsült-átfőtt ételeket fogyasszunk, és lehetőleg kerüljük el az utcai büféket, kifőzdéket! Ne együnk nyers zöldséget, salátát; a gyümölcsöt alaposan mossuk le, és hámozzuk is meg. (Ezekkel az óvintézkedésekkel az utazók hasmenése is könnyen elkerülhető lehet.)
Az egyetlen igazán biztos megoldást azonban az aktív immunizálás, azaz a védőoltás felvétele jelenti. Mind a hepatitis A, mind a hepatitis B ellen létezik megbízható védőoltás. Az oltási sor felvétele hosszú évekre védelmet biztosít mindkét fertőzéssel szemben. Léteznek olyan hepatitis elleni oltások, melyek egy éves kor fölött gyerekeknek is adhatók.

Mit kell tennem utazás előtt?
A hepatitis A és B elleni védőoltásért forduljon háziorvosához vagy a legközelebbi oltóközponthoz, utazás előtt legalább egy hónappal!
A teljes oltási sor felvételével hosszú távú védettségre tehet szert, nem kell tehát minden külföldi út előtt végigcsinálni az oltási procedúrát. Kérjen hepatitisz A és B elleni védőoltásokat utazás előtt legalább egy hónappal, hogy tényleg csak szép emlékekkel térjen haza.

Jelen tájékoztató a Kisteleki Térségi Egészségügyi Központ Nonprofit KFT TÁMOP-6.1.2./LHH/11/B-2012-0002 "Együtt gondolkodunk, együtt gondoskodunk" -egészségfejlesztési programok a kisteleki kistérségben című pályázatának keretén belül készült.

Kovácsné Szabó Edit - EFI – szakmai vezető

+ Szájüregi daganatok - a szűrővizsgálatok jelentősége

A fej-nyak daganatai közül a szájüregi és a gégedaganatok a leggyakoribbak, a szájüregi daganatok az összes fej-nyaki daganat közel felét, a gégedaganat egyharmadát teszik ki.

A betegséget kiváltó pontos ok ismeretlen, de a dohányzás az egyik legfontosabb kockázati tényező: a szájüregi daganatos és a gégerákos betegek 75-80 százaléka dohányos. Az alkoholfogyasztás szintén fontos kockázati tényező. Azok körében, akik egyidejűleg dohányosok és alkoholisták is, 6-15-ször gyakoribb a szájüregi rákok előfordulása, mint azoknál, akik "csupán" az egyik káros szenvedély rabjai. Ritkán, a szájnyálkahártya rossz szájhigiénia, vagy nem megfelelően illeszkedő protézis miatti irritációja is vezethet szájüregi daganatok kialakulásához. Azbeszt- vagy nikkelpor növeli a gégerákok előfordulási valószínűségét. Az ajak daganata (mint a bőrrák is) kialakulhat a túlzott napfény expozíció miatt is. A szájüregi daganatok és a gégerákok kialakulási esélye az életkorral nő. A betegség általában 40 éves kor felett jelentkezik, leggyakrabban 60 éves kor körül. Férfiaknál kétszer olyan gyakoriak, mint nőknél, a gégerákok pedig négyszer gyakrabban fordulnak elő férfiakban, mint nőkben.

A fej-nyak területének daganatai sokszor jól láthatóak, vagy érezhetőek, maga a beteg is felismerheti őket. A légutak és a tápcsatorna kezdeti szakaszait érintve légzési és táplálkozási nehézségekhez vezethetnek, fokozatosan kialakuló nehézlégzéshez és nyelési fájdalomhoz vagy félrenyeléshez. Fontos, hogy a nyálkahártyán megjelenő duzzanat, fehéres folt, fekély, kellemetlen szájszag, a nyelv mozgásának korlátozottsága, fülbe sugárzó nyelési fájdalom, rekedtség, fájdalmatlan nyaki csomó megjelenése gyanút keltsen, és haladéktalanul forduljunk orvoshoz, jelentkezzünk elsősorban fül-orr-gégész, illetve szájsebész szakrendelésen. A fej-nyak daganatok esetében - csakúgy, mint valamennyi daganatnál - a korai diagnózis életmentő. A korai felismerés és megfelelő kezelés esetén ugyanis teljes gyógyulás várható.

A Kisteleki Egészségfejlesztési Iroda szervezésében az Egészségexpo napján - 2015.április 25.szombat - minden kedves érdeklődőnek lehetősége nyílik ingyenes, fájdalommentes fül-orr-gégészeti szűrővizsgálatra! A saját egészsége érdekében éljen ezzel a lehetőséggel! Kérjen időpontot a 258-455-s telefonszámon!

Jelen tájékoztató a Kisteleki Térségi Egészségügyi Központ Nonprofit KFT TÁMOP-6.1.2./LHH/11/B-2012-0002 "Együtt gondolkodunk, együtt gondoskodunk" -egészségfejlesztési programok a kisteleki kistérségben című pályázatának keretén belül készült.

Kovácsné Szabó Edit - EFI – szakmai vezető

+ A prosztatarákról őszintén! – Néhány perc az élet?

Egy néhány perces, semmiféle előkészületet nem igénylő vizsgálattal sok férfi életét mentették már meg az orvosok, ám még többeknek tudnának segíteni, ha rendszeresen részt vennének prosztataszűrésen!

A prosztatarák korai felismerésérében a PSA (prosztata specifikus antigén) szűrése és a rektális digitális vizsgálat számít standard eljárásnak . Általában 50 év felett javasoljuk a férfiaknak a PSA teszt elvégzését, egyes esetekben korábban, azaz már 40 éves kortól javasolt a teszt, ha magasabb a rizikó a daganat kialakulására, például ha a családban már előfordult a prosztatarák.

Idehaza minden évben 1400-1500 férfi halálát okozza a prosztatarák, a halált okozó daganatos betegségek sorában a férfiaknál a tüdőrák után a második helyen áll. A kór kialakulásának pontos okát nem ismerni, a kutatások azonban több tényezőt is feltételeznek, amelyeknek köze lehet a betegség kialakulásában. A legnagyobb kockázat kiküszöbölhetetlen: az életkor. A kór rendszerint az idősebb férfiak betegsége: középkorúak között ritkán fordul elő, ötven év felett az életkor előrehaladtával évről-évre nő a kockázat.

A prosztata megnagyobbodása idős korban általánosnak mondható rendellenesség, a mirigy eredeti méretének akár a többszörösére is megnövekedhet. A megnövekedett dülmirigy nehezíti a vizelést, mivel azon át csak a jobban telítődött, ezáltal erősebben feszülő húgyhólyag képes átpréselni a leszűkült húgycsövön át a vizeletet – ebből következően a hólyag egyre nehezebben üríthető ki, az csaknem állandóan tartalmaz valamennyi vizeletet. A prosztatadaganatot nem ritkán véletlenül fedezik fel: a rák korai stádiumban ugyanis rendszerint semmilyen tünetet nem okoz. Figyelmeztető jel lehet ugyanakkor, ha valaki rendszeresen küzd vizelési problémával, vizeletében vagy ondójában vért fedez fel. A rák előrehaladottabb formájában a lehetséges csontáttétek miatt reumás jellegű fájdalmak jelentkezhetnek. Fontos azonban leszögezni: miként a legtöbb daganattípusnál, úgy a prosztatarák esetében sem egyértelműek a tünetek, ezért azok jelentkezése mögött számos más probléma is meghúzódhat.

A férfiak alapesetben is nehezebben vehetők rá arra, hogy elmenjenek az orvoshoz, ám ez még inkább jellemző akkor, ha urológiai problémával kerülnek szembe. Jellemző a problémák elbagatellizálása. Fontos azonban, hogy mindenki megértse: az urológus számára a prosztatavizsgálat rutin művelet, és a végbélen át könnyen elvégezhető a vizsgálat. A tapaszalt urológus néhány másodperc alatt meggyőződik arról, észlelhető-e bármiféle kóros elváltozás a dülmirigyben. A betegség legszembetűnőbb jele, ha a prosztata az átlagosnál nagyobb, göbös, megkeményedett. Ez ugyanakkor még nem jelenti feltétlenül azt, hogy a páciensnek daganata volna. Pontos diagnózis csak további vizsgálatokkal állítható fel.

A legelterjedtebb, s legelfogadottabb az a vérvizsgálat, amely során a vér PSA (prosztataspecifikus antigén) szintjének a meghatározása vált. A PSA egy a prosztata által termelt, s a véráramban is jelenlévő fehérje. Ennek az egyetlen mutatószámnak az alapján azonban még továbbra sem lehet egyértelműen prosztatarákot diagnosztizálni. A vérvizsgálatnak ugyanakkor nemcsak a betegség felismerésében, hanem később, a kezelés hatékonyságának a megítélésében is döntő szerepe van.

A Kisteleki Egészségfejlesztési Iroda szervezésében az Egészségexpo napján – 2015.április 25.szombat - minden kedves férfi lakosnak lehetősége nyílik ingyenes, fájdalommentes prosztata rákszűrésre! A saját egészsége érdekében éljen ezzel a lehetőséggel! Kérjen időpontot a 258-455-s telefonszámon!

Jelen tájékoztató a Kisteleki Térségi Egészségügyi Központ Nonprofit KFT TÁMOP-6.1.2./LHH/11/B-2012-0002 „Együtt gondolkodunk, együtt gondoskodunk” –egészségfejlesztési programok a kisteleki kistérségben című pályázatának keretén belül készült.

Kovácsné Szabó Edit - EFI – szakmai vezető

+ A tánc gyógyító ereje

Azt mondják, aki táncol, megszépül a szép mozdulatok, a kecsesség által, amit a saját tükörképünkben látunk az órán. Amikor önfeledten táncolunk, a lelkünk összeforr a testünkkel, majd túlszárnyalja, és úgy érezzük, nincsenek határok. Van a táncban valami megmagyarázhatatlan misztikum. Olyan elemi erő, ami felfedi mindazt az érzést, amit a zene elfed.

A tánc a legősibb gyógyító művészetek közé tartozik. Minden korban és minden tájékon felfedezték a mozgásos kreativitás jótékony, felszabadító és integráló hatását. A taglejtések, a testtartás, a mozgás a legközvetlenebbül tükrözi azt, ahogy az ember érzi magát, ahogy megtestesül élettörténete, ahogy az ember megéli és alakítja kapcsolatait a többi emberrel és környezetével.

Minden lelki történés leképeződik a testben, s a testi történések hatnak lelki, mentális élményeinkre. A tánc olyan mozgásforma, ami egyszerre kikapcsol és energetizál. A testre vonatkozó élettani hatásai mellett – fellazítja és erősíti az izmokat, növeli az állóképességet – intenzíven hat a lélektani folyamatokra is. Hatására könnyebben feldolgozhatjuk a mindennapok feszültségeit, relaxáló hatású és önbizalom növelő. Ugyanakkor hat a szellemre is: segíti az önkifejezést, az önelfogadást, fejleszti a kreativitást és a fantáziát.

A tánc megnyitja az addig passzivitásba zárt test „zsilipjét”, jelentős energiákat szabadít fel, dinamizálja azokat, akik levertek és könnyít azokon, akiket nyomaszt a stressz. Ki-ki megtalálja benne, amire szüksége van. Intenzív, örömteli élményt ad, minden korosztály részesülhet benne.

Évről évre minden márciusban van egy nap és egy óra, amikor a világ országaiban önjelölt táncosok, az utca emberei, vagy profi táncművészek táncra perdülnek ott, ahol éppen abban a pillanatban vannak. Idén március 27-én pénteken magyar idő szerint este 8 órakor kezdődik a tánc itthon és az egész világon. A kezdeményezéshez csatlakozott a Kisteleki Egészségfejlesztési Iroda is , és ennek a szervezésnek a keretén belül várunk mindenkit!

Csatlakozni szeretnél TE is? Gyere 2015. március 27.-én 19:45-re a Medisport Centrum fitnesz termébe (6760 Kistelek, Kossuth u. 5-7., Sportcsarnok emelet) és pontban este 8-kor indulhat is az örömtánc, azzal a felemelő tudattal, hogy sok ország több száz városából több ezer emberrel együtt táncolhatunk!

Jelen tájékoztató a Kisteleki Térségi Egészségügyi Központ Nonprofit KFT TÁMOP-6.1.2./LHH/11/B-2012-0002 „Együtt gondolkodunk, együtt gondoskodunk” –egészségfejlesztési programok a kisteleki kistérségben című pályázatának keretén belül készült.

Kovácsné Szabó Edit - EFI – szakmai vezető

+ A tavaszi fáradtság okai és megelőzése

A tavasz közeledtével éreznünk kellene, amint az ébredő természet feltölt energiával, mégis ezekben a kora tavaszi napokban sokan bágyadtak, aluszékonyak, az emberek fejfájásról, szédülésről, ingerlékenységről panaszkodnak, azaz tavaszi fáradtság uralkodik el rajtuk.

Minden kellemetlen tünete ellenére, a tavaszi fáradtság nem betegség, hanem a szervezet normális reakciója, amikor is a téli üzemmódról tavaszira vált át. Ez az átállás azonban tovább emészti a tél során egyébként is megcsappant energiatartalékainkat. A fáradtságérzet kialakulását elsősorban a hormonháztartásunkban lezajló folyamatok okozzák, mégpedig az „alvási hormon”, a melatonin, és a „boldogsághormon”, a szerotonin szintjének szezonális ingadozása.

Télen, amikor a nappalok rövidebbek, és kevesebb napfényhez jut a szervezet, fokozódik a melatonin-képződés, és ezzel együtt megnő az alvásigény. A tavasz közeledtével a napok hosszabbodásával több fény éri szervezetünket, csökken a melatonin produkció, és ez átmeneti zavart okoz az alvás-ébrenlét bioritmusában. A szerotonin képződését a fény fokozza. A tél hosszú szürkesége után jelentős szerotoninhiány alakul ki szervezetünkben, amely a tavaszi napsütés hatására, csak lassan és fokozatosan pótlódik. Az alacsony szerotoninszint depressziót, örömtelenséget okoz. A hormonok példáján láthatjuk, hogy a „téli időszámításra” beállított biológiai óránk csak nehézkesen képes átállni a tavaszi fényviszonyok diktálta gyorsabb ütemre. Ez igen fárasztó folyamat.

A tavaszi kimerültségért azonban nem csupán a hormonszintek változása a felelős, hanem a hideg hónapokban megszokott étrend is. A téli táplálkozás általában zsírban gazdag és kalóriadús, a nyárhoz viszonyítva kevesebb friss gyümölcsöt és zöldségfélét fogyasztunk, és így előbb utóbb ásványi só- és vitaminhiány alakul ki. A tavaszi fáradtság jelentkezése azonban nem végzetszerű, némi életmód változtatással megelőzhetjük, legalábbis jelentősen mérsékelhetjük tüneteit.

Sétáljunk, kocogjunk, fussunk, kerékpározzunk, ki-ki kedve, kora és vérmérséklete szerint. A rendszeres, képességeinkhez mért testmozgás nem csupán keringésünket, izmainkat, csontjainkat, immunrendszerünket erősíti, hanem a stressz válaszban részt vevő anyagok (noradrenalin, szerotonin) termelését is növeli. A testedzés során ópiátok (endorfin) is felszabadulnak, melyek jó közérzetet biztosítanak. Javasolt a napi többszöri, kisebb mennyiségű étkezés, így a szervezet energiaellátása egyenletes lesz, és a táplálék feldolgozása is kevesebb megterhelést jelent számára. Fogyasszunk minél több gyümölcsöt, zöldségfélét, tejet és tejterméket. A bennük lévő vitaminok, ásványi sók, nyomelemek gazdagon pótolják mindazt, ami a télen elveszett.

Vegyünk magunkhoz a megszokottnál még több folyadékot. Ismert tény hogy testtömegünk 60%-a víz, ez az érték természetesen életkortól, testalkattól függően némileg változó. Az élő rendszerek nedvei közül a legfontosabb oldószer a víz, és sejtjeinknek szüksége van erre az oldószerre, hogy segítségével az anyagcsere során képződött salakanyagot kiválaszthassák magukból.

Jelen tájékoztató a Kisteleki Térségi Egészségügyi Központ Nonprofit KFT TÁMOP-6.1.2./LHH/11/B-2012-0002 „Együtt gondolkodunk, együtt gondoskodunk” –egészségfejlesztési programok a kisteleki kistérségben című pályázatának keretén belül készült.

Kovácsné Szabó Edit - EFI – szakmai vezető

+ Frontérzékenység: hogyan hatnak szervezetünkre a frontok

A front lényegében hideg és meleg légtömegek határán kialakult légköri képződmény, melyet egyes meteorológiai paraméterek (hőmérséklet, légnyomás, páratartalom, szélerősség, ionizáció) egyidejű, hirtelen változásai jellemeznek. Hazánk felett átlagosan heti egy ciklon vonul át, egy hideg-, illetve egy meleg fronttal kísérve, így évente kb. 100 front érinti az országot.

Az ember, mint minden élőlény, része a természetnek, így folyamatos kölcsönhatásban áll vele. Érthető tehát, ha környezetünk változásai szervezetünket (leginkább idegi és hormonális) alkalmazkodási mechanizmusok beindítására kényszerítik (vegetatív reakciók). Néhány ember esetében ezek komoly szubjektív, sőt olykor objektív tüneteket okozhatnak. Leginkább a túlhajszolt életmódot folytató, instabil idegállapotú, gyengébb fizikumú, idős, vagy egyes betegségekben szenvedő (pl. reumatológiai, idegrendszeri, szív- és érrendszeri, immun-, vagy hormonális krónikus betegségekben szenvedő) felnőttek esetében fordul ez elő.

Meleg front esetén a tünetek már néhány órával a front átvonulása előtt jelentkezhetnek. Ilyenkor emelkedik a hőmérséklet, nő a páratartalom és csökken a légnyomás; mindezek vérnyomás csökkenéshez, pulzusszám emelkedéshez, esetleg a depressziós tünetek, zöld hályogos rohamok, illetve migrénes panaszok gyakoribb előfordulásához vezethetnek.

Hideg front esetén a tünetek inkább a front átvonulása után jelentkeznek. A csökkenő hőmérséklet és páratartalom mellett nő a légnyomás. Ezt ízületi fájdalmakkal, reumás panaszokkal, asztmás rohamokkal, gyomor-, epe- és vesegörcsökkel, illetve mellkasi panaszok, sőt a koraszülések számának emelkedésével, illetve a szívinfarktusok gyakoribb előfordulásával hozták összefüggésbe a rendelkezésre álló megfigyelések alapján. Bizonyos általános idegrendszeri tünetek mindkét fronthatás esetében jelentkeznek, mint például levertség, ingerlékenység, nyugtalanság, alvászavar, a reflexek lassulása, a koncentrálóképesség csökkenése, és a fejfájás.

A fronthatások enyhítése érdekében a legfontosabb feladat a megelőzés. Amennyire lehet, próbáljuk meg kiiktatni a mindennapi életünkből a stresszt, táplálkozzunk egészségesen, együnk vitaminokban (C, B vitaminok), ásványi anyagokban (Zn, Mg) gazdag, könnyen emészthető ételeket (sok zöldség, gyümölcs), valamint ügyeljünk a megfelelő (kb. napi 2-3 liter) folyadékbevitelre. Fontos a rendszeres testmozgás, ne kíméljük magunkat, sétáljunk sokat akár melegben, esőben, szélben, vagy hóban, hogy hozzászoktassuk ezzel szervezetünket a szélsőséges időjárási viszonyokhoz is. Jó hatású lehet a naponta végzett váltott zuhany (2 perc hideg vizes, majd 2 perc meleg vizes tusolás váltogatva), vagy szaunázzunk, így formában tarthatjuk keringési és hőszabályzó rendszereinket.

A felsoroltakon kívül azonban számos más módszer közül válogathatnak még a front érzékenyek, mellyel a szervezet alkalmazkodó képessége javítható, illetve a fronthatások kellemetlen tünetei megelőzhetők, esetleg enyhíthetők. Ezek közé több stresszoldó módszer tartozik, így az aromaterápia, bizonyos gyógynövényekből készült kivonatok, teák fogyasztása (citromfű, orbáncfű, levendula, rozmaring, ginzeng), különböző relaxációs és jóga gyakorlatok, valamint az akupresszúra és a talpmasszázs. A lehetőségek tárháza, mint látjuk elég gazdag, csak az a kérdés, hogy a rohanó hétköznapjaink során van-e néhány percünk megállni és saját egészségünkkel foglalkozni.

Jelen tájékoztató a Kisteleki Térségi Egészségügyi Központ Nonprofit KFT TÁMOP-6.1.2./LHH/11/B-2012-0002 „Együtt gondolkodunk, együtt gondoskodunk” –egészségfejlesztési programok a kisteleki kistérségben című pályázatának keretén belül készült.

Kovácsné Szabó Edit - EFI – szakmai vezető

+ Tavaszi méregtelenítés

Naponta 1,5-2 liter folyadékot kellene fogyasztanunk, ezt a tavasz közeledtével fokozatosan emeljük fel 2,5-3 literre! Napi folyadékfogyasztásunk kúrán kívül is 1,5-2 liter kéne hogy legyen (sajnos kevesen tartják ezt be), ezt most emeljük fel napi 2,5-3 literre, és álljon főként szénsavmentes ásványvízből, zöldséglevekből és tisztító gyógyteából.

Öblögessük át folyadékkal a testünket!
A salakanyagokat a folyadék viszi ki a szervezetünkből, természetes tehát, hogy ha a lerakódásukat szeretnénk felszámolni, akkor minél több vízzel kell "átöblögetnünk" a testünket. Ebből azonnal látszik az is, hogy miért nem jók erre a cukrozott üdítőitalok: azokban több salakanyagnak való van, semhogy a már lerakódottaktól tudnának minket megszabadítani. Az alkohol pedig toxikus anyag, ezért (legalább) a tisztítás ideje alatt ne fogyasszuk.Akit zavar az, hogy emelt folyadékfogyasztás mellett túl messzire nem távolodhat a mellékhelyiségtől, vigasztalódjon azzal, hogy ez egyrészt szükséges a méreganyagok távozásához, másrészt 2-3 nap múlva mérséklődik, mert szervezetünk megszokja, hogy több vízzel gazdálkodhat.

Kávé helyett igyunk zöld teát
Sajnos az alacsony vérnyomásúak és álmosak számára van egy drámai momentum is: kávét sem szabad inni méregtelenítéskor. Igaz, hogy a koffein nem halálos méreg, de vizet von el a szervezetből és lerakódásokat okoz a kötőszövetekben, aminek leglátványosabb megnyilvánulása a göcsörtös combhátsó. Ha valaki úgy érzi, hogy kávé nélkül az egész napja félkómásan telik, igyon 1-2 csésze zöldteát, aminek ugyanolyan élénkítő hatása van, mint a kávénak. A megemelt folyadékfogyasztás amúgy is segít egy kicsit az alacsony vérnyomáson is.

Nagyszerű méregtelenítő teák
Gyermekláncfűgyökér, a kamilla , a nyírfalevél , az édesköménymag , a csipkebogyó, a hibiszkusz , borsmenta, és a citromfű. Ezek mellett számos méregtelenítő teakeveréket találhat a gyógynövényboltok polcain, vagy igyon egyszerűen csak napi 2-5 dl csalánteát (2 dl-ről fokozatosan emelve az adagot), ez a vesét tisztítja, az pedig - már megkönnyebbülten - az egész szervezetet.

A mozgás és a szauna fokozza a hatást
A méregtelenítésre nagyban rásegít az, ha a kúra ideje alatt bevezetjük a napi rendszeres mozgást. Egyszerű dolgok is sokat számítanak, pl. napi félóra gyors séta, biciklizés, kocogás. A bőrünket is befoghatjuk a méregtelenítési munkálatokba: járjunk szaunázni heti 1-2x, és ha tehetjük, válasszunk olyan helyet, ahol nemcsak zuhany van, hanem hideg merülő medence is. Ilyenkor nemcsak az izzadás távolít el mérgeket a bőrön át, hanem a melegben kitágult hajszálerek a hideg medencében hirtelen összehúzódnak, és belepumpálják a vérkeringésbe a lerakódásokat, amik aztán onnan a vesén át távoznak.

Reméljük, hogy méregtelenítés-tippünk inkább kedvet csinál a kipróbáláshoz, semmint elriaszt, és aki rászánja magát, a kúra után testben-lélekben megújulva és energiával feltöltődve csatlakozhat a nagy tavaszi vidámsághoz.

Jelen tájékoztató a Kisteleki Térségi Egészségügyi Központ Nonprofit KFT TÁMOP-6.1.2./LHH/11/B-2012-0002 „Együtt gondolkodunk, együtt gondoskodunk” –egészségfejlesztési programok a kisteleki kistérségben című pályázatának keretén belül készült.

Kovácsné Szabó Edit - EFI – szakmai vezető

+ A cukorbetegség és a testmozgás

Nagy tévhit a cukorbetegek körében, hogy szinte egyáltalán nem mernek mozogni, nem ismerik a rendszeres edzés fontosságát a betegség kezelésében. A cukorbetegek számára pedig fontos a mozgás, nem csak a szövődmények elkerülésére, de a vércukorszint normalizálásának érdekében is. A diabétesz ugyan súlyos betegség, mégsem jelenti azt, hogy a sportot el kell felejteni.

Sőt, a komoly szövődmények megelőzésének leghatásosabb módszerei a személyre szabott étkezés és a tervszerűen és felügyelettel végzett mozgás.

A cukorbetegek életmódjának két pillére
Cukorbetegség esetében a kezelés alapja a megfelelő étrend és a rendszeres, személyre szabott mozgás. A sport és a táplálkozás célja kiegyensúlyozni, ideális szinten tartani a vércukorszintet, megfelelő szénhidrát-bevitellel javítani a szervezet működésén, de az edzéssel a vércukorszint kóros csökkenése, a hipoglikémia is megakadályozható. Megfelelően összeállított programmal a szükséges gyógyszerek mennyisége is csökkenthető.

Valóságos csodaszer a mozgás

  • növeli a szervezet antioxidáns aktivitását, csökkenti a vércukorszintet,
  • csökkenti a vér triglicerid (vérzsír) szintjét, az edzés gyógyszernek tekinthető azok számára, akik az étkezést követően nagy oxidatív stressznek vannak kitéve,
  • rendszeres edzés az inzulin hatékonyságát 40 százalékkal képes javítani, a helyesen végzett edzés csökkenti a gyulladást, ezzel megelőzi az érelmeszesedést,
  • csökkenti a depressziót, javítja a szív működését, a rendszeres testmozgás 74 százalékkal is
  • csökkentheti a cukorbetegség kialakulás kockázatát,
  • a zsírégetés optimuma a maximális pulzus 60 százaléka környékén van, a mindenkinek ajánlott napi testmozgás legalább 30 perc a hét legalább öt napján.

A sportolásra való buzdítás mellett azonban nagyon fontos felhívni a beteg figyelmét a szabályok betartására, hiszen a nem megfelelően végzett testmozgás súlyos szövődmények kialakulásával is járhat. Külön érdemes foglalkozni az 1-es illetve a 2-es típusú diabéteszben szenvedőkkel.

Az 1-es típusú cukorbetegség és a sport
Az 1-es típusú cukorbetegség kezelését az inzulinadás jelenti. Az inzulin bejuttatja a glükózt a sejtekbe, ezáltal a vércukorszintet csökkenti. A testmozgás szintén csökkenti a vércukorszintet, hiszen energiafelhasználással jár, így nyilvánvaló, hogy a túlságosan megerőltető edzés vagy a hosszan tartó fizikai igénybevétel alacsony vércukorszint kialakulására hajlamosít, mely állapot további balesetek kialakulásának lehetőségét idézheti elő, hiszen megszédülésről, ájulásveszélyről, esésveszélyről lehet szó. Az 1-es típusú cukorbetegségben a rendszeres és nem megerőltető testmozgást javasoljuk, mint például a gyaloglás, kerékpározás, úszás.

A 2-es típusú cukorbetegség és a testmozgás
A 2-es típusú cukorbetegek általában kisebb-nagyobb mértékben-túlsúlyban szenvednek, maga a túlsúly is jelentős rizikófaktor a betegségük kialakításában, hiszen a nagy hasi zsírlerakódás az inzulin iránti érzékenység csökkenését okozza, így a szervezet inzulinrezisztenciája alakul ki, mely potenciálisan visszafordítható folyamat, azaz fogyás hatására a rezisztenciát okozó zsírszövet eltűntethető.

A sportsérülések során keletkezett horzsolások, sebek kialakulását cukorbetegek esetében mindig komolyan kell venni, ugyanis a cukorbetegség fertőzések kialakulására hajlamosít, ezért a banális sérülések is könnyen elfertőződhetnek. A megfelelően kiválasztott lábbeli is fontos, különösen a neuropathiában szenvedő cukorbetegeknél, mert a fizikai aktivitás során a lábon sérülések alakulhatnak ki, ha a cipő nem illeszkedik optimálisan. A kialakuló tyúkszemek, vízhólyagok akár fájdalmatlanok is lehetnek az idegek károsodása miatt, így sokáig észrevétlenek maradhatnak, teret engedve ezzel kórokozók bejutásának.

Jelen tájékoztató a Kisteleki Térségi Egészségügyi Központ Nonprofit KFT TÁMOP-6.1.2./LHH/11/B-2012-0002 „Együtt gondolkodunk, együtt gondoskodunk” –egészségfejlesztési programok a kisteleki kistérségben című pályázatának keretén belül készült.

Kovácsné Szabó Edit - EFI – szakmai vezető

+ Az érelmeszesedés természetes ellenszerei

Érelmeszesedés esetén az ér falában egy kásás, meszes anyag halmozódik fel. Innen ered a betegség orvosi neve is: atherosclerosis. Az „athera” görögül kását, a „skleros” pedig keményet jelent. Az érelmeszesedésnek nincsenek tünetei, így sokszor már csak előrehaladott állapotban ismerik fel. Szövődményei, az angina, a klaudikáció, vagy a stroke fokozatosan alakulnak ki, és az ér szűkítésének mértékétől függően egyre súlyosbodnak. A legnagyobb problémát az okozza, hogy akár 70%-os is lehet a szűkület, mire egyáltalán jelentkeznek a tünetek. Az érelmeszesedés kialakulásához előbb az ér sérülésére van szükség, ahol könnyen megtapad a koleszterin . Ezt követően az érfal sejtjei és az immunsejtek közötti kölcsönhatás következtében az érfal simaizom-sejtjei fokozott növekedésnek indulnak, és kötőszövet-szaporulat jön létre a területen.

Ereink nap, mint nap mechanikai traumának vannak kitéve, hiszen tágulnak-összehúzódnak, folyamatosan mozognak. Ez önmagában is elég ahhoz, hogy érsérülés alakuljon ki, mégis csak egyes esetekben jön létre a probléma. A sérülés gyakorisága az életkor előrehaladtával nő.

A kötőszövetet károsító tényezők közt meg kell említenünk a szöveti szinten jelentkező sav-bázis egyensúlyzavart, az elsavasodást is, ami mai táplálkozásunk egyenes következménye. Mindezek mellett ne feledkezzünk meg a baktériumok és vírusok által felszabadított kötőszövetbontó enzimekről, illetve az ezek elleni védekezés során keletkező szabadgyökök romboló hatásáról sem! A magas koleszterinszint is növeli az érelmeszesedés kialakulásának valószínűségét.

Érelmeszesedés kezelése
A legjobb kezelés természetesen a megelőzés:

  • 30 év felett mindenkinek legalább 250mg C-vitamint kellene fogyasztania naponta.
  • Az érelmeszesedés megfékezésében sokat segíthet a B3 vitamin, amely képes csökkenteni a máj koleszterintermelését.
  • A Q10 az egyik legfontosabb antioxidáns, amely a szív- és érrendszeri betegségek számos formája ellen véd. Óvja az LDL koleszterint az oxidációtól, illetve támogatja a szívizom normális funkcióját. Segíti az érfal sejtjeinek jobb energiafelhasználását, ezáltal véd a magas vérnyomás ellen, ami az érelmeszesedés fontos rizikófaktora.
  • Friss kutatási eredmények szerint a probiotikumok fogyasztása is szerepet játszik a koleszterin hatékony kiürítésében.

Életmódtanácsok érelmeszesedés ellen
Az alábbi életmódbeli változtatásokat érdemes megfontolni, ha csökkenteni szeretnénk az érelmeszesedés és egyéb érrendszeri betegségek kockázatát.

  • A mediterrán diéta jelentősen mérsékli az érelmeszesedés rizikóját. Ennek lényeges eleme a napi többszöri zöldségfogyasztás, valamint megfelelő mennyiségű nyers olaj bevitele. A zöldségek lebomlása során lúgos kémhatású bomlástermékek keletkeznek, amelyek szöveti szinten jótékony hatásúak. Emellett a növényi rostok fontos szerepet játszanak a koleszterin bélben történő megkötésében is. A többszörösen telítetlen zsírsavak bevitele szintén csökkenti az érelmeszesedés kialakulásának kockázatát, mind a zsíranyagcsere javulása, mind a membránok védelme révén.
  • A dohányzás elhagyása az egyik legfontosabb tanács, melyet nem lehet elégszer hangsúlyozni. A nikotin közvetlen módon károsítja az érfalat, illetve fokozza a kötőszövetet bontó enzimek működését.
  • A vérnyomás normális szinten tartása szintén fontos, a magas vérnyomás ugyanis az érfal nagyobb feszülését okozza, így érfal-károsodáshoz vezethet.
  • Mindezek mellett a betegség megelőzése érdekében megfelelő mennyiségű és minőségű testmozgás is javasolt.

Jelen tájékoztató a Kisteleki Térségi Egészségügyi Központ Nonprofit KFT TÁMOP-6.1.2./LHH/11/B-2012-0002 „Együtt gondolkodunk, együtt gondoskodunk” –egészségfejlesztési programok a kisteleki kistérségben című pályázatának keretén belül készült.

Kovácsné Szabó Edit - EFI – szakmai vezető

+ Diétás Karácsony

Mintha mindenki egyetértene abban, hogy a Karácsony a nagy evés-ivás ideje. Természetes, hogy bárhova megyünk, sütiktől roskadozik az asztal, és több menüt is végigeszünk egy nap. Pedig meg lehet úszni az ünnepeket úgy, hogy egyetlen dekát sem szedünk fel. Hogyan?

Ha a családban te vagy az egyetlen, aki diétázik, kicsit nehezebb az ügy, de nem kivitelezhetetlen. Ünnepi fogásnak készíts valami olyat (hal, szárnyas ideális), hogy csak a köretet kelljen módosítanod a diétád szerint. Sok olyan csemege létezik, amiből bárki szívesen nassol, nem csak a diétázók. Készíts friss zöldségcsíkokat és sajtkrémet mártogatni, süss sajtchipseket (a gyerekek élvezni fogják), tegyél az asztalra diót, mogyorót, mandulát, és legyen kéznél friss gyümölcs.

A munkahelyeken a legtöbb nő fogyózik. Állapodjatok meg abban, hogy senki nem hoz karácsonyi kóstolót az ünnepek után, így kisebb a kísértés. A szaloncukor dísznek való. Legalábbis számodra. Ne tedd ki a fáról lemaradt darabokat csinos tálkákba, mert óhatatlanul ki fogsz bontogatni néhányat. Ugyanígy a gyerek megmaradt csoki mikulása: az az övé. Ő kapta. A tiéd pedig a cukormentes habcsók. Emlékezz arra, hogy a célod nem az önmegtartóztatás, hanem a fogyás. Vagy legalábbis a nem hízás. Készíts néhány isteni édességet, ami nem csöpög a szénhidráttól, és nem fogod fakírnak érezni magad.

Ha mindenképp végig akarod enni a menüt az összes családtagnál és barátnál, szedj mindenből fél adagot a tányérodra. Legalább valóban megkóstolhatod az összes fogást, mielőtt kipukkadnál. Ha a süti cukros-lisztes, nem kéne próbálkozni vele. Ez nem „szabad – nem szabad” kérdés, csak a józan észé. Ne hagyj ki egyetlen étkezést sem csak azért, mert nagyobb ebédre vagy vacsorára vagy hivatalos. Figyelj arra, hogy három-négy óránként egyél valamit, így a vércukorszinted kiegyensúlyozott marad, és nem leszel olyan éhes. Különösen ügyelj a folyadékbevitelre. Ha egy-két óránként iszol egy nagy pohár ásványvizet, fittebb lesz a tested, és nem fogod éhesnek érezni magad. Nagyon cseles megoldás ebéd vagy vacsora előtt fél órával jól teleinni magad – garantáltan csak annyit fogsz enni, amennyire szüksége van a szervezetednek.

Lehetőleg ne igyál alkoholt, vagy ha muszáj, akkor csak igen kevés száraz bort. Az alkohol amellett, hogy nagyobb mennyiségben jól elrontja az estéd, rendkívül sok szénhidrátot tartalmaz. Különösen óvakodj a likőröktől: tele vannak cukorral. Ha végszükség esete áll fenn, gondold végig: miért álltál neki a diétának? Ha csinosabb szeretnél lenni, úgy nem fog menni, hogy tömöd a nagyi sütijét a pocakodba. Ha az egészségedre kell odafigyelned, biztos nem szeretnéd úgy érezni magad, mint amikor eldöntötted, hogy rendbe szeded a tested. Az ilyesmi általában valami negatív élmény hatására következik be – nem volt elég egyszer?

Mozogj! Ha már rendszeresen edzel, ne hagyd abba, valahogy illeszd be az ünnepek alatt is a mozgást. Ha még nem álltál neki (vagy nem nagyon), akkor most néhány hasizomgyakorlat vagy lábemelgetés is extra terhelés lesz a szervezetednek. Használd ki! Ha már úgyis többet eszel, mint kéne, legalább szánd rá azt a húsz percet reggelente, és dolgoztasd át a tested. Remek dolog az ebéd utáni séta: programnak sem utolsó, és garantáltan felfrissít. Ráadásul biztosan ledolgozol keveset az elfogyasztott kalóriákból.

Remélhetőleg nem lesz szükséged ilyen furi praktikákra, és kifejezetten élvezni fogod az ünnepi főzőcskét-sütőcskét. A Kisteleki Egészségfejlesztési Iroda nevében Kellemes Karácsonyi Ünnepeket kívánunk!

Jelen tájékoztató a Kisteleki Térségi Egészségügyi Központ Nonprofit KFT TÁMOP-6.1.2./LHH/11/B-2012-0002 „Együtt gondolkodunk, együtt gondoskodunk” –egészségfejlesztési programok a kisteleki kistérségben című pályázatának keretén belül készült.

Kovácsné Szabó Edit - EFI – szakmai vezető

+ Tegyünk a téli depresszió ellen!

A depresszióra hajlamos személyek tíz százalékát fájdalmasan érinti az évszakváltás, őszi hangulatzavaruk téli depresszióvá mélyülhet. A pontos ok még vitatott, de abban egyetértenek a szakemberek: akik szezonális kedélybetegségtől szenvednek, különösen érzékenyek a fényre, illetve annak hiányára.

A téli depresszió szerencsére csak szezonális tünet, de mégis érdemes foglalkozni a problémakörrel, hiszen a téli évszak által kiváltott hangulatingadozásaink nagyban befolyásolják teljesítményünket, életminőségünket, sőt súlyos esetben testi panaszokat is okozhat. Sajnos a mai civilizált kultúránk nagymértékben járul hozzá ehhez a szezonális betegséghez. A téli időszakban az ébren töltött órákból egyre kevesebb időt töltünk a szabadban, a nap nagy részében mesterséges fényviszonyok között vagyunk.

A téli depresszió tipikus tünetei közé tartozik a megnövekedett étvágy - fokozottan kívánjuk ilyenkor a csokoládét, a szénhidrátokban gazdag élelmiszereket - és az állandó nappali álmosság, fáradékonyság.

Egyértelmű, hogy mindennek köze van a téli reggelek sötétségéhez. Az óra szerint már fel kell kelnünk, szervezetünk belső órája azonban mást jelez, hiszen odakint még "éjszaka" van. Ezért a napot fáradtan töltjük, ami idővel inaktivitáshoz vezet. Önkéntes bezártságba vonulhatunk, beszűkülnek szociális kapcsolataink, kevesebbet tartózkodunk szabad levegőn, így még kevesebb fényhez jutunk.

A panaszokat a melatonin hormon túlzott jelenléte okozza, ami a fényhiánynak köszönhető. A téli depresszió tünetei változatosan kezelhetők fényterápiával - mely hatására a melatonin szint normalizálható, és megszüntethetők. A fény energetizáló, hangulatjavító hatását már régen felismerték, és napjainkban is hatékonyan használjuk a mindennapokban nem csak a fényhiányos tünetek enyhítésére, hanem egyéb betegségek kezelésében is.

Természetesen a beteg is sokat tehet önmagáért és kedélyállapotának javításáért. Íme néhány hasznos tipp a téli depresszió leküzdésére:

  • Étkezzen egészségesen, fogyasszon kevesebb cukrot, több Omega-3 zsírsavat.
  • Ápolja tudatosan szociális kapcsolatait, járjon társaságba.
  • Az aktív kikapcsolódás, a sport is sokat segít.
  • Ha csak teheti, induljon hosszú sétákra, főleg a délelőtti órákban. Szervezzen barátaival, családjával hétvégi kirándulásokat, hogy feltöltődjön.
  • Ne szürküljön bele a télbe, hordjon színes ruhákat.
  • Otthonában is tehet hangulatának javításáért, piros és narancsszínű gyertyákkal máris jobb kedélyállapotot varázsolhat magának.
  • Kösse le a figyelmét olyan tevékenységekkel, amik örömmel töltik el.
  • Ha mindez mégsem elég, érdemes pszichiáter szakorvossal konzultálni a konkrét terápiás lehetőségekről (pl. fényterápia, antidepresszív gyógyszer, pszichoterápia).

Jelen tájékoztató a Kisteleki Térségi Egészségügyi Központ Nonprofit KFT TÁMOP-6.1.2./LHH/11/B-2012-0002 „Együtt gondolkodunk, együtt gondoskodunk” –egészségfejlesztési programok a kisteleki kistérségben című pályázatának keretén belül készült.

Kovácsné Szabó Edit - EFI – szakmai vezető

+ Itt az ősz - Jön a reuma

A nyirkos-hűvös klíma kedvez a „reumás”-nak mondható fájdalmaknak – ezt évszázadok óta tudják az emberek. A reuma kifejezést legelőször a görögök alkalmazták, amely a betegség lefolyására utal. Azt jelenti, hogy a kór vándorló fájdalommal és gyulladással jár.

A reuma fogalom mintegy 200 betegséget takar. Mindegyik esetben valamely testrész vagy szerv kimutatható ok nélküli, tartós, fájdalmas, legtöbb esetben gyulladásos megbetegedéséről van szó. A reuma kiváltó oka sajnos még nem ismert, az általa okozott fájdalom azonban sokszor fokozódik, többek közt az időjárás változása szerint.

Miért történik ez?
Az egészséges ízületek belső nyomása nulla, illetve negatív. A külső légnyomás ezt a normális nyomást nem befolyásolja. A nem egészen egészséges, kopásos, vagy gyulladásos ízület nyomása azonban magasabb, 20-30 Hgmm, vagy ennél is magasabb lehet. A légnyomásváltozás gyors süllyedése-emelkedése ezt befolyásolja, s ez fájdalmat, duzzanatot válthat ki.

Változékony őszi időben néha izzadunk és nekivetkőzünk, aztán jön egy felhő, egyik percről a másikra lehűl a levegő, amely hőt von el szervezetünktől, összehúzódnak ereink, s ez különböző változásokat okoz a szervezetben. Az ízület feletti bőr lehűlése például az ízület belsejében fokozza a vérbőséget, és a lappangó gyulladást fellobbanthatja. Többször fordul elő, hogy a nyirkos hideghatás izomgörcsöt, tartós izomfeszülést, ezáltal fájdalmat okozhat.

A hátunkon, ahol aránylag sok a hidegérző idegvégződések száma, érezzük leginkább a szelet, a hideget. Ez hát- és derékfájást okozhat. A gyakori térdízületi fájdalom kialakulásában nagy szerepet játszik a testtömeg, illetve a lábak rossz vérkeringése, amely a gravitáció hatása miatt alakul ki. (A vénás vér az izompumpa segítségével kerül a szív jobb pitvarához). A testszövetek savanyodása szintén kedvez a gyulladásos folyamatoknak: ezért gyakoriak bizonyos ízületi gyulladások a lábon.

Egy sor más tényező is fokozhatja az ízületi problémákat, például a vegetatív idegrendszer tónusának változása az izmok, ízületek vérkeringését befolyásolhatják. Labilisabb immunrendszer, gyakoribb fertőzések szintén ízületi fájdalmakat, gyulladásokat okozhatnak. Az idegrendszeri labilitás pedig azt eredményezheti, hogy görcsösebben, lassabban mozgunk, s könnyebben megránthatjuk nyakunkat, derekunkat.

Mit tehetünk?

  • Azok a mozgásszervi betegségek, amelyek nem igényelnek elsődlegesen orvosi ellátást, eredményesen enyhíthetők mozgással.
  • Az ízületi gyulladások megelőzése érdekében mozogjunk többet, valamint figyeljünk testsúlyunkra, ugyanis az elhízás is okozhat ízületi gyulladást, fájdalmakat.
  • Az időjárásnak megfelelő öltözetben induljunk el a szabadba.
  • Tegyük ezt rendszeresen: inkább rövidebb ideig tartson a mozgás (min. 30 perc), de a heti gyakoriságát tekintve legalább 3 alkalommal, hosszabb kihagyások (szünetek) nélkül.
  • Amennyiben az ízület akut gyulladásban van, várjunk egy-két napot, amíg a gyulladás elmúlik és legyünk óvatosak.
  • A mozgás által felgyorsul a vérkeringés a lábakban, az ízületek vérellátása javul. Ezáltal még a hideg által előidézett izomgörcs is hamarabb oldódik. A szabadban végzett mozgás erősíti az immunrendszert, és pozitív hatással van a vegetatív idegrendszerre is.

Kovácsné Szabó Edit - EFI – szakmai vezető

+ Őszi állapotfelmérés, téli előkészület

Őszi állapotfelmérés, téli előkészület
Ősszel a nyárinál több a teendő: a családban, egészségünk megőrzésében egyaránt. Megterhelés ez testileg-lelkileg egyaránt, amire föl kell készítenünk magunkat.

Az új ősz, új ritmus és terhelés lehet azonban egy tudatosabb életvitel kezdete is mindannyiunk számára. Remek lehetőség, hogy hétköznapjainkat átgondolva, olyan rutint alakítsunk ki, melyben egészségesen, kiegyensúlyozottan élhetünk. Remek alkalom, hogy tudatosan felkészüljünk a közelgő nagyobb megterhelésre, és számot vessünk saját szervezetünk állapotával is. Ha szervezetünk erős, és egészségesek vagyunk, ha nincsenek panaszaink, akkor is hasznos legalább évente egyszer az állapotfelmérés. Ha viszont aggasztó tüneteket észlelünk, nyomban forduljunk orvoshoz! Az ősz eleji rossz közérzet, a sorozatos megfázás utalhat arra is, hogy immunrendszerünk valami terheli, netán baktériumok, vírusok támadtak meg bennünket. Az is lehet, hogy helytelenül táplálkozunk, és emiatt hiányzik szervezetünkből egyik-másik vitamin, ásványi anyag. Érdemes még a téli hideg beállta előtt felkészíteni szervezetünket az évszakváltozás okozta terhelésre. Figyeljünk fokozottan a gyermekekre és az idősebbekre egyaránt.

A méz nemcsak Micimackó kedvenc eledele, hanem antibiotikumos hatásának köszönhetően a betegségek kiváló ellenszere is. Naponta egy kanál méz megelőzésképpen, de torokgyulladás, nátha esetén többször is fogyaszthatjuk. Gyógynövényteáinkat is ízesíthetjük vele, de soha sem szabad túl forró teába tenni, mert elveszíti hatóanyagait.

Ne feledkezzünk meg a napi friss gyümölcs- és zöldségadagunkról sem, mert a magas vitamintartalmuk természetesen növeli a szervezet ellenálló képességét. A reszelt almából és sárgarépából készült saláta mézzel és pár csepp citromlével nemcsak ízletes és vitaminokban gazdag, de béta karotin tartalma miatt nátha esetén gyógyítja az orr nyálkahártyáját is.

Egészségi állapotunk felmérését kezdhetjük szakember bevonásával, állapotfelméréssel, vagy kényelmesen, otthonunkban is, a házi egészségvédő eszközök segítségével. Állapotunk egyszerű ellenőrzése (testsúlyváltozás, vérnyomás, a vércukor-, koleszterinszint mérése) megmutatja, vannak-e teendőink egészségünk okán. Figyeljünk a legapróbb jelekre is, hiszen a szervezetben elindult negatív folyamatokat könnyebb az elején megállítani, mint amikor már komoly tüneteket észlelünk! A tudatos és elővigyázatos életmód meghatározza mindennapjainkat, hangulatunkat, közérzetünket.

Ezt az állapot felmérést kérje a Kisteleki Egészségfejlesztési Iroda munkatársaitól! Munkatársunk az alábbi telefonszámon részletes felvilágosítással és időpont egyeztetéssel várja hívásod! T: 0662/258-455 !

Jelen tájékoztató a Kisteleki Térségi Egészségügyi Központ Nonprofit KFT TÁMOP-6.1.2./LHH/11/B-2012-0002 „Együtt gondolkodunk, együtt gondoskodunk” –egészségfejlesztési programok a kisteleki kistérségben című pályázatának keretén belül készült.

Kovácsné Szabó Edit - EFI – szakmai vezető

+ Amit a Candidáról tudni kell

Állandó túlsúllyal küzdesz, vagy gyakran tapasztalsz izzadást, emésztési nehézséget, koncentrációs zavart? Tudtad, hogy ezek a tünetek is utalhatnak a Candidára?

Ezeken túlmenően még sokféle egyéb tünet is észlelhető, ha szervezetünkben elszaporodott az egyébként ártalmatlan Candida- gomba, melyek a következők lehetnek:

  • Állandó éhségérzet, diéta ellenére is makacs túlsúly
  • Kellemetlen lehelet
  • Erőteljes hajhullás
  • Éjszakai verejtékezés
  • Viszketés, bőrpanaszok, akne
  • Krónikus hasmenés vagy székrekedés
  • Hullámzó kedélyállapot, csökkent libidó
  • Fekélyes fájdalom, bélgázok, hasi puffadás
  • Gyakori felfázás, hólyaghurut, megnőtt hüvelyváladékozá
  • Fejfájás, súlyos esetben egyre gyakrabban előforduló migrén
  • Kimerültség, levertség, állandó fáradtságérzet, koncentrációs zavarok

Mi is az a Candida?

A Candida olyan élesztőgomba, mely természetes módon jelen van a szervezetben. A nemi traktusban, a bélben, a szájban, a nyelőcsőben és a torokban is megtalálható, és alapvetően nem okoz semmilyen problémát. Az immunrendszer meggyengülése esetén azonban a Candida gomba elszaporodhat, panaszokat okozhat. Túlzott elburjánzása súlyos betegségekhez vezethet, amely nőknél négyszer olyan gyakran fordul elő, mint férfiaknál. A nők egyik leggyakoribb panasza, a hüvely környékén előforduló gyulladásos fertőzés, hüvelygomba kórokozói a különböző Candida típusok.

Milyen okok vezethetnek a Candidiasis kialakulásához:

  • Egészségtelen táplálkozás. A túlzott cukor, keményítő, fehérliszt, élesztő, feldolgozott és finomított élelmiszer, tartósítószer fogyasztás. A vitaminban és ásványi anyagokban szegény táplálkozás. Mindezek rombolják az immunrendszert, utat engednek a fertőzéseknek.
  • A baktériumölő-szerek. A túlzásba vitt sterilitás hajszolásával elpusztulnak a bőrön élő védő baktériumok is, így természetes „ellenség” hiányában könnyen szaporodik a candida gomba. • Az antibiotikumok túlzott alkalmazása. Az antibiotikumok elpusztítják a belek normál baktériumflóráját, ezzel gyorsul a candida szaporodása. Másrészt az antibiotikumok által elpusztított mikroorganizmusok remek táptalajul szolgálnak a gombáknak.
  • A szintetikus ruhaneműk használata, amely megakadályozza a bőr légzését.
  • A stressz, amely legyengíti az immunrendszert.
  • Fogamzásgátlók, hormon készítmények és szteroidok szedése.
  • Cukorbetegség.

Ha több tünet mellé gondolatban pipát tettél, akkor bizony érdemes részt venned egy kivizsgáláson, mert elképzelhető, hogy megbomlott szervezeted kényes egyensúlya! Erre az egy csepp vérből történő szűrővizsgálatra már most jelentkezhetsz. Helyszín a Kisteleki Egészségfejlesztési Iroda által szervezett Szűrőnap a Kisteleki Egészségügyi Központban 2014.október 18-án szombaton!

Munkatársunk az alábbi telefonszámon részletes felvilágosítással és időpont egyeztetéssel várja hívásod! T: 0662/258-455 !

Jelen tájékoztató a Kisteleki Térségi Egészségügyi Központ Nonprofit KFT TÁMOP-6.1.2./LHH/11/B-2012-0002 „Együtt gondolkodunk, együtt gondoskodunk” –egészségfejlesztési programok a kisteleki kistérségben című pályázatának keretén belül készült.

Kovácsné Szabó Edit - EFI – szakmai vezető

+ Leggyakoribb őszi betegségek

Itt van az ősz, itt van újra… Megkezdődött az iskola. A nyaralások után az iskolában, óvodában, közösségben tartózkodás a gyermekek körében ugrásszerűen fokozza a fertőző felső légúti hurutok előfordulását.

Fontos, hogy már egészen kicsi gyermeknek is tanítsuk meg az alapvető higiénés szabályokat, amelyek alkalmazásával csökkenthető a fertőződés esélye. A legtöbb ilyen fertőzés vírusos eredetű és cseppfertőzéssel, azaz köhögéssel, tüsszentéssel a levegő útján terjed. A „zsebkendőbe köhögj, tüsszents!” régóta ismert szabály ma is érvényes. A gyakori kézmosás szintén hozzájárul a fertőzések elkerüléséhez.

A kullancsok által terjesztett, nagyobb számban megbetegedést előidéző kórokozó a Borrelia burgdorferi baktérium, amely a Lyme-kórt okozza. Ez a betegség megfelelő ideig és dózisban alkalmazott antibiotikus kezeléssel gyógyítható. A meleg őszi napokon a kullancsok még szép számmal fordulnak elő az erdőkben, parkokban és a kertekben, érdemes még ügyelni rá és kirándulás, kertészkedés után kullancs szemlét tartani. Ugyanígy még számolnunk kell egy-egy szabadban elköltött ebéd alkalmával hívatlan vendégek, a darazsak megjelenésével. Mindig figyeljünk az ételünkre, italunkra mert ezekkel észrevétlenül, véletlenül a szánkba kerülő darázs csípése súlyos, akár a légutat elzáró duzzanatot okozhat.

A melegebb nappalok, de az olykor már kifejezetten hideg reggelek és az esetleg napközben is feltámadó hűvös szél kedvez a meghűléses betegségek kialakulásának. Hol fázunk, hol melegünk van. Célszerű ilyenkor a réteges öltözködés, amellyel elejét vehetjük a megfázásoknak. A nyirkos, hűvös, változékony időjárás az idősebbeket is megviselheti. Náluk főleg az ízületi gyulladások fellángolására, rosszabbodására, ízületi fájdalmakra kell számítanunk.

Az ősz az allergiaszezon ideje is. Ismert, hogy az egyik legerőteljesebb allergénünk, a parlagfű augusztustól októberig is virágzik, és ontja pollenjeit. Szorosan a nyomában jár a fekete üröm, amely szintén vidáman virágzik még szeptemberben. Csalánfélék, libatopfélék, füvek is felsorakoznak a pollennaptár őszi hónapjainál.

Az ősz ugyanakkor a megnyugvás, leállás évszaka. Próbáljuk felvenni a természet ősi ritmusát, az élénk, nyüzsgő nyárból engedjük át magunkat a csendes időszaknak. A korai sötétedés, a kései napkelték, mind erre sarkallnak, vegyük ezt észre, engedjünk a természet erejének, lassítsunk. Ez így természetes, mióta ember az ember, de sajnos a mai rohanó, állandóan pezsgő világban hajlamosak vagyunk ezt elfelejteni. Ez is számos betegség okozója lehet.

Az ősz a maga nyugalmával, színorgiáival próbál csábítgatni, segít felkészülni a hosszú, sötét hónapokra. Az évszakhoz igazodó megfelelő életritmus, a harmónia külső és belső környezetünkkel, testi-lelki-szellemi kiegyensúlyozottságot, nyitott, egészséges embert eredményez. A kellemetlenségek ellen felvértezve magunkat, már élvezhetjük az ősz illatait és színeit akár egy-egy szép kirándulás alkalmával.

Jelen tájékoztató a Kisteleki Térségi Egészségügyi Központ Nonprofit KFT TÁMOP-6.1.2./LHH/11/B-2012-0002 „Együtt gondolkodunk, együtt gondoskodunk” –egészségfejlesztési programok a kisteleki kistérségben című pályázatának keretén belül készült.

Kovácsné Szabó Edit - EFI – szakmai vezető

+ Mellrák: Szűrés mindenekelőtt!

Az emlőrák okozta halálozás Magyarországon magas (kb. 2500 eset évente). Az új megbetegedések jelentős hányadát előrehaladott klinikai stádiumban ismerik fel. A szűrés Magyarországon minden veszélyeztetett korú nő számára elérhető, de félelemből vagy hanyagságból kevesebben veszik igénybe, mint kellene. A korai, áttétet még nem képzett emlőrákok 95%-ban tökéletesen gyógyíthatók, így nyilvánvaló a rendszeres szűrések jelentősége és haszna.

A szűrés lényege, hogy a betegséget a korai, preklinikai szakaszban igyekeznek felfedezni, amikor még nem okoz panaszokat, csupán orvosi diagnosztikai módszerek segítségével lehet kimutatni a rákot vagy még szerencsésebb esetben a rákmegelőző állapotot. Az emlődaganatok jól szűrhetők, hiszen fejlődésmenetük ismert, és viszonylag hosszú, körülbelül három év a tünetmentes periódus. Mivel a daganat nagysága és a szóródás megindulása közötti összefüggés ismert, nyilvánvaló, hogy minél korábban, minél kisebb méretű tumorokat sikerül kiszűrni és kezelni, annál nagyobb az esély, hogy ezzel az áttétek képződése is megelőzhető.

Az emlőszűrés módszerei az emlők lágyrész röntgenvizsgálata, a mammográfiás vizsgálat és az orvosok által, tapintással végzett emlővizsgálat. A fizikális vizsgálatok közé tartozik az emlők önvizsgálata is. Az emlők önvizsgálatát rendszeresen gyakorlók között kevesebb 2 cm-nél nagyobb, elhanyagolt rák fordul elő, mint az átlag népességben. Tény az is, hogy az asszonyok általában úgy kerülnek orvoshoz, hogy ők maguk ismerik fel a gyanús csomókat emlőjükben. De az önvizsgálat a szűrővizsgálatot nem helyettesíti, vagyis nem teszi feleslegessé! Az emlők lágyrész röntgenvizsgálata (mammográfia) és az emlők fizikális vizsgálata együttesen képes kimutatni az emlő állományában rejtetten növő, nem tapintható, akár 5 mm átmérőjű korai rákot is. Az ultrahangvizsgálatot a mammográfiás szűrést kiegészítő vizsgálatként alkalmazzák, önmagában nem diagnosztikus értékű. Az emlőszűrés lágyrész röntgenvizsgálattal (mammográfia) 45-65 év között, kétévenként indokolt. Az ilyen korú nők névre szóló értesítést kapnak a rákszűrés esedékességéről.

A negatív szűrővizsgálati eredményt adó esetekben az asszonyokat 2 év elteltével hívják ismételt szűrővizsgálatra. A szervezett szűrésnek a beteg kikérdezésével a családi előfordulás és örökletesség feltérképezése is része. A családi kórelőzmény alapján genetikai vizsgálat is indokolt lehet.

2014. október 17-én Csongrád Megyében szervezett emlőrák szűrést rendeznek a Szűrési Staféta program keretén belül! Minden érintett hölgy, aki behívót kap a szűrésre, éljen a lehetőséggel és keresse fel a szegedi emlőrák szűrő központot!

Jelen tájékoztató a Kisteleki Térségi Egészségügyi Központ Nonprofit KFT TÁMOP-6.1.2./LHH/11/B-2012-0002 „Együtt gondolkodunk, együtt gondoskodunk” –egészségfejlesztési programok a kisteleki kistérségben című pályázatának keretén belül készült.

Kovácsné Szabó Edit - EFI – szakmai vezető

+ Látásproblémák kisiskoláskorban

Nem jegyzetel, hibásan írja le a feladatokat, vagy egyszerűen csak hunyorogva próbálja meg leolvasni a táblára felírt szöveget - a leggyakoribb panaszok, melyekkel kapcsolatban az iskoláskorú gyermekek szülei szemészhez fordulnak.

A környezetünkben látott tárgyak képe bonyolult folyamatok során végül az agyunk látásközpontjában jönnek létre. Egészséges fénytörésű szemben a beérkező fénysugarak az ideghártyán (retina) egyesülnek, ekkor keletkezik az éles kép. Rövidlátó szem esetében azonban a fény, illetve a nézett tárgy képe a retina előtt fókuszálódik, így a kép homályos.

A látásproblémák kialakulásában döntő szerepet játszanak az örökletes tényezők, így azokban a családokban, ahol a szülők, nagyszülők is szemüveget vagy kontaktlencsét viselnek, különösen ajánlott a látásvizsgálat elvégeztetése a gyermeknél. A genetikai hajlamot felerősítheti a túl sok, nem megfelelő fényviszonyok melletti, túl közelről történő olvasás és számítógép használat. Egy korábbi kutatás alapján a nem megfelelő táplálkozás, a túlzott szénhidrát fogyasztás következtében jelentkező fokozott inzulin termelés is szerepet játszhat kialakulásában.

A gyermekek szemészeti vizsgálatának elvégzése 1 és 3 éves korban és az iskolakezdéskor javasolt. A problémák így idejében kiszűrhetők és megfelelő módon orvosolhatók. Ha a rövidlátás az iskolakezdés után jelentkezik, akkor elsősorban a következő jelek alapján ismerhető fel:

  • a gyermek nem, vagy rosszul olvassa a táblára írt szöveget.
  • távolba nézés során hunyorog, így próbálja élesíteni a homályos képet.
  • labdajátékokban rosszul teljesít, nehézséget okoz számára a pontos célzás, passzolás.
  • az iskola folyosóján, az utcán is gondot okozhat a távolabbi személyek felismerése.
  • a gyermek gyakrabban panaszkodhat fejfájásra, melyet a szem megerőltetése is okozhat.
  • A rövidlátás egyszerű vizsgálattal kimutatható. A vizsgálat menete a következő:
    • speciális, gyermektáblák olvastatása, megadott távolságról,
    • pupillatágító szemcsepp beadása után a fénytörési hiba lemérése,
    • gyerekek számára használható komputeres szemvizsgálat is végezhető,
    • próbakeretbe behelyezik a mért dioptriájú lencséket,
    • ezzel ismét olvastatják a gyermeket.
    • réslámpás vizsgálattal megnézik a szem elülső és hátsó részeit.
    • felírják a szemüveget.

A vizsgálatok fájdalommentesek - egyedül a pupillatágító szemcsepp okoz pici csípő érzést. Nagyban megkönnyíti a vizsgáló dolgát, ha a szülő előtte felkészíti a gyermeket, ha a kisbeteg nem fél a vizsgálatoktól. A vizsgálat eredményei alapján elkészül a gyermek számára megfelelő szemüveg, melynek segítségével az éleslátás biztosítható. Szemüvegek ma már széles forma- és színválasztékban kaphatók, így biztosan minden kisiskolás megtalálja az egyéniségének, ízlésének legmegfelelőbb darabot, melyet azután szívesen is visel majd.

Jelen tájékoztató a Kisteleki Térségi Egészségügyi Központ Nonprofit KFT TÁMOP-6.1.2./LHH/11/B-2012-0002 „Együtt gondolkodunk, együtt gondoskodunk” –egészségfejlesztési programok a kisteleki kistérségben című pályázatának keretén belül készült.

Kovácsné Szabó Edit - EFI – szakmai vezető

+ Nyári bőrbetegségek és azok kezelése

Bizonyos bőrbetegségek gyakrabban jelentkezhetnek nyáron, főként azért, mert az izzadás provokálja azokat, vagy a vízben fertőződhetünk meg velük. Ilyenek a szemölcsök, gombás bőrelváltozások vagy a meleg kiütések.

Szemölcsök
A vírusos szemölcsök számos fajtája létezik, az ún. tipikus szemölcs félgömb alakú, halványsárga vagy piszkos szürke göbcse, amely nem viszket, és csak sérülés esetén fáj. Ha a képletben apró fekete pontok látunk, egészen biztosan szemölcsről, és nem tyúkszemről van szó. Gyerekeknél nagyon gyakran fordul elő a fertőző uszodaszemölcs, mely apró behúzódott közepű, vöröses színű kissé kiemelkedő elváltozás. (Akiknél jelentkezik ez a bőrbetegség, a teljes gyógyulásig nem szabad uszodába járniuk.) Az arcon, szemhéjakon, nyakon, hónaljakban fonálszerű, vékony, kocsányos szemölcsök nőhetnek, amelyek nem vírusos eredetűek.

Mit tehetünk? Ha csak egy szemölcs is megjelenik, azonnal kezdjük el a kezelést, vagy forduljunk bőrgyógyászhoz, mert nagyon gyorsan elterjedhetnek, így később sokkal nehezebb kiirtani őket. A szemölcsök eltávolíthatók szemölcsirtó szerek helyi alkalmazásával, fagyasztással, sebészeti úton, elektromos- vagy lézerkéssel való roncsolással, vagy ezek kombinációjával. A megelőzés fontos lépése a szárazon tartott bőr, a jól szellőző lábbeli, és az izzadtságot felszívódó pamut zokni, ugyanis a vírusok könnyebben bejutnak a felázott bőrbe.

Gomba
A tévhitekkel szemben a gombásodást gyakran a túlzott tisztaság eredményezi. Jellemzően túlsúlyos, erősen izzadó személyeket érint a vörös, viszkető, hámló gombásodás. Gyakori az ún. atlétaláb, amely a lábujjközök gombás, repedező, viszkető fertőzése. Nyáron találkozhatunk a napgombával, ami a felsőtesten kerek, finoman hámló, kezdetben barnás foltokat okoz, melyek nem viszketnek. Napozáskor a fertőzött területeken nem képződik pigment, az elpusztult gombatelepek helyén fehér foltok láthatók, amelyek azonban nyom nélkül gyógyulnak.

Mit tehetünk? Már a korai tünetek alapján javasolhat a bőrgyógyász külsődleges, vagy súlyosabb esetben szájon át szedhető gyógyszerelést is. (A recept nélküli szerek nem mindig elegendőek!) A nehezebben orvosolható körömgombásodás diagnózisánál felhasználható a mikroszkópos és tenyésztéses technika, így a gyógyszerelés célzottabbá válhat. Ha a körömgomba nagy területet érint, nem érdemes a drága, vény nélküli szerekkel próbálkozni, ilyen esetben a bőrgyógyászati kezelés célravezetőbb lehet.

Melegkiütés
Főleg gyermekeken jelentkezhetnek a nagy melegben testszerte apró, vörös, néha viszkető kiütések. Ilyen esetekben a legfontosabb a bőr szárítása hintőporokkal, esetleg zinkes rázókeverékkel. Fontos, hogy kisgyermekek minél többet legyenek ruha nélkül, illetve csak pamut ruhákat szabad viselniük, mivel a műszálas ruhákban jobban izzadnak. Természetesen ez ugyanúgy igaz a felnőttekre is. Ha erős a viszketés, akkor receptköteles antihisztamin sziruppal lehet enyhíteni. A helyes eljárás kiválasztásához mindenképpen érdemes szakorvoshoz fordulni.

Jelen tájékoztató a Kisteleki Térségi Egészségügyi Központ Nonprofit KFT TÁMOP-6.1.2./LHH/11/B-2012-0002 „Együtt gondolkodunk, együtt gondoskodunk” –egészségfejlesztési programok a kisteleki kistérségben című pályázatának keretén belül készült.

Kovácsné Szabó Edit - EFI – szakmai vezető

+ A kánikula hatásai szervezetünkre

A meleggel kapcsolatos riasztást háromfokú skálán közli a meteorológiai szolgálat. A legalacsonyabbat (sárgát) abban az esetben adják ki, ha a napi középhőmérséklet megközelíti a 25 Celsius fokot. A narancssárga riasztás akkor lép életbe, ha a napi középhőmérséklet három napon át meghaladja a 25 fokot, vagy egy napon átlépi a 27-et. A legmagasabb (vörös) a riasztás akkor, ha három napon keresztül 27 fok fölött van a napi átlaghőmérséklet.

Hőkollapszus
A meleg miatti ájulás (banális hőségkollapszus) esetén az eszméletvesztés rövid ideig tart: néhány pillanattól pár percig, de sosem húzódik 15 percnél tovább. A beteg az ájulás előtt gyengeséget, émelygést érez, jelentkezhet fülzúgás vagy a látás elhomályosulása, az egész test hirtelen leizzadása.

A hőkollapszus oka a magas külső hőmérséklet miatt kialakuló vérkeringési átrendeződés: a szervezet úgy próbálja magát hűteni, hogy a periférián elhelyezkedő (a test középvonalától távolabb eső) erek kitágulnak, elősegítve a hőleadást. Ezzel párhuzamosan intenzív verejtékezés is megfigyelhető. Arra hajlamos egyéneknél e két tényező együttesen az agyi vérkeringés átmeneti zavarát eredményezi, amely a tudat elvesztését vonja maga után.

Napszúrás
Az enyhe panaszok fejfájás, szédülés, kábultság, émelygés, hányinger formájában jelentkeznek. A beteg kerüli a fényt, szívesebben tartózkodik hűvös, elsötétített helyiségben. Súlyos esetben a testhőmérséklet hirtelen, jelentős emelkedése következik be (akár 39-40°C is lehet). A nagyfokú fejfájás mellett a tarkó kötöttsége, merevsége alakul ki. A beteg tudata zavart lehet, eszméletét elveszítheti. Csecsemők esetében jellegzetesen visító sírás, a kutacs feszülése és elődomborodása észlelhető. A csecsemő enyhe fizikai ingerekre is erős védekező mozgásokkal reagál.

Nagy melegben fontos a folyadék utánpótlás biztosítása! A legfontosabb teendő, hogy árnyékos helyre, célszerűen hűvös helyiségbe jusson a beteg. A tarkóra helyezett hideg vizes borogatás jó hatású. A beteg 30 fokos szögben megemelt felsőtesttel feküdjön, s apró kortyokban fogyasszon hűvös folyadékot, lehetőleg vizet, és sohasem alkoholtartalmú italt! Enyhe esetben otthoni, két-három napos ágynyugalom javasolt hűvös, fénytől védett, esetleg sötét szobában. Azonban ha a tünetek nem javulnak vagy esetleg rosszabbodnak, mindenképpen kórházi kezelés szükséges.

Kiszáradás
Az izzadás folyadék- és elektrolit (só) vesztéssel jár, és ezek pótlása nélkül kiszáradáshoz (dehydratio, exsiccosis) vezet. Ennek lehet tünete a fáradékonyság, az étvágytalanság, szédülés, fejfájás, a szapora szívverésérzés, hányinger-hányás, az izomgörcsök és az eszméletvesztés.

Hőguta
Amennyiben magas külső hőmérsékleti viszonyok mellett végzett nehéz fizikai munka során termelődő hőmennyiséget a szervezet nem képes leadni, a testhőmérséklet akár a 41 °C fokot is elérheti. Kezdetben fejfájással, szédüléssel, hányingerrel, hányással, majd tartós expozíció esetén akár tudatzavarral, eszméletvesztéssel, vagy más idegrendszeri tünettel járó hőguta alakulhat ki.

Mit tegyünk az eszméletét vesztett emberrel? Ha szédülésre, émelygésre panaszkodik, mielőbb fektessük le, lehetőleg szellős, árnyékos, hűvös helyen. Ájulás esetén lábait kissé emeljük meg, polcoljuk alá. Ruházatát lazítsuk meg. Amennyiben még nem tért magához, ellenőrizzük a légzést és keringést (banális hőkollapszus esetében ezek normálisak). Ha a beteg elesett, vizsgáljuk meg, hogy nem szenvedett-e sérüléseket, szükség esetén lássuk el azokat. Ha állapota néhány percen belül sem rendeződik, azaz nem tért magához, biztosítsunk légutat neki stabil oldalfektetéssel! Eszméletvesztés esetén hívjunk mielőbb mentőt (104)! Az eszmélet visszatérése után maradjunk vele, kérdezzük meg, megütötte-e magát, igényel-e segítséget. Figyeljünk egymásra otthon, az utakon és a fürdőkben is!

Jelen tájékoztató a Kisteleki Térségi Egészségügyi Központ Nonprofit KFT TÁMOP-6.1.2./LHH/11/B-2012-0002 „Együtt gondolkodunk, együtt gondoskodunk” –egészségfejlesztési programok a kisteleki kistérségben című pályázatának keretén belül készült.

Kovácsné Szabó Edit - EFI – szakmai vezető

+ Házi praktikák leégésre

Hűtsük le magunkat!
Napégés esetén is, mint másfajta égés esetén, a legfontosabb a hűtés. Hideg vizes tusolás, illetve hideg borogatások alkalmazása a leghatékonyabb. Fekete tea jó erős lehűtött főzetét is használhatjuk erre a célra, mert a teában található savak visszaállítják a bőr pH-értékét. Ha bírjuk, akkor beülhetünk egy kád hideg vízbe is, amit hatásosabbá tehetünk, ha teszünk bele egy csészényi almaecetet vagy egy kiskanál szódabikarbónát. Csak arra figyeljünk, hogy ne tartson túl sokáig a fürdő, mert akár sokkos állapot is kialakulhat, különösen gyerekeknél és időseknél. Emellett az egyébként is száraz, sérült bőr felázik, és még inkább kiszárad. A borogatást gyakran kell cserélni, amint átmelegedett a nedves géz vagy törölköző, különben épp az ellenkező hatást érjük el vele, csak fokozzuk a gyulladást.

Segítség a konyhából
A hideg tejföl, uborka, reszelt krumpli használata régóta az ismert házi praktikák közé tartozik, pH-normalizáló, hűsítő hatásuk jól kihasználható enyhe napégés esetén. Ezeket csak addig szabad a bőrön hagyni, amíg át nem melegednek. Súlyosabb leégés esetén, ha apró sebek, hólyagok jelennek meg a bőrön, akkor ne kenjük rá ilyesmit, mert akár fertőzést, gyulladást is okozhat a sebbe bekerülve

Konyhakert kincse
Az aloe vera növény leveléből nyert gél érösszehúzó, gyulladáscsökkentő hatású, szépen lehúzza az égés következtében kialakult duzzanatot és vörösséget. Vegyünk egy cserepes növényt, vágjunk le egy levelet, hosszába vágjuk szét egy késsel, és a levével, zseléjével kenjük be a leégett bőrt. Vigyázni kell azonban, hiszen sokan allergiások lehetnek erre a növényre, ráadásul sérült bőrön könnyebben alakul ki allergiás bőrgyulladás.

Pótoljunk!
Sokat segíthet az antioxidánsok szedése is. Az E-vitamin segíti a bőr regenerálódását, mivel megköti a napégés során a bőrben felszabadult szabad gyököket. Ha szükséges, akkor lehet gyulladás gátló tablettákat szedni, például aszpirint, vagy bármilyen nem szteroidos készítményt.

Hidratálás
A száraz, napégett bőrt mindenképpen hidratálni kell. Fürdésnél lehetőleg ne használjunk szappant, hagyományos tusfürdőt, mert a bőr egyébként is károsodott hidrolipid rétegét ezek tovább roncsolják. Helyettük lágyabb, bőrbarát mosakodó krémek használata javasolt. Fürdés, zuhanyzás után lehetőleg vizes bázisú, géles állagú, kifejezetten napozás utánra kifejlesztett testápolókat alkalmazzunk, ezek számos nyugtató hatóanyagot tartalmaznak. Semmiképpen ne válasszunk zsíros, vazelinos vagy olajos készítményeket. Tévhit, hogy a különböző gyógynövénytartalmú olajok (pl. levendulaolaj) hasznosak ilyenkor, mert elzárják a pórusokat és még nagyobb bajt okozhatnak.

Erre igyunk!
Nagyon fontos a folyadékpótlás, hiszen az égett bőrön keresztül sok folyadékot veszítünk. Ha lehet, akkor inkább ásványvizet igyunk, mert így nem juttatunk feleslegesen cukrot és különböző méreganyagokat a szervezetünkbe, mint például mesterséges színezőket és ízfokozókat.

Fontos!
Ha az égett területen hólyagok vagy esetleg sebek is keletkeznek, a hűtést kivéve, semmit ne kenjünk a bőrre, legfeljebb a sebbe Betadine oldatot. Mielőbb keressük fel a legközelebbi bőrgyógyászati rendelőt, ahol az orvos felméri az égés súlyossági fokát, megítéli, hogy szükségünk van-e kórházi ápolásra, és megfelelően ellátja a mélyebb égési sebeket, az erre használatos krémekkel, kötszerekkel.

Jelen tájékoztató a Kisteleki Térségi Egészségügyi Központ Nonprofit KFT TÁMOP-6.1.2./LHH/11/B-2012-0002 „Együtt gondolkodunk, együtt gondoskodunk” –egészségfejlesztési programok a kisteleki kistérségben című pályázatának keretén belül készült.

Kovácsné Szabó Edit - EFI – szakmai vezető

+ Strand és annak veszélyei

Végérvényesen beköszöntött a nyár, elindult a strandszezon. Mindenki a partok, aquaparkok felé veszi az irányt. De tudjuk, hogyan készüljünk fel egy ilyen víz közeli élményre? Milyen veszélyeket okozhat egy nem jól megválasztott fürdőhely?

A zsúfolt standokon a gyermekek – a pelenka sem tökéletes megoldás, mert oldalt kiszivároghat a végtermék – mellett minden ötödik felnőtt belepisil a vízbe. Emiatt rengeteg baktérium kerül a vízbe, ami különböző fertőzésekhez vezethet. Az uszodák, de még a gyermekmedencék sem kivételek, a fertőzés ott is lesben áll, így érdemes minden apró kis panaszra odafigyelni a nyári strandolási időszakban.

Szinte nincs olyan gyermek, aki ne próbálna meg a víz alatt bohóckodni vagy kézen állni, így elkerülhetetlen az, hogy a fülbe kerüljön víz, mely a külső hallójárat gyulladásához vezethet. Ilyenkor olyan tünetek léphetnek fel, mint a viszketés, nyomásérzékenység a fülkagyló körül, súlyosabb esetben fülváladékozás. Érdemes orvoshoz fordulni vele, mert egy egyszerű vizsgálatot követően antibiotikumot tartalmazó fülcseppel, gyulladáscsökkentőkkel hamar kezelhető a probléma.

A fülek mellett érdemes a szemekre is odafigyelni, ugyanis a kórokozókkal fertőzött víz, vagy ha esetleg homok jut a gyermek szemébe, kötőhártya-gyulladás kialakulásához vezethet. Ha ilyen probléma lépne fel, először próbáljuk meg mi magunk a kisgyerek szemébe került szennyeződést alaposan kiöblíteni tiszta vízzel. Ha a probléma továbbra is fennáll, előfordulhat, hogy komolyabb gond van a háttérben. Vírusos eredetű fertőzés esetén fájdalom, égő viszkető érzés jelentkezik, bakteriális gyulladás pedig gennyes váladékozást okoz. Az ilyen gyulladásokat az orvosok szemcseppel gyógyítják, ami pár nap alatt enyhülést hozhat a fájdalmakra.

Általános szabály, hogy az uszodába mindig vigyünk váltópapucsot, ami a lábon terjedő fertőzésektől véd meg. A lábgomba nagyon súlyos gondokat okozhat, mert a lábujjak között égő, vörös, viszkető és fájdalmas fertőzés kialakulásához vezethet. Ennek kezelésére krémek tömkelege áll rendelkezésre, de inkább a megelőzésre törekedjünk. A legfontosabb, hogy mindig viseljünk papucsot az uszodában és a lábunk szárazra törölgetése mellett érdemes a papucsunkat is megszárítani.

Végül, de nem utolsó sorban egy kényesnek tűnő terület, aminek problémájára nagyon fontos odafigyelni! A vízben előforduló kórokozók húgyúti fertőzést is okozhatnak, amire érdemes már kiskorban nagyobb figyelmet fordítani. A kicsik sokszor nem mondják, hogy mi a baj, ezért ne menjünk el olyan probléma mellett, ha arra panaszkodik, hogy csíp a pisi, esetleg azt vesszük észre, hogy pisiléskor sír, vagy nem akar vizelni. Ezt a panaszt komolyan kell venni, mert kezeletlen esetben akár vesemedence gyulladáshoz is vezethet! Ilyenkor elengedhetetlen a vizeletvizsgálat, mert az orvos ez alapján dönt a kezelésről.

A strandok persze nem csak veszélyeket tartalmaznak, hatalmas örömforrások is. Ha egy kicsit odafigyelünk óriási móka és kaland tud lenni egy gyermek számára a Balaton partján homokvárat építeni vagy a minden vágyat – és izgalmat – kielégítő színes csúszdás aquaparkok, élményfürdők. Érdemes tehát a nyáron is vízpart felé venni az utat.

Jelen tájékoztató a Kisteleki Térségi Egészségügyi Központ Nonprofit KFT TÁMOP-6.1.2./LHH/11/B-2012-0002 „Együtt gondolkodunk, együtt gondoskodunk” –egészségfejlesztési programok a kisteleki kistérségben című pályázatának keretén belül készült.

Kovácsné Szabó Edit - EFI – szakmai vezető

+ Kullancscsípés veszély!

A világon évente 1 milliárd ember fertőződik meg a kullancsok és szúnyogok által terjesztett betegségekben, akik közül 1 millió ember meg is hal a betegségekben. Európában évente átlagosan 77 ezer ember betegszik meg a szúnyogok, illetve kullancsok csípése miatt; 1990 és 2010 között több mint 1,5 millió ember. A megbetegedések azonban a következő években tovább terjedhetnek és intenzívebbé válhatnak.

A leggyakoribb, szúnyogok és kullancsok által terjesztett betegség a malária, a dengue-láz és valamint a Lyme-kór. E legutóbbi a leggyakoribb kullancsok útján terjedő betegség Európában: az elmúlt két évtizedben 360 000 esetet jelentettek.

A kullancsok elleni védekezésnek két formája van: egyrészről a riasztás, illetve megelőzés rovarriasztó szerekkel; másrészről irtás, permetezéssel.

Előzzük meg a kullancscsípést!
Használjunk rovarriasztó szereket, szabadban viseljünk zárt ruházatot, helyezzünk ki kullancsveszélyre figyelmeztető feliratot! Emellett kullancs encephalitis ellen védőoltás is rendelkezésre áll.

Mit tegyünk a kullancscsípéssel?
Fontos, hogy a bőrbe fúródott kullancsot minél korábban felfedezzük. Ezért tartsunk kullancsvizitet! A kullancs a csípést, illetve megkapaszkodást követően kb. 4-6 óra múlva juttathatja a kórokozóval fertőzött nyálát az emberbe, ezért mielőbbi felfedezése, a kullancsvizit elvégzése és a bőrbe fúródott kullancs azonnali eltávolítása igen lényeges. Elsősorban a hajlatokat és a deréktájékot vizsgáljuk át, mert a kullancsok ezekre a helyekre fúrják be magukat a leggyakrabban! Figyeljünk oda, hogy a kullancscsípést ne tévesszük össze az anyajegyekkel!

Hogyan távolítsuk el a kullancsot?
A kullancsot csipesszel vagy a Kapiller-féle kullancs kanállal lehet a legkönnyebben eltávolítani. Ha ilyenek nincsenek kéznél, akkor a bőrből két körmünk közé fogva, gyengén csavaró mozdulatokkal húzható ki. A kullancs feje leszakadhat, amely a bőrben maradva idegentestként (pl. szálka) viselkedik. Célszerű a befúródott kullancs helyét és eltávolításának idejét a naptárba feljegyezni, hogy az esetleges tünetek megjelenésekor az orvost tájékoztathassuk.

Jelen tájékoztató a Kisteleki Térségi Egészségügyi Központ Nonprofit KFT TÁMOP-6.1.2./LHH/11/B-2012-0002 „Együtt gondolkodunk, együtt gondoskodunk” –egészségfejlesztési programok a kisteleki kistérségben című pályázatának keretén belül készült.

Kovácsné Szabó Edit - EFI – szakmai vezető

+ Hasznos tippek háztartási balesetek megelőzéséhez

A háztartásokban előforduló balesetek száma minden fejlett országban igen magas, Magyarországon legalább évi negyedmillió otthoni baleset történik. Ezek a tények világossá teszik, hogy a háztartási balesetek megelőzése, a veszélyhelyzetek végiggondolása és kivédése az egyik legfontosabb feladat mindannyiunk számára.

A háztartási balesteknek és sérüléseknek megszámlálhatatlan formája van. Aligha túlzunk, ha azt állítjuk, hogy amit csak el tudunk képzelni, az már előfordult. Szinte minden veszélyforrást jelenthet. Ilyen az elzárt gyógyszeres doboz, a konnektor vagy egy egyszerű kés és gyufa. A gyerekek nagyok kíváncsiak, nincs veszélyérzetük és ügyetlenek. Sokszor próbálnak segítségünkre lenni az apró kezeikkel, és szeretnének bekapcsolódni a házmunkába.

A mérgezéses baleset leginkább a 1-6 éves korosztályt veszélyezteti és az egyik leggyakrabban előforduló háztartási baleset. A mérgezésnek is több típusa van: gyógyszer, marószer vagy étel okozta mérgezésről beszélhetünk. A gyógyszerekre nem véletlenül írják rá, hogy azokat gyermekek elől gondosan el kell zárni. Amint megérti, beszéljünk vele erről, érttessük meg vele, hogy miért lehetnek veszélyesek a gyógyszerek. A marószerek okozta mérgezések is többnyire megelőzhetők, ha például a gyermek számára elérhetetlen helyen tároljuk ezeket a veszélyes vegyszereket, és szigorúan a saját, gyári dobozukban, csomagolásukban. (Ne töltsünk semmilyen háztartási vegyszert, veszélyes anyagot, készítményt üdítős vagy más megtévesztő dobozba) .

Hiába a felnőttek szerető gondoskodása, minden családban előfordulnak balesetek. Fontos, hogy ezeket a helyzeteket jól kezeljük, mert a reakciónkon életek is múlhatnak. A háztartási balesetek nagy része megelőzhető, és egy kis odafigyeléssel megúszhatóak a komolyabb sérülések.

Általános teendők:

  • Készüljünk fel az éles helyzetek kezelésére.
  • Őrizzük meg ilyenkor is hidegvérünket!
  • Koncentráljunk a feladatra, és akadályozzuk meg, hogy félelmeink eluralkodjanak rajtunk.
  • Határozott fellépéssel keressük meg a baj forrását, és gondoljuk végig lépésről lépésre a teendőket. A késlekedés nélkül meghozott döntésekkel és azonnali beavatkozással értékes időt nyerhetünk.
  • A segélyhívó telefonszámokat tegyük jól látható helyre, és a gyerekeket is tanítsuk meg, hogyan kell mentőt hívni.

Egyéb hasznos információk

  1. A sütés és főzés során lehetőség szerint nyissuk ki a konyhai ablakot, még akkor is, ha hideg tél van. Ez főleg akkor fontos, ha gáztűzhelyt használunk, hiszen a főzés során termelődő szén-dioxid túl nagy mennyiségben életveszélyes lehet. Lehetőség szerint teljesen nyitható ablak legyen a konyhában is.
  2. A gázt, ha már nem használjuk, kapcsoljuk ki. Ugyan így a villanytűzhelyt is. Így nem csak az égési veszélyt akadályozzuk meg, de spórolhatunk az energiával is.
  3. Az elektromos konyhai kisgépeket csúszásmentesen, száraz felületen használjuk.
  4. A darálók, aprítók használata során nem szabad a munkafolyamatot kézzel gyorsítani (pl. darálóba nem toljuk az aprítanivalót kézzel).
  5. Használat után a kisgépeket azonnal áramtalanítani kell. Kihúzásnál a gép csatlakozódugóját kell megfogni és kihúzni. A vezetéket megrántani nem szabad.
  6. Gyerekek csak akkor segítsenek a konyhai feladatokban, ha már biztonsággal kezelik a kisgépeket, de akkor is kizárólag szülői felügyelet mellett.
  7. Figyeljünk a konyha tisztaságára. A padlóra leeső ételdarabok, vagy lecsepegő folyadékok csúszás, és baleset veszélyesek.
  8. A tűzhelyre helyezett nyeles edényeket úgy használjuk, hogy a nyele ne lógjon túl a tűzhely szélénél. A kilógó nyelekbe beleütközhetünk, és könnyen leforrázhatjuk magunkat.
  9. A fedővel ellátott edényeket óvatosan emeljük le. Legjobb, ha csak résnyire emeljük fel egy oldalon, közben a fejünket eltartjuk a felcsapó gőz irányától. Praktikus, ha üvegfedővel ellátott edényekben és lábosokban főzünk, hiszen így folyamatosan szemmel tarthatjuk a készülő ételt, és nem kell pánikszerűen emelgetni a fedőt.
  10. A magas fokra felhevült tepsikhez és edényekhez sütőkesztyűvel nyúljunk csak, így elkerülhető a kéz megégése, felhólyagosodása.

Jelen tájékoztató a Kisteleki Térségi Egészségügyi Központ Nonprofit KFT TÁMOP-6.1.2./LHH/11/B-2012-0002 „Együtt gondolkodunk, együtt gondoskodunk” –egészségfejlesztési programok a kisteleki kistérségben című pályázatának keretén belül készült.

Kovácsné Szabó Edit - EFI – szakmai vezető

+ A nap áldása és veszélyei – Készüljünk a nyárra!

A melanoma nem viccel! Megtámadhat gyerekeket, tinédzsereket, fiatalabb és idősebb felnőtteket egyaránt. Mégis, a 25-35 közötti korosztály a legveszélyeztetettebb: náluk ez az első számú rákhalálozási ok.

Mi is a melanoma? A bőrünkben levő, festékanyagot termelő sejteket hívjuk melanocitáknak. Ez a festékanyag határozza meg a bőr, a szem és a szőrzet színét is, és leginkább arra való, hogy megvédje bőrünket az ultraibolya sugárzás káros hatásaival szemben. Így ha a bőrt sugárzás éri, mi barnulunk, ami önmagában nem is lenne baj. A gond a leégéssel, illetve a nap sugarainak megváltozott minőségével van. A melonoma a bőrrák egyik fajtája, a festéktermelő melanociták kóros elváltozása.

Az anyajegyek rákos elváltozásainál a "4SZ"-t szokták emlegetni: színük, szélük, szimmetriájuk és szélességük alapján vehetjük észre, hogy valami baj van. A melanoma esetében azonban sokszor semmilyen kezdeti jele nincs a problémának, és mire láthatóvá válik a rendellenesség, már nem gyógyítható. Éppen ezért szükséges az anyajegyek szűrése, hiszen a dermatoszkópos vizsgálat még egészen korai stádiumban képes kimutatni az esetleges melanomát. Ha a már meglévő anyajegyek változásnak indulnak, vagy újabb pöttyök - különösen viszkető, váladékozó, vagy gyorsan növő példányok - tűnnek fel a testünkön, minél hamarabb vizsgáltassuk meg őket bőrgyógyászati szakrendelésen! Különösen a nyári erős napsugárzás és a túlzott szoláriumozás lehet az anyajegyekre nézve veszélyes!

A megelőzés legfontosabb elemei:

  • Védd magad az erős napsugárzástól! Használj bőrbarát fényvédő krémeket, kerüld a napot 11 és 15 óra között, és a szabadtéri tevékenységeket is inkább délutánra időzítsd. A felhők nem óvnak teljesen az UV sugaraktól, ne hidd, hogy borús időben nem éghetsz le.
  • A gyerekeket különösen óvni kell a leégéstől, hiszen a bőr nem felejt: minden dózis összeadódik az évek során. Fontos, hogy nyáron mindig legyen rajtuk kis kalap, vagy valamilyen árnyékoló sapka, rendes fényvédő krém, és akár UV-szűrő ruházat - különösen a tengerparton.
  • Ne szoláriumozz, és főleg ne kenj magadra barnulást gyorsító krémeket (A barnulást gyorsító krém nem ugyanaz, mint a barnító krém, mely teljesen ártalmatlan.) A szolárium által kibocsátott UVA sugár mélyebben hatol a bőrbe, mint az UVB, és nagyon erősen károsítja a szöveteket.
  • Ügyelj a ruházatodra. Hordj természetes anyagból készült vékony ruhákat, blúzokat, amik lehetőleg a karod és a lábad is takarják. Ne felejtsd a kalapot és a napszemüveget - utóbbiból olyat válassz, ami az UVA és az UVB sugarakat is szűri.
  • Bizonyos gyógyszerek, mint az antibiotikumok, vérnyomás-szabályozók, fogamzásgátlók, fájdalom- és lázcsillapítók érzékenyebbé teszik a bőrt a napsugárzással szemben. Mindig olvasd el a tájékoztatót, és ha ilyen gyógyszert szedsz, légy még elővigyázatosabb.
  • Rendszeresen ellenőriztesd a bőröd. Ha a magas kockázati csoportba tartozol, vagy elmúltál negyven éves, évente minimum egyszer vizsgáltasd át az anyajegyeid a teljes testfelületen.

Jelen tájékoztató a Kisteleki Térségi Egészségügyi Központ Nonprofit KFT TÁMOP-6.1.2./LHH/11/B-2012-0002 „Együtt gondolkodunk, együtt gondoskodunk” - egészségfejlesztési programok a kisteleki kistérségben című pályázatának keretén belül készült.

Kovácsné Szabó Edit - EFI – szakmai vezető

+ A víz szerepe életünkben

Lassan idén is megérkezik a kánikula, és az ezzel együtt járó egészségügyi problémák. Ennek kapcsán szeretnénk felhívni a figyelmet a megfelelő folyadékbevitelre és az éltető víz fontosságára!

A víz élettani szerepe rendkívül sokrétű az ember szervezetében. Biztosítja a vérkeringést, szabályozza a vérnyomást, lehetővé teszi a tápanyagok oldását, felszívódását és szállítását, befolyásolja a vér összetételét, hőszabályzó szerepével biztosítja a szervezet állandó belső hőmérsékletét. Szervezetünk legfontosabb alkotóeleme. Az emberi test legnagyobb részt vízből áll, az életkor előrehaladtával a víz aránya csökken. A csecsemő szervezete 80%, a felnőtté már csak 60%, az idős szervezet pedig mindössze 50%-ban tartalmaz vizet. Ennek a csökkent vízmennyiségnek kell ellátnia folyadékkal testünk minden részét.

Napi 1400 liter víz folyik át agyunkon és 2000 liter víz mossa át vesénket. Az emberi szervezet azonban igen takarékosan bánik vízkészletével, hiszen naponta mindössze kb. 2,4 litert választ ki, amit táplálék- és folyadékfelvétel útján pótolnunk kell. A napi vízleadás és vízfelvétel mérlege mindkét oldalán tehát átlagosan 2,4 liter: ennyi víz távozik a szervezetünkből a verejtékezés, a légzés, a kiválasztás és az emésztés folyamán, aminek mintegy felét a táplálékokkal, másik felét víz formájában vesszük magunkhoz.

A nyári hőség, a sportolás vagy más intenzív fizikai megterhelés közben sok folyadékot veszítünk és a folyadékvesztés során igen sok ásványi anyag és nyomelem is távozik szervezetünkből. Néhány százalék folyadékveszteség, 70 kg -os testsúlyt figyelembe véve, már több liter víz pótlását teszi szükségessé, aminek elmulasztása esetén izomgörcs, hányinger léphet fel és nő a fáradékonyság. Sportolás vagy más nagyobb erőkifejtés előtt töltsük fel folyadék-háztartásunkat, fogyasszunk el körülbelül fél liter ásványvizet, félóra alatt elosztva. Az igénybevétel közben igyunk negyedóránként 0,2 liter ásványvizet, és utána is kompenzáljuk a folyadékveszteséget 0,2 literes adagokban.

Az idős emberek szomjúságérzete fokozatosan csökken, ezért általában a szükségesnél kevesebb folyadékot fogyasztanak, ezért szervezetük kiszáradhat, emésztési zavarok léphetnek fel és növekszik a trombózis veszélye. Különösen nőknél gyakori a csontritkulás, ami könnyen csonttöréssel is jár. Ennek oka többek között a csontok kalciumhiánya. Idős embereknél gyakran felborul a szervezet elektrolit háztartása is. Kialakulhat az időskori cukorbetegség. A lehetséges bajok elkerülésének egyik hatékony eszköze a "természetes orvosság = természetes ásványvíz" fogyasztása. A rendszeres folyadékpótláson túl részben így biztosítható a szükséges kalcium, magnézium, kálium, fluor vagy más, a szervezet számára szükséges elem.

Gondoskodjunk rendszeres folyadékfelvételről: Ne várjuk meg, amíg a szervezet szomjúságot jelez, módszeresen alakítsuk ki ivási szokásainkat, ügyeljünk a szilárd és folyékony táplálékok arányára, napi tevékenységünkben tartsunk hosszabb-rövidebb pihenőket, ezeket használjuk fel egy-egy frissítő pohár víz elfogyasztására, esténként pedig tartsunk számvetést, hogy mennyi folyadékot vettünk magunkhoz!

Jelen tájékoztató a Kisteleki Térségi Egészségügyi Központ Nonprofit KFT TÁMOP-6.1.2./LHH/11/B-2012-0002 „Együtt gondolkodunk, együtt gondoskodunk” –egészségfejlesztési programok a kisteleki kistérségben című pályázatának keretén belül készült.

Kovácsné Szabó Edit - EFI – szakmai vezető

+ Epegondok húsvétkor

A húsvéti bőséges, zsíros ételeket tartalmazó étkezések után előjöhetnek az arra hajlamos egyéneknél epebántalmakra utaló tünetek. Ezek leggyakrabban nőknél fordulnak elő, kiváltó oka lehet a bőséges mennyiségű és zsíros ételeket tartalmazó étkezés, jellemzőek rá a magas vérzsír értékek, valamint az epesav-visszaszívódás problémái.

A betegek általában az alábbiakra panaszkodnak:

  • Felhasi, a jobb bordaív alatt jelentkező görcsös fájdalom, amely a jobb vállba és a hátba is átsugározhat.
  • Hányinger, és hányás.
  • Böfögés.
  • Nem típusos panaszok is jelentkezhetnek, például teltségérzés a felhasnál, étkezés után érzett panaszok, esetleg puffadás.

Hogyan étkezzünk ilyenkor?
Az elegendő folyadékbevitel nagyon fontos. A legjobb választás a folyadékpótlásra az ásványvizek közül a szénsavmentes változatok. A teát viszont mellőzni kell, ugyanis egyeseknél önmagában is kiválhat rohamot.

A rosszullétet követő napon el lehet kezdeni az étkezést. Napi többszöri, kis mennyiségű élelmiszer fogyasztása a legjobb, melyet fokozatosan kell újra felépíteni. A legjobb, ha folyékony vagy pépes állagú ételeket fogyasztunk.

  1. Először a szénhidrátokat lehet beépíteni újra az étrendbe. Pl. rántott leves, rizsnyák leves, főtt rizs, főtt dara, főtt burgonya, héjában sült burgonya stb. Zöldségek közül: főtt sárgarépa, burgonyával sűrített tökfőzelék.
  2. A második lépés a fehérjék beépítése: sovány főtt hús, főtt csirke, sovány húsból készült leves. Egyéni tűrő képességtől függően sovány tej, tejtermékek.
  3. Harmadik lépés a zsiradékok óvatos becsempészése az étrendbe: margarin, ételek készítéséhez olaj használata stb.

Fokozatosan lehet visszatérni az eredeti étrendre, de fontos, hogy az akut szakot követően is zsírszegényen, fűszerszegényen és durva rostoktól mentesen étkezzünk, hogy elkerüljük a következő rosszullétet. Kerüljük a bőséges étkezéseket, de ugyanakkor a koplalást is! Együnk naponta többször, keveset!

Ha panaszok nélkül sikerül a húsvétot túlélni, az ünnepekkor fogyasztott nehéz ételek után tartsuk akkor is egy rövid diétát, hogy minden visszaállhasson a régi kerékvágásba. Ha heti öt napon keresztül napi öt kis adag ételt fogyasztunk, megszabadulhatunk az ünnepekkor ránk rakódott kilóktól, és a könnyű fogásoknak köszönhetően a megterhelt gyomrot is rendbe hozhatjuk!

Jelen tájékoztató a Kisteleki Térségi Egészségügyi Központ Nonprofit KFT TÁMOP-6.1.2./LHH/11/B-2012-0002 „Együtt gondolkodunk, együtt gondoskodunk” –egészségfejlesztési programok a kisteleki kistérségben című pályázatának keretén belül készült.

Kovácsné Szabó Edit - EFI – szakmai vezető

+ Támadnak a pollenek

Ma Magyarországon körülbelül hárommillió ember szenved valamilyen allergiás megbetegedéstől. Legtöbben a pollenre érzékenyek, de emellett számos egyéb allergén okozhat problémát. A belégzés - kilégzés során a levegőn kívül még sok más anyag is a légutakba kerül. Tavasszal például a növényi pollen, amely önmagában ártalmatlan ugyan, ám az immunrendszer mégis veszélyforrásként reagálhat rá, kóros aktivitással válaszolhat. Egyesek viszketni kezdenek, másoknak bedugul az orra, könnyezik a szeme és köhögési rohamok gyötrik.

Az allergia kialakulásában komoly szerepe van a környezeti tényezőknek, a passzív dohányzásnak, valamint a levegő szennyezettségének is. A szmogos nagyvárosokban sokkal magasabb az allergiások aránya, mint a légszennyezettségtől mentes vidékeken.

Az enyhe tél és a változó időjárás miatt nehéz meghatározni az allergiát okozó növények pontos virágzási idejét, de márciusban, áprilisban az alábbiak okozhatnak gondot: mogyoró, égerfa, szilfa, nyárfa, fűzfa. Magyarországon a legagresszívabb allergizáló növény még mindig a parlagfű, amely kb. 1,5 millió honfitársunk életét keseríti meg. A lakosság 25 százaléka szenved valamilyen légúti allergiában, közülük 60 százalék parlagfűre érzékeny.

Egyéb allergének, melyek szintén gyakran fordulnak elő: illatok és bizonyos illatanyagok, öblítők, mosószerek, kozmetikumok, állati szőr, poratka, különböző ételek, gyógyszerek, és fémek (nikkel, kobalt, higany, fogászati tömések).

Ha már kialakult a betegség egy jó szakorvossal meghatározhatjuk a megfelelő terápiát. Az orrtünetekre számos nagyon jó orrspray írható, ezek közül az antihisztamin-tartalmúak a leghatékonyabbak. Amennyiben az orrspray nem elegendő, adhatóak szájon át alkalmazható antihisztaminok és inhaláló szerek is. Az allergia specifikus immunterápiával pedig hosszú távon csökkenteni lehet az allergiás tüneteket.

Jelen tájékoztató a Kisteleki Térségi Egészségügyi Központ Nonprofit KFT TÁMOP-6.1.2./LHH/11/B-2012-0002 „Együtt gondolkodunk, együtt gondoskodunk” –egészségfejlesztési programok a kisteleki kistérségben című pályázatának keretén belül készült.

Kovácsné Szabó Edit - EFI – szakmai vezető

+ A nők egészsége – a család egészsége… gondolatok a nőnap kapcsán

Nem először hangzik már el, hogy a prevenció, a megelőzés jóval olcsóbb, mint a gyógyítás. A nők betegségeinek megelőzése pedig az egész család és közvetve a társadalom érdeke is, hiszen ők azok, akik kezükben tartják, menedzselik a környezetük jó létét. Nyilvánvaló, hogy egy rendszeresen mozgó, kiegyensúlyozottan táplálkozó, a stresszt okosan levezető nő sokkal nagyobb feladatokat tud vállalni a munkájában és a családjában, mint az, akinek krónikus és akut betegségeivel kell foglalkoznia.

A nők egészségi állapota szempontjából kulcsfontosságú a reproduktív ciklus, a csontok egészsége és a szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint az emlő és méhnyak rosszindulatú elváltozásai. Sokan mégis hajlamosak vagyunk csak akkor orvoshoz fordulni, ha már baj van. Pedig a női egészség számára különösen veszélyesek azok a kórokozók, amelyek esetleg nem is okoznak tüneteket. Sajnos ezek között szerepelnek olyanok, amelyek később rákos megbetegedéshez vezethetnek, és olyanok is, amelyek a fogamzást akadályozzák meg. Ahhoz, hogy ezeket a veszélyeket elkerüljük, javasolt a nőgyógyászati rákszűrő vizsgálatok elvégzése a partner, a férj, a majdani gyermek, a mindennapi egészségünk érdekében.

Testképünket, azt hogy hogyan érezzük magunkat a bőrünkben, lelki, társadalmi, kulturális és egészségügyi tényezők befolyásolják. Testalkatunk, bőrünk egészsége mellett fontos szerepet játszik a fittség és aktív életmód megőrzésének vágya a kor előrehaladtával is. A társadalomban az idősödés rengeteg módon befolyásolhatja a nők testképét. A testtömeg gyarapodása, a ráncok megjelenése csökkenthetik az önbizalmat. A folyamat természetes velejárói olyan problémák is, mint az emlékező képesség csökkenése, fogászati problémák, romló látás és hallás, nemi változások, kezdődő csontritkulás, mobilitás csökkenése és a függetlenség fokozatos elvesztése.

A menopauza időszakában pedig az esetlegesen fellépő alvászavarok, szorongás és depresszió még nagyobb stressznek teszi ki a női szervezetet, nem is beszélve a hőhullámokról, amik kényelmetlenségeket okoznak és feszélyezik az érintett nőket.

Biológiai, hormonális és pszichés különbözőségükből és a társadalmi szerepek rendszerében betöltött sajátos pozícióikból következően a nők egészségi állapotát a férfiakétól eltérő kockázati tényezők jellemzik. A nők ma már egyre nagyobb arányban vesznek részt a munkaerőpiacon, miközben változatlanul eleget tesznek a háztartásban, családban betöltött szerepeiknek. Mindeközben egyre kevesebb idejük jut a szabadidős pihenésre, rekreációra. A nőket jobban sújtja a szegénység, sok az egyedül álló vagy gyermekét egyedül nevelő nő, gyakrabban szorulnak rá a szociális ellátórendszer által nyújtott szolgáltatások igénybevételére.

Mindezek erőteljesen hatnak a nők egészségi állapotára és sokszor beszűkítik az egészségfejlesztés és egészségmegőrzés lehetőségeit. A társadalom minden tagjának fontos feladata, hogy figyeljen a nők egészségre. Figyeljünk a lányainkra, édesanyáinkra, a feleségekre, és mi nők figyeljünk egymásra, de legfőképpen önmagunkra! Éljünk a rendelkezésre álló egészségmegőrző programokkal, törekedjünk a környezeti és társadalmi ártalmak csökkentésére, mellyel nagymértékben megelőzhetők a testi és lelki betegségek, ezzel hozzájárulva egy egészségesebb női nemzedék kialakulásához.

Ezen gondolatok apropóján várunk minél több hölgyet a 2014.április 26-án szombaton a Kisteleki Egészségexpó keretében megrendezésre kerülő nőgyógyászati szűrővizsgálatra. Érdeklődni és bejelentkezni a 258-455 telefonszámon lehet, vagy személyesen az egészségfejlesztési irodában.

Jelen tájékoztató a Kisteleki Térségi Egészségügyi Központ Nonprofit KFT TÁMOP-6.1.2./LHH/11/B-2012-0002 „Együtt gondolkodunk, együtt gondoskodunk” –egészségfejlesztési programok a kisteleki kistérségben című pályázatának keretén belül készült.

Kovácsné Szabó Edit - EFI – szakmai vezető

+ Téli vitaminforrások

A téli hónapokban gyakrabban eszünk zsírosabb, laktatóbb ételeket, többet nassolunk, kevesebbet mozgunk és ritkábban tartózkodunk a szabad levegőn. Ezzel párhuzamosan ilyenkor kevesebb friss zöldség- és főzelékféle közül választhatunk a vitamin- és ásványianyag-szükségletünk fedezésére. Egészséges felnőtteknek és gyermekeknek nincs szükségük vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmazó készítmények szedésére. Az egészséges táplálkozás ajánlásait figyelembe véve, egy kis odafigyeléssel a hideg hónapokban is össze tudjuk állítani a napi étrendünket úgy, hogy az megfelelő mennyiségben tartalmazza a létfontosságú tápanyagokat. Az immunrendszer erősítésére és a légúti fertőzések megelőzésére antioxidáns, sejtvédő és a sebgyógyulást elősegítő hatása miatt kiemelkedő szerepe van a megfelelő mennyiségű C-vitaminfogyasztásnak: ha többet fogyasztunk a déli gyümölcsökből és egyes zöldségfélékből (pl. káposzta, karalábé, karfiol, sütőtök), a kis étkezésekhez jégcsapretket, feketeretket, metélő hagymát vagy póréhagymát eszünk, akkor ezt a vitamint sem kell mesterségesen pótolni.

Kiemelkedően magas vitamin- és ásványi anyag tartalmú, emellett elérhető áron megvásárolható zöldség- és főzelékfélék a fejes- és vöröskáposzta, kelkáposzta, karalábé, karfiol, burgonya, sárgarépa, petrezselyemgyökér, sütőtök, cékla, és a szárazhüvelyesek. A hideg hónapok étrendjében nagy szerepe van a fejes- és vöröskáposzta fogyasztásának. A savanyított káposztának magas a C-vitamin és a rosttartalma. A legjobb, ha a levét is megisszuk. Szénhidráttartalma kicsi, ezért a cukorbetegek és a fogyókúrázók is rendszeresen fogyaszthatják. A téli alma, körte, birsalma vízoldékony vitamintartalma a tárolás során csökken, ezért ezekből minden nap többször együnk akár nagyobb mennyiséget is. A citrom, a grapefruit, a kivi, a mandarin és a narancs télen nagyon jó C-vitamin források. A déligyümölcsök nyersen fogyasztva a legértékesebbek, készíthetünk belőlük szörpöt, kicsavart levükből üdítőitalt, tejes vagy vizes turmixot, és felhasználhatjuk őket gyümölcssalátákhoz is. Értékes vitamin- és ásványianyag-források a szárítással, aszalással tartósított gyümölcsök, például a mazsola, a sárgabarack, és a szilva. Hetente többször tervezhetünk étrendünkbe olajos magvakat, diót, mogyorót, mandulát, pisztáciát. Ahhoz, hogy minden tápanyagból, többek között a zsírban oldódó vitaminokból is elegendő mennyiséget biztosítsunk szervezetünknek, étrendünk tartalmazzon naponta legalább 10 dkg sovány húst vagy felvágottat, fél liter tejet vagy tejterméket, hetente 3 alkalommal pedig halat és tojást. Télen kevésbé érezzük a szomjúságot, de nem szabad megfeledkezni a folyadékpótlásról sem. Naponta 1,5-2 liter folyadékot érdemes meginni, cukor nélküli gyümölcslevet, citrommal vagy kevés mézzel ízesített teát, ásványvizet, ivóvizet.

A rendszeres testmozgást sem szabad elhanyagolni - végezhetünk tornagyakorlatokat az otthonunkban is. A hideg ellenére tartózkodjunk a levegőn naponta kb. 20 percet, hétvégére pedig tervezzünk rövidebb ideig tartó kirándulást.

Jelen tájékoztató a Kisteleki Térségi Egészségügyi Központ Nonprofit KFT TÁMOP-6.1.2./LHH/11/B-2012-0002 „Együtt gondolkodunk, együtt gondoskodunk” –egészség fejlesztési programok a kisteleki kistérségben című pályázatának keretén belül készült.

Kovácsné Szabó Edit - EFI – szakmai vezető

+ Az elhízás és a betegségek kapcsolata

Az elhízás olyan kórállapot, amelynek során a túlzott zsírraktározás oly mértékű, hogy az káros lehet az egészségre, és a várható élettartam csökkenéséhez, illetve számos egészségi problémához vezethet. Elhízottnak tekintjük azt a személyt, akinek testtömegindexe 30 kg/m2 felett van. Az elhízás hátterében az anyagcsere-folyamatok olyan genetikai, központi idegrendszeri vagy endokrin és környezeti hatásokra létrejövő zavara áll, amely az energiaháztartás egyensúlyának módosulását okozza. Ez a folyamat a táplálékfelvétel növelésében és/vagy az energia leadás csökkenésében nyilvánul meg, majd fokozott zsírraktározáshoz vezet. Az elhízást leggyakrabban több tényező együttesen okozza: a túlzott élelmiszerenergia-fogyasztás, a testmozgás hiánya és genetikai hajlam, habár néhány esetben elsődlegesen gének, endokrin rendellenességek, gyógyszerek vagy pszichiátriai betegségek a kiváltó okok.

A túlsúlyos emberek számos nehézséggel szembesülnek mindennapjaik során. Már a normális életvitel is fáradtságos problémát jelent számukra. Ezen kívül klinikailag bizonyított, hogy bizonyos betegségek gyakrabban fordulnak elő elhízott embereknél.

Magas vérnyomás
Ahogy a testtömeg nő, elsősorban a zsírszövet szaporodik fel. Hasonlóan a szervezet többi részéhez, ez a szövet is oxigént és tápanyag dús vért igényel. Ahogy az oxigén és a tápanyagigény nő, a szervezetben keringő vér mennyisége szintén nő. Minél nagyobb mennyiségű vért kell a verőereken keresztül naponta keringetni, annál nagyobb az erek falára nehezedő nyomás. Testtömeg növekedése általában a vér inzulin szintjét is megemeli, mely megvastagíthatja az erek, különösen a verőerek falát, ami szintén vérnyomás emelő hatású.

Cukorbetegség
Az elhízás a 2-es típusú cukorbetegség egyik vezető oka. A szervezetben található nagy mennyiségű zsírszövet érzéketlenné teszi a szervezetet az inzulinnal szemben, így a cukor –nem tudván beépülni a sejtekbe – a vérben marad, vagyis magasabb lesz a vércukorszint. Az emelkedett vércukorszint számos negatív következménnyel jár, tovább rontva az egészségi állapotot.

A vérzsír-szint kóros átrendeződése
Az alma típusú elhízás magas vérzsír-szinttel és koleszterin-szinttel párosul akkor is, ha egyébként egészségesnek tartott élelmiszereket fogyasztunk. Amennyiben nem csak a táplálék mennyiségét, hanem a minőségét sem választjuk meg helyesen, és a táplálék túl sok telített zsírt és koleszterint tartalmaz, az tovább rontja a helyzetet. A legtöbb élelmiszerben, illetve a szervezetben a zsír trigliceridek formájában található meg. Idővel a kedvezőtlen vérzsír összetétel érelmeszesedéshez vezet. Az érelmeszesedés következtében koszorúér betegség, illetve szélütés (stroke) alakulhat ki.

Koszorúér betegség
A szívet ellátó artériák (koszorúerek) falában lerakodó zsíros, majd elmeszesedő plakkok azaz lerakódások eredményezik, amelyeken a véralvadék is kiválik. Az idő előrehaladtával a plakkok beszűkítik a szívet ellátó ereket, ezáltal kevesebb vér látja el az oxigén igényes szívizmot. A szív csökkent vérellátása mellkasi fájdalmat, anginát okoz. Ha egy beszűkült artériában vérrög képződik, vagy egy máshonnan jövő vérrög megakad, akkor az adott ér által ellátott szívizom nem kap megfelelő mennyiségű oxigént és tápanyagot, ami szívinfarktushoz vezet.

Stroke – Agyi infarktus
Az elhízáshoz kapcsolódó érelmeszesedés megjelenik az agyat ellátó artériákban is. Ha egy beszűkült ér által ellátott agyterület nem kap elég oxigént és tápanyagot, az stroke-ot eredményez. Ilyenkor az adott agyterület vérellátása olyan mértékben leromlik, hogy az ott levő sejtek egy része elpusztul. Korai kezeléssel csökkenteni lehet az agy károsodását és a kialakuló életminőség-romlást. Vérzéses stroke akkor alakul ki, ha az agy valamelyik ere megreped és vérzés jön létre. A kiömlő vér egyrészt maga is nyomja az agyat, másrészt az adott ér által ellátott távolabbi agyterületre már nem jut elég vér. A vérzés esélyét számos, az ereket érintő betegség növeli, többek között az érelmeszesedés, a kezeletlen magasvérnyomás betegség, az alkoholizmus, az elhízás, cukorbetegség és érfejlődési rendellenesség.

Csont és ízületi gyulladás
Egy gyulladásos mozgásszervi betegség, ami gyakran érinti a térdeket, a csípőt és a gerincet. A nagyobb testtömeg nagyobb terhelésnek teszi ki a gyulladt ízületeket, károsítja az ízületi felszíneket burkoló porcot, azáltal fokozza az ízületi fájdalmat és a merevséget. Kezdetben a fájdalom az ízület használata közben fokozódik, míg nyugalomban, pihentetésre szűnik. A betegség előrehaladtával a fájdalom már nyugalomban is megjelenik. Reggel jelentkezhet ízületi merevség, ez a merevség azonban fél óránál nem tart tovább. Majd a betegség későbbi szakaszában az ízületi mozgások is beszűkülnek. A túlsúly okozta fokozott ízületi terhelés is a betegség kialakulásához vezethet.

Alvási apnoe
Ez veszélyes kórállapot, a beteg álmában időről időre abbahagyja a légzést, két apnoe között viszont feltűnően hangosan horkol. Az alvás során a felső légutak ( a garat szintjében) elzáródnak, súlyos esetben ez gyakori éjszakai ébredéshez és nappali fáradtsághoz vezet. A legtöbb alvási apnoéban szenvedő beteg túlsúlyos. A légzéskimaradások alatt a vér oxigén szintjének hirtelen lecsökkenése növeli a vérnyomást és ezáltal fokozott terhet ró a kardiovaszkuláris rendszerre. Az alvási apnoe-ben szenvedő betegek legalább felénél magas vérnyomás betegség alakul ki, ami növeli a szívelégtelenség és a stroke kockázatát.

Daganatos megbetegedés
Számos daganattípust hoztak kapcsolatba az elhízással. Többek között a vastagbél, a végbél, a nyelőcső, a vese, a mell és a prosztata daganatát. Az életmódbeli és táplálkozási szokások a betegség kialakulását jelentős mértékben befolyásolják, mivel a szervezetben koncentráltan vannak jelen a szükségtelen, káros és rákkeltő anyagok. Az inaktív, mozgásszegény életmód, a székrekedés és az elhízás is rizikótényezőként szerepel. Ezek mellett a rostszegény, fehérje és zsír dús, sok finomított szénhidrátot tartalmazó étrend, valamint a fokozott dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás is hajlamosító tényező.

A máj zsíros elfajulása
Amikor az ember elhízik, a zsír a májban is felszaporodik. Extrém fokú elhízás már működésében is zavarja a májat, sőt évtizedek alatt májcirrózis (májzsugor) is kialakulhat, mérsékelt alkoholfogyasztás mellett is.

Epehólyag betegség
Mivel az elhízott egyének vér koleszterin szintje rendszerint magasabb, ezért náluk nagyobb a koleszterin-epekövek kialakulásának kockázata. A túl gyors fogyás is fokozhatja a koleszterin kövek kialakulásának veszélyét.

Fogamzó képességgel és terhességgel kapcsolatos problémák
A zsírszövet a többi szövethez képest fokozott mértékben bontja a szex hormonokat, ezzel csökkenti a fogamzó képességet mind a férfiaknál, mind a nők esetében. Az elhízás terhességi cukorbetegséghez és más rendellenességhez vezethet terhesség során, de fokozza a születési rendellenességeket is. Meddőségi kutatások mutattak rá, hogy a magas, 30-as és e feletti BMI-indexű nők esetében sokkal gyakoribb jelenség az időleges vagy akár a teljes meddőség megjelenése.

Légzőszervrendszeri károsodás
Légzésfunkciós vizsgálatokból ismert, hogy a túlsúlyos embereknél maga a légzés is több munkát, több energiát igényel, valószínűleg a hasi és mellkasi zsírszövet növekedése miatt. Sokat idézett szövődmény az úgynevezett Pickwick-szindróma: az ebben szenvedő emberek állandóan álmosak, aprókat lélegeznek, bőrük, szájuk színe szederjes lila. Kezelés nélkül az ilyen betegeknél a légzési elégtelenség hirtelen halálhoz vezethet vagy tüdőembólia alakulhat ki. A másik fontos probléma, hogy az elhízás a felső légúti hurutra való fogékonyságot is növelheti. Túlsúlyos hölgyek esetében jelentős az asztma kialakulásának kockázata.

Gyorsabb öregedés
Az elhízás hatására jelentősen felgyorsul az öregedés folyamata és csökken a várható élettartam. A tartósan elhízott emberek átlagosan 8,8 évvel élhetnek kevesebbet a normál testsúlyú embereknél.

Lelki tényezők
A testsúly növekedése nemcsak esztétikai probléma, hanem súlyos egészségkárosodást is okozhat. A kövér emberben oly gyakran kialakuló kisebbségi érzést azonban még nem említettük: a társadalomból való kirekesztettség érzése, az ennek következtében kialakuló további pszichés problémák komoly gondot jelenthetnek például az iskoláskorú gyermekeknél, akiknél mindez akár súlyos depresszióhoz is vezethet.

MEGELŐZÉS - AZ ELHÍZÁS LEGJOBB ELLENSZERE
A megelőzésnek már a gyermek születésekor meg kell kezdődnie. Fontos az anyatejes táplálás, mert az anyatejet helyettesítő tápszerek édesek, korán hozzászoktatják a babát az édes ízhez és a magas kalória-bevitelhez. A nem szoptatott gyermekek kövérebbek, fizikai teljesítőképességük és betegségekkel szembeni ellenálló-képességük csökkent.

Kisgyermekkorban az édességek kerülése a legfontosabb. Az édesség iránti természetes vágyat inkább gyümölcsökkel csillapítsuk. Az édesség iránti felnőttkori igény a korai hozzászokás függvénye. Iskoláskorban a testmozgás minden formája (sport, balett, tánc, kertészkedés, barkácsolás, stb.) megfelelő lehet a hízás megakadályozásához.

Felnőttkorban már nem elegendő a fizikailag aktív életmód, a táplálkozás is ésszerű kontrollt igényel mind mennyiségi, mind minőségi szempontból. Felnőtteknél a szervezet fejlődése ugyanis már nem kíván többlet energiát.

Ha le szeretne fogyni, ha fontosnak tartja az egészséges táplálkozást, ha szeretne többet mozogni, vagy pusztán kíváncsi az általános egészségi állapotára a Kisteleki Egészségfejlesztési Iroda munkatársai tanácsadással és életmódváltó programokkal várják!

Hívja a 0662/258-455 telefonszámot! Mert nekünk fontos az Ön egészsége!

Jelen tájékoztató a Kisteleki Térségi Egészségügyi Központ Nonprofit KFT TÁMOP-6.1.2./LHH/11/B-2012-0002 „Együtt gondolkodunk, együtt gondoskodunk” –egészségfejlesztési programok a kisteleki kistérségben című pályázatának keretén belül készült.

Kovácsné Szabó Edit - EFI – szakmai vezető

+ Cseles fogyókúra - Legyünk agyafúrtak!

A Kisteleki Egészségfejlesztési Irodában életmódváltó program keretében dietetikus és mozgáskoordinátor vezetése mellett 2014. februárjában Fogyi klub indul azon érdeklődők számára, akik fontosnak tartják az elhízás elleni küzdelmet. A klubfoglalkozásokat egyénre szabott étrend elkészítésével, pszichés támogatás mellett kezdjük meg, törekedve arra, hogy mindenki egyéni terhelhetőségéhez képest fokozatos testmozgással érjen el testsúlycsökkenést.

Ahhoz azonban, hogy a klubfoglalkozásokon tanácsolt étrendet és mozgásprogramot hosszabb távon sikerüljön beépíteni a mindennapi életünkbe, néhány hasznos kiegészítő információval szolgálunk:

Nem könnyű ellenállni a finom ételek csábításának, amikor még valamennyire is éhesek vagyunk, vagy abbahagyni az evést, amikor már- már falánkság vesz rajtunk erőt…. Pedig megálljt parancsolni magunknak e téren legfőbb feltétele a vékony alak elérésének és megőrzésének. Kis ravaszkodással azonban sok minden elérhető!

Egy marék mandula a kezünk ügyében
A délután jelentkező éhségérzet csillapítására egy marék mandula kitűnő uzsonna lehet. Semmi egyszerű cukor nincs benne, ami farkaséhséget váltana ki néhány órával később. A rostok és a proteinek pedig elősegítik a jóllakottság érzésének kialakulását. Az olajos magvak általában (dió, mogyoró, pisztácia) gazdagok esszenciális zsírsavakban és fehérjékben. Energia tartalmuk azonban igen magas, kalóriadúsak, ezért csak mértékkel lehet fogyasztani belőlük, de mindenképpen ajánlottak, mert egészséges „étvágyelvevők”.

Az „engedélyezett” édességek
Édességre vágyunk reggeli gyanánt? Nem tragédia- ötletet adunk hozzá: íme két nem szokványos „édes reggeli”, melyet megengedhetünk magunknak: 1. sima palacsinta tészta juharsziruppal leöntve, barna cukorral, fahéjjal enyhén meghintve ( a szirup átjárja a tésztát, finom ízű és alacsony az egész glikémiás indexe) 2. A másik az áfonya, melyet dzsem formájában, vékony pirítós kenyéren fogyaszthatjuk. Természetesen a fenti édes reggelik csak havonta egy-két alkalommal csempészhetők a fogyókúrázók étrendjébe!

Két kocka csoki az étkezés végén
Sokak számára furcsa lehet, de számos tanulmány kimutatta, hogy kis mennyiségű csokoládé fogyasztása (naponta kb.20 g, azaz 2 kiskocka) az étkezések végén korlátozza az étkezések közötti vágyat az evés iránt. Amellett, ha nem tiltott a csoki, nem is olyan vonzó már a többi édesség sem….

Keményítő tartalmú ételek
A keményítő tartalmú ételek (krumpli, rizs) hosszú ideig egyenletesen tartják a vércukorszintet, megszüntetik az éhségérzetet, jó rostforrások, nem túlságosan kalóriadúsak. Hatékonyak, mert kisebb mennyiségben is jóllakatnak.

Osszuk több részre a tányérunkon lévő ételt
Lehetőleg úgy, hogy fel tudjuk mérni egy bizonyos résznél már elég volt-e belőle, vágyunk-e még az ízére, éhesek maradunk-e, ha nem eszünk többet. Mindenképpen figyeljük meg, hol van az a pont, amikor abbahagytuk az evést. Ezt a módszert a későbbiekben alkalmazzuk rendszeresen.

Igyunk több vizet
Igyunk meg minden nap legalább nyolc pohár vizet az étkezések között, illetve egy nagy pohár vizet az étkezések előtt húsz-harminc perccel. Az ásványvíz mellett ihatunk gyógyteát, gyümölcs- és zöldségleveket is. Fontos tudni, hogy ha a fogyókúra mellett edzünk is, még több folyadékra van szükségünk.

Az ételeket szervírozzuk kisebb tányérokon
Érdekes megfigyelés, hogy segít a kisebb mennyiségű étel elfogyasztásában a vizuális hatás is. Hiszen ha egy nagy tányéron aránylag kevés ételt látunk, sokszor többet kívánunk enni belőle. És amikor tele van, hajlamosak vagyunk rá, hogy mind megegyük. Ezért e pszichológiai hatás miatt tanácsos kisebb tányért, edényt használni az étkezések alkalmával történő terítésnél. A kisebb, de tele tányérokon elfogyasztott ételek után nagyobb eséllyel leszünk elégedettek az elfogyasztott mennyiséggel.

Tegyük el későbbre
Ha úgy érezzük, hogy eleget ettünk, jóllaktunk, nem „kötelező” mindent elfogyasztani, ami a tányérunkon van. Maradjon meg bennünk a gondolat: a maradék jó lesz későbbre- és ezt az elvet rendszeresen tartsuk szem előtt.

Lassítsunk
Együnk mindig nagyon lassan, ugyanis legalább húsz perc szükséges ahhoz, hogy ne csak a gyomrunk, de az agy is azt érezze, hogy jóllaktunk. Emiatt, ha gyorsan eszünk, könnyen túlléphetjük a megengedett mennyiséget.

Adjuk meg a módját
Mindig együnk az asztalnál, és koncentráljunk magára az étkezésre. Ha például tévénézés közben eszünk, lazán hátradőlve a kanapén, könnyen azon kaphatjuk magunkat, hogy nem figyelünk, és már a harmadik adag süti is elfogyott.

Maradjunk mozgásban
Ha nem is edzünk rendszeresen, fontos, hogy egész nap mozogjunk, és ne lassuljunk le túlságosan, legyen szó akár bevásárlásról, lépcsőzésről, vagy éppen egy kiadós sétáról.

Ne vásároljunk éhesen
Ha úgy megyünk el bevásárolni, hogy közben éhesek vagyunk, nehezen kerülhető el, hogy minden, amit megkívánunk, a kosarunkban landoljon. Ezért mindenképp együnk előtte, illetve készítsünk bevásárló listát, és szigorúan tartsuk magunkat ahhoz.

Ha ezen jó tanácsok mellett még rendszeresen részt veszünk a Fogyi-klub mozgásprogramján nyárra már mindenki karcsúbb és fittebb lehet!

Jelen tájékoztató a Kisteleki Térségi Egészségügyi Központ Nonprofit KFT TÁMOP-6.1.2./LHH/11/B-2012-0002 „Együtt gondolkodunk, együtt gondoskodunk” –egészségfejlesztési programok a kisteleki kistérségben című pályázatának keretén belül készült.

Kovácsné Szabó Edit - EFI – szakmai vezető

+ Téli vészhelyzetek

A tél sok szempontból veszélyesebb, mint a többi évszak. Ha csak kitesszük a lábunkat az utcára, már akkor is elővigyázatosabbnak kell lennünk, a téli sportokról nem is beszélve. De ha felkészülünk, akkor jó eséllyel megelőzhetjük a bajt!Kik azok, akiknek különösen oda kell figyelniük a hőmérsékleti, a látási és az útviszonyokra?

Akik krónikus betegek
Az utóbbi években kissé változékonyabb az időjárásunk, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Ezért gyakoriak az időjárási frontok. Ha például komoly mínuszok után hirtelen megemelkedik a hőmérséklet (melegfront), azt a szív és érrendszeri betegek nagyon megszenvedhetik. Enyhébb tünetek jelentkezésekor gyengeségre, bágyadtságra, fejfájásra panaszkodhatnak. Súlyosabb tünetek esetén hirtelen vérnyomás kiugrás léphet fel. Aki tudja magáról, hogy érzékeny a melegfrontra, az tartózkodjon a fizikai igénybevételtől! A hidegfront érkezésével lehűl a levegő. Ez különösen az idegrendszeri betegségekben szenvedőket – például az epilepsziásokat – viseli meg. Bár nem betegség, de itt kell megemlítenünk a várandósságot is, ugyanis a hidegfront hatására gyakran beindulnak a szülések.

Akik idősek
Rendkívül veszélyes az ónos eső, amely aztán az útra fagy. A megszokottnál akár 40-50 százalékkal több elcsúszásból adódó baleset történik ilyenkor! Különösen az idősebb emberek vannak veszélynek kitéve, hiszen az ő csontjaik törékenyebbek. Egy combnyaktörés pedig igen súlyos következményekkel járhat!

Ha éjszaka esik, reggelre pedig fagyot mondanak, kétszer is gondoljuk meg, hogyan lépünk ki reggel az utcára. Az idős, szédülős betegek ilyenkor lehetőleg ne mozduljanak ki, a tervezhető programokat halasszák el! Ha ez nem lehetséges, akkor kérjék meg egy ismerősüket, hogy kísérje el őket, és ha lehet, ne a legcsúszósabb cipőjüket vegyék fel! Talán vicces látvány, de annál hatásosabb: ha biztosra akarunk menni, húzzunk egy zoknit kívülről a cipőnkre, így biztosabban talpon maradunk!

Ha pedig balesetet látunk, nyújtsunk segítséget egymásnak!

Kovácsné Szabó Edit - EFI – szakmai vezető

+ Ha tél – akkor influenza!?

Évről évre úgy érezzük: nincs menekvés, óhatatlanul megjelennek a kellemetlen tünetek, a légutak nyálkahártyájának duzzanata, a torokfájás, láz és köhögés. Klinikai szempontból azonban különbséget kell tennünk az influenza és egyéb légúti megbetegedések között.

Tünetek:
Az influenza kezdeti tünetei közül a hurutos tünetek hiányoznak. Hirtelen kezdet, magas láz, erős levertség és izomfájdalmak a jellemzők. A panaszok általában a fertőződést követően 24-48 órával, hirtelen kezdődnek. A hidegrázás vagy borzongás a betegség kezdeti tünete lehet. Az első egynéhány napban gyakori a láz, akár a 39-39,5 C fokot is elérheti. Test szerte, leginkább a háttájon és az alsó végtagban sajgó fájdalom jelentkezik. A fejfájás gyakran gyötrő jellegű, szemkörüli és - mögötti fájdalommal jár, erős fény hatására fokozódhat. A légúti tünetek kezdetben viszonylag enyhék lehetnek, torokkaparással, torokfájással, mellkasi égő érzéssel száraz köhögéssel és orrfolyással. Később a köhögés súlyosbodhat, és köpetürítéssel járhat. A száj és a garat kivörösödhet, a szemek könnyeznek, a kötőhártya enyhén begyulladhat. A betegnek, főleg gyereknek hányingere lehet, és esetleg hányhat is. A panaszok általában 2-3 nap múlva eltűnnek, a láz többnyire megszűnik, de előfordul, hogy 5 napig is eltart. A bronchitis (hörghurut) és a köhögés azonban 10 napnál hosszabb ideig is fennmaradhat, a légutak teljes gyógyulása pedig akár 6-8 hétig is eltarthat. A gyengeség és kimerültség még napokig, néha hetekig is fennállhat.

A fertőzés egyik legsúlyosabb szövődménye a tüdőgyulladás, melyet odafigyeléssel és az influenza szakszerű kezelésével megelőzhetünk. Legfontosabb az influenza kezelésében, hogy a beteg maradjon ágyban, pihenjen,lázát csillapítsa, sok folyadékot igyon, és kerülje az erőfeszítéseket. A súlyos tüneteket mutató, de szövődménymentes betegek paracetamolt, aszpirint, ibuprofent vagy naproxent szedhetnek. A közönséges megfázásnál is alkalmazott szerek, pl. orrdugulást oldó szerek vagy az inhalálás mérsékelhetik a tüneteket.

Általános védekezés:
Az általános védekezés legfontosabb elemei a téli időszakban a réteges ruházat, meleg lábbeli, sapka, sál és kesztyű viselete. Fontos az immunrendszer erősítése és megfelelő szinten tartása helyes táplálkozással, vagyis elegendő vitamin és fehérje bevitelével. Kerülni kell a zsúfolt, zárt tereket, ahol nagyobb a fertőzés átadásának valószínűsége. Az influenza cseppfertőzéssel terjed: az influenzás beteg köhögéssel és tüsszentéssel néhány méteres körzetben már a fertőzéshez elegendő mennyiségű vírust ürít, bár ezek a külső környezetben hamar elpusztulnak. Emiatt nem szükséges fertőtleníteni a levegőt vagy a belső felületeket, a csíraszám csökkentéséhez elegendő a rendszeres szellőztetés is.

Kisgyermekek esetében a fertőzéshez kevesebb számú csíra is elegendő és egyes kutatók szerint a fertőzés piszkos kéz útján is terjedhet. Ezért fontos, hogy rendszeresen - különösen étkezés előtt - szappannal, meleg vízzel mossunk kezet. Ennek jelentősége a kisgyermekeknél nagyobb. A betegség második szakaszában, a hurutos tünetek idején maszk használata javasolt. Köhögés, tüsszentés alkalmával zsebkendőt kell használni, a váladékkal szennyezett textíliát fertőtlenítő hatású mosószerrel vagy főzéssel kell fertőtleníteni. Ezek az ajánlások, szabályok a többi légúti fertőzés esetén is ajánlottak.

Megelőzés:
A fertőzés megelőzésének egyetlen hatékony módja az időben elvégzett védőoltás. Az influenza elleni oltásoknak az elsőrendű célja, hogy egyéni védelmet nyújtsanak azon személyeknek, akiknél egy esetleges influenzavírus-fertőzés alapbetegségük vagy életkoruk miatt súlyos lefolyású lehet. A Magyarországon forgalomban lévő influenzavakcinák kizárólag inaktivált vírust, vagy annak csupán egy meghatározott részét tartalmazzák, így nem okozhatnak influenzás megbetegedést. Valamennyi készítményről elmondható, hogy csak igen ritkán lépnek fel olyan nem kívánt mellékhatások, - mint láz, fejfájás - melyek a vakcina beadásával összefüggésbe hozhatók. Helyi reakció (bőrpír, duzzanat az injekció helyén) az oltottak mintegy 20%-ában jelentkeznek, de ezek a reakciók általában enyhék és 48 órán belül elmúlnak.

Még nem késő! Adassa be az influenza elleni védőoltást most!

 


 

   
 
 
 
 
 
 

 

Az oldal indulása óta látogató oldalt tekintett meg.